Ipar 4.0 - A magyar cégek többsége még nem készült fel

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:24
AFP illusztráció

Napjainkban komoly vita folyik arról, hogy vajon a fejlett technológiák, a robotok mennyi munkahelyet vesznek el az emberektől, és mihez kezdhetnek azok, akik ily módon veszítik el állásaikat. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a fejlődés új lehetőségeket is hoz. Erre jó példa az Egyesült Királyság, ahol 2001 és 2015 között 800 ezer munkahely szűnt meg a technológiai fejlődés miatt, ugyanakkor ennek köszönhetően 3,5 millió új állás jött létre – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának vezető partnere, annak kapcsán, hogy a pénzügyi tanácsadó 19 országban, 1600 vállalatvezető bevonásával vizsgálta, hogy a vállalkozások mennyire állnak készen az Ipar 4.0 által kínált digitális technológia lehetőségeinek kihasználására. A társadalom, stratégia, képességek és technológia területeire fókuszáló felmérés eredményeit tegnap ismertette a tanácsadó cég.

A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen, mindössze 14 százalékuk van meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült azt új ipari forradalomra – mondta a szakember. Érdekes, hogy többség elégedett az oktatással, ennek ellenére a kutatás során megkérdezettek mindössze negyede vélte úgy, hogy rendelkezik azzal a munkaerővel és tudással, ami szükséges az érvényesüléshez az új ipari forradalomban. Mindezek mellett vagy ellenére az automatizáció folyamatosan teret nyer a termelő cégeknél, most már adottak a feltételek ahhoz, hogy egy újabb nagy ugrásnak legyünk tanúi a gyártásban és létrejöhessenek az okos gyárak - írják a jelentésben. Ezek az üzemek hasznosítják az ellátási lánc többi eleméből áramló adatokat, hatékonyabbak és kevesebb a termeléskiesésük. Magyarországon még kevés üzemre illik rá az okos gyár jelző, de már egyre több cég vizsgálja a kérdéskört - tették hozzá.

Szerző

Olcsó az üzemanyagunk

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:22
Fotó: Molnár Ádám
Kiugró olajtőzsdék ide, forintzuhanás oda, a térségben Ukrajnán kívül most nálunk a legolcsóbb a motorbenzin és a gázolaj

A folyamatos üzemanyag-áremelkedések ellenére a hazai benzin és gázolaj a környező államokhoz viszonyítva ismét olcsóbbá vált – derül ki a Cargopedia.hu nevű szállítmányozási oldal legutóbbi - június 18-i - adatai alapján végzett számításainkból.

Benzinünk átlagára szűkebb környezetünkben kifejezetten kedvező: míg nálunk 400 forint alatt áll, addig a legtöbb országban ennél jóval többért mérik. Bár Románia csak néhány forinttal drágább, a szerb és az osztrák kutakon literenként már akár 20-30 forinttal is ráfizethetünk. Szlovénia több mint 40, a benzinesek körében most kiemelt utazási célpontnak számító Horvátországban, illetve Szlovákiában viszont literenként már több mint 50 forinttal is többet kérhetnek a benzinért. Jelenleg egyedül Ukrajna számít hozzánk képest olcsóbbnak: ott átszámítva körülbelül 312 forintot kell adni azért, amiért nálunk átlag 393-at. Megjegyzendő: bár a két állam átlagtarifája közötti különbség még mindig tetemes, azok az elmúlt évtizedek során soha nem álltak ennyire közel egymáshoz. Vagyis az ukrán ár hatalmas előnye egyre morzsolódik. Ez az ukrán határ menti kisüzemi üzemanyag-szállítgatás hasznát is mérsékli.

Gázolaj-fronton hasonló a helyzet, bár az ukrán árelőny e tekintetben jelentősebb. A román és osztrák dízeltarifák alig magasabbak a hazainál. Szlovákia és Szlovénia közel húsz forinttal ver ránk. Horvátország e listán is a második legdrágább, bár az ott tankoló dízelesek a benzineseknél kevésbé járnak pórul. A benzinsorrendben viszonylag kedvező helyezésű Szerbia gázolajfronton a legdrágábbnak számít: literenként ott közel 50 forintot fizet rá a közlekedő.

A hónapok óta tartó nemzetközi olajdrágulás és forintgyengülés nyomasztó hírei közepette furán hat, de üzemanyag-tarifáink a környező államokkal összevetve tavaly éppenséggel viszonylag magasabbnak számítottak. A felmért nyolc állam közül márciusban és szeptemberben is nálunk volt a harmadik legdrágább a gázolaj, a benzin pedig a 4.-5. helyen állt. Ez 2016-hoz képest visszaesésnek számított, ami leginkább a jövedékiadó-emelés kontójára volt írható. Annak ellenére, hogy az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó továbbra se mérséklődik és a termékeket változatlanul Európa legmagasabb forgalmi adója is sújtja, mára fokozatosan visszanyertük a környező államokhoz viszonyított árelőnyünket. Szakértők a hullámzás okára mindeddig nem találtak kielégítő magyarázatot, de azt mindenképp jelentősen befolyásolják a térség üzemanyag-ellátásában alapvető szerepet játszó Mol üzleti döntései.

Mindazonáltal lehet még hová javulni. A Cargopedia.hu 42 tagú európai listáján a legolcsóbb Fehéroroszország literenként 192 forintos átlagtarifával. Hasonlóképp, nálunk elképzelhetetlenül alacsony díjakkal találkozhat az Oroszországba autózó. A harmadik-negyedik legolcsóbb európai államnak számító Moldova, illetve Ukrajna e két államnál literenként már körülbelül száz forinttal drágább. Hozzánk képest sokkal olcsóbb az üzemanyag Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában, de Lengyelország és – meglepetésre - a korábbi évek árcsúcstartója, Törökország is elénk vágott. Mindemellett a 42-es listán helyezésünk viszonylag kedvező, hisz a 14. legolcsóbbnak számítunk. A legdrágább Izland közel 600 forintos szinttel. De az autózóknak Olaszországot, Görögországot, Hollandiát, Dániát és Franciaországot is érdemes valamiképp elkerülni vagy a tankolásra komoly összegeket tartalékolni.

A különböző üzemanyagtípusok árai közötti legnagyobb különbség Svájcban, a már említett Szerbiában és az Egyesült Királyságban a benzin, Hollandiában, Portugáliában és Németországban pedig a gázolaj javára tapasztalható.

Szerző

Rámozdultak a szakszervezetek a cafeteria megszűnésére

Publikálás dátuma
2018.06.25. 19:27
Illusztráció: Molnár Ádám
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egyeztetést kezdeményezett a cafeteria adóztatásának tervezett változtatásairól a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és az országgyűlési bizottságok vezetőivel, még az adótörvények elfogadása előtt - közölte a munkavállalói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel.

A MASZSZ hangsúlyozta, hogy a béren kívüli juttatások a munkavállalók jövedelmének részét képezik, ezért ha változnak a cafeteria adóztatásának szabályai -  kormányzati tervek szerint megszűnnének például egyes elemei, így az albérleti hozzájárulás, a lakáscélú hitelek, illetve a diákhitelek támogatásának adómentessége -, a foglalkoztatottak a jelenleginél lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek.

A munkáltatóknak ugyanis két lehetőségük lesz: vagy a SZÉP-kártya kivételével, amelyet nem terhel majd magasabb adó, teljesen megszüntetik a cafeteriát, vagy beépítik a bérbe, ám ekkor a dolgozók nettó jövedelme lényegesen, akár havi tízezer forinttal is csökken.

A szakszervezet szerint az a megoldás, ha az eddigi juttatások nettó értéke nem csökken.

Közölték, a MASZSZ nem vitatja a kormánynak az adózás egységesítésére és egyszerűsítésére vonatkozó törekvéseit, viszont  szeretné elérni, hogy a munkaadók a cafeteria valamennyi elemét építsék be a bérbe. Ahhoz azonban, hogy a munkavállalók érdekei ne sérüljenek, az eddigi juttatásokat "felbruttósítva" kellene beszámítani.

A szakszervezet szerint megoldást jelenthetne, ha a béreken belül ezt az összeget a kormány kedvezményesen adóztatná, esetleg részlegesen adómentessé tenné. Így mindenki megkapná az eddigi béren kívüli juttatásokat, és ez a munkaadók számára sem jelentene többletkiadást. A költségvetés bevételei emiatt jelentősen nem csökkennének, viszont a jelenlegihez képest ezzel is tisztább viszonyokat lehetne teremteni - írta a MASZSZ.

Búcsúzhatunk a legtöbb cafeteria elemtől

A kormány egy huszárvágással szüntetné meg a cafeteria juttatások többségét, csak a SZÉP-kártyát tartanák meg. Egy kivétellel minden cafetéria elemet eltörölne a parlament elé kedden benyújtott adócsomag, vette észre az Index. A kormány törvényjavaslata szerint jövőre csak a SZÉP-kártya marad, mint egyetlen kedvező adózású cafeteria-szolgáltatás.

Szerző