Hétfő késő délután beszédet mondott a tekintélyes londoni Királyi Külügyi Intézetben a magyar külügyminiszter, majd az időt nem sajnálva nyíltan és kendőzetlenül válaszolt a hozzá záporozó kérdésekre. Szijjártó Péter a Chatham House-ban történészek, politológusok, biztonsági szakértők, diplomaták, újságírók jelenlétében szólt a Magyarország és V4 partnerei előtt tornyosuló kihívásokról. A külügyminiszter egyébként abból az alkalomból utazott Londonba és szólalt fel korábban a Londoni Értéktőzsdén is, hogy befejeződött Magyarország egyéves elnöki tevékenysége a visegrádi mozgalom élén.
Szijjártó Péter érthetően a legégetőbb kérdések között említette a Brexit-tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország „nagyon sajnálja”, de tiszteletben tartja a brit szavazópolgárok választását, és bár még a referendum előtt a The Daily Mail napilapban közzétett fizetett hirdetéssel igyekezett maradásra buzdítani, egyéb módon nem avatkozott bele a döntésbe. A szigetország és ezzel 14 százalékos gazdasági teljesítmény kiesése Európából fájdalmas és nehezen lesz pótolható, arról azonban feltétlenül gondoskodni kell, hogy a szoros védelmi és titkosszolgálati együttműködés a kilépést követően is fennmaradjon.
A külügyminiszter legfontosabb mondandója az volt, hogy Magyarország ellenzi az Európai Unió laza bevándorlási politikáját és nem ért egyet azokkal az országokkal, melyek a migrációt tekintik „a legjobb válasznak a demográfiai és munkaerőpiaci problémák megoldására”. A kormány meggyőződése, hogy egymillió bevándorló akadálytalan befogadása Európába „kudarcnak bizonyult” és közvetlenül kapcsolatba hozható az elmúlt években megszaporodott, több mint háromszáz halálos áldozatot követelt terrorista akciókkal.
Szijjártó Péter „game changernek”, új helyzetnek nevezte az új olasz koalíciós kormány ellentmondásos döntését, mellyel lehetetlenné tette a tengerből kimentett illegális bevándorlók partra szállását. A külügyminiszter szerint Magyarország – melynek területén 2015-ben négyszázezer ember „masírozott át” és azóta költséges kerítés kiépítésével védi déli határait – már eddig is tekintélyes összegű támogatást nyújtott a közel-keleti országok közösségeinek, igyekezve garantálni, hogy a konfliktusok befejezéséig a lehető legközelebb maradhassanak hazájukhoz.
Szijjártó a multikulturális Londonban is kiállt a „keresztény értékek” védelme mellett, megjegyezve, hogy „egyre több bátorságot igényel kimondani: Európa keresztény kontinens”. A hallgatóság ha nem is ellenséges, de kritikus kérdései között felmerült, vajon a magyar kormány kész-e pénzügyi támogatást nyújtani saját állampolgárainak is, hogy ne kerekedjenek fel külföldre? A magyar diplomácia vezetője kikérte magának a kétféle migráns összekeverését, a szigetországban dolgozó magyarok iránti „tiszteletlenséget”, hiszen ezek a törvényeket betartó, békés emberek hozzájárulnak az Egyesült Királyság jólétéhez.
Hasonlóan visszautasított minden olyan támadást, amely Magyarországot antiszemitizmussal vádolja, miközben az utóbbi időben több hivatalos találkozásra került sor izraeli vezetőkkel és a kormány nemhogy a magyarországi, de a határon túli zsinagógák felújítására is komoly összegeket fordít. Egy volt budapesti brit nagykövet kérdése kapcsán Szijjártó tagadta, hogy a CEU budapesti működéséről szóló vitának köze lenne az alapító Soros György zsidóságához. „Ragaszkodni kell a tényekhez” – mondta Szijjártó, megemlítve, hogy több mint húsz külföldi egyetem tevékenykedik Magyarországon. Az „egyenlő feltételek” jegyében a Közép-európai Egyetemnek biztosítania kell, hogy az Egyesült Államokban is rendelkezik bázissal – ismételte meg a kormányzati érvelést a miniszter.
A külügyminiszter a kérdésekre reagálva hangzatos számokkal bizonygatta, milyen fölényes elsőséggel jutott alkotmányos többséghez az áprilisi választáson a Fidesz-KDNP, illetve azt, hogy – minden ellenkező információ ellenére – milyen erős befolyással rendelkezik a kormánnyal ellenséges, baloldali média.
