A vadon élő kutyák boldogabbak, mint a kanapén alvók

Publikálás dátuma
2018.06.26 17:50
Nem kóbor, csak szabad. Fotó: Mahendra Moonstar / ANADOLU AGENCY / AFP
Fotó: /
Hiába nehezebb, mégis jobb „vad” kutyának lenni, mint egészségesen, de pórázon leélni a kutyaéletet – derül ki az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszékének kutatói által is jegyzett, nemrég a PLoS One tudományos folyóiratban megjelent, a Bali szigetén élő ebekkel foglalkozó tanulmányból.

Sajnos egyetlen magyar kutató sem barátkozhatott a bali kutyákkal, de az ELTE TTK Etológia Tanszékének van olyan jó nemzetközi híre, hogy az indonéz sziget kutyáinak kutatásához is tőlük kértek segítséget – mondta el lapunknak a vizsgálatot magyar részről vezető Kubinyi Enikő. A helyszín különlegessége, hogy kétféle kutyatartási szokás hatását lehetett összehasonlítani ugyanazon a populáción.

A magyar etológusok tanácsára egy kérdéssorral a helyi gondozók és kutyatartók álltak neki feltérképezni az állatok jellemét. Először 105 kutyával foglalkoztak, de sokukról idő közben kiderült, hogy még egyévesek sincsenek – így maradt végül 75. Nagy részük úgy él, mint Balin vagy 10 ezer éve az összes kutya, és mint ahogy valamikor minden egyes kutya élhetett: személyek helyett inkább csoportokhoz, még inkább területekhez kötődve szabadon kószálnak az emberek körül.

Nem úgy kóbor kutyák, ahogy a kifejezést itthon használjuk – hangsúlyozza Kubinyi, inkább az angol „free-range” jelentéstartalma jellemzi jól életmódjukat. „Szabadtartásúak”, mint egykor az összes kutya: nincsenek elhanyagolva, de nem alszanak a kanapén. És összevetve őket a másik csoporttal – szintén bali kutyák, de az országba betelepülő külföldek nyugati szokás szerint adoptálták őket –, úgy tűnik hiába tizedeli hogy kígyómarás és gázolás előbbieket, mégis jobb „vad” kutyának lenni, mint egészségesen, de pórázon élni. 

A  lakásba fogadott, kertben tartott, utcára csak megkötve vitt kutyák, melyek életének összes apró szegmense gazdáiktól függ, ingerlékenyebbnek, minden szempontból élénkebbnek és feszültebbnek bizonyultak. Más állatokkal agresszívabbak, és azokat – illetve az embereket is – szívesebben kergetik meg. A dolog mögött legvalószínűbben az áll, hogy szabadon élő társaikkal szemben, ők korlátok és szabályok közt, idejük nagy részét bezárva töltik, más kutyákkal alig-alig találkozva; mindez olyan teher számukra, amit nem különösebben ellensúlyoz a betegségektől mentes, jól táplált élet.

Ha tehát azt nézzük, a bali kutyák kutatása mit mondhat egy magyar ebtartónak, a következő üzenet körvonalazódik: a bezártság, a folyamatos korlátok komoly stresszt jelentenek a házi kedvenceknek. Ha jót akar valaki kutyájának, törekedjen arra, hogy annak legyen lehetősége megélni a szabadságot.

Szerző
2018.06.26 17:50

Szelfizett a Marsról a NASA robotgeológusa

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak - írta az MTI a Phys.org alapján. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda "munkahelyét" képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
"Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések"
- mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.
 A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
2018.12.12 13:13
Frissítve: 2018.12.12 13:13

A rejtvényfejtés mégsem állítja meg a szellemi leépülést?

Publikálás dátuma
2018.12.12 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.
Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a "használd, vagy elveszíted"-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint "magasabb kognitív pontról indul". Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal - írta az MTI a BBC alapján.
A BMJ folyóiratban közölt tanulmány az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült. A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány modellező módszerrel készült, és nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a "használd, vagy elveszíted"-vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.
2018.12.12 10:10
Frissítve: 2018.12.12 10:59