Az érszűkület olyan artériás érrendszeri betegség, ami funkciócsökkenést okoz a végtagokban. Ahol a szűkület kialakul, az oxigénhiány miatt fájdalom, illetve zsibbadás jelentkezik – mondta Hulényi-Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász a Népszavának. Mivel az erek az egész testet behálózó érrendszer részei, szűkület esetén más szervek, például a szív, vagy az agy erei is károsodhatnak.
Az érszűkület mértékétől függően stádiumokra szokták osztani, és azoknak megfelelően kezelik. Az elsőben lehet, hogy még nincs is komoly panasz, de különböző vizsgálatokkal már kimutatható az erek meszesedése. A rendszeresen hideg végtag vagy zsibbadás már ilyenkor is jelezheti a a vérátáramlás zavarát. Ekkor a legfontosabb a rizikófaktorok visszaszorítása: a dohányzásról való leszokás, a rendszeres mozgás beiktatása, a magas vérnyomás és vérzsírszint csökkentése, az elhízással és a cukorbetegséggel való törődés. Az étkezés, az életmód megreformálása szinte mindig elkerülhetetlen, sokszor diétázásra is szükség lehet. Az ér edzésére jó módszer a hideg-meleg vizes váltófürdő alkalmazása – ajánlotta Hulényi-Gróf Orsolya. A sportolás megelőzheti az állapot romlását. Minden olyan, lehetőleg dinamikus mozgás hatásos, amit szívesen csinál rendszeresen a beteg, lehet biciklizni, úszni, gyalogolni, labdajátékokat űzni, sőt akár sziklát is mászni. A legújabb ajánlások szerint heti ötször harminc perces sportolásra van szükség.
A második fokozatban már érezhető, miért szokták kirakatnéző betegségnek nevezni az érszűkületet: már kétszáz méter gyaloglása után meg kell állni, mert fáj a vádli. Az orvosi kezelés mellett javasolt az intervallum tréning alkalmazása, ami megnyitja a szűkült ér körül lévő kis ereket, amelyek át is tudják venni a funkcióját. Minél többet sikerül kitágítani, annál jobban tudják helyettesíteni. Ezeket aztán nyitva is kell tartani, elhanyagolása esetén ugyanis visszaépül a kollaterális hálózat, ezért a mindennapi rutinba kell illeszteni a tréninget – mondta a szakember.
Illusztráció: Pexels
A harmadik stádiumban az oxigénhiány már akár száz vagy ötven méter járást sem enged és már nyugalomban is fájdalmat okoz. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek. Ekkor ajánlott az artériás értorna, amelynek célja szintén a kis érhálózat keringésbe való bevonása.
A negyedik stádiumban a nagyon erős nyugalmi fájdalom mellett szöveti elhalás is jellemző. Ekkor kötőszöveti masszázst szoktak javasolni, de ez sem kecsegtet jelentős javulás reményével. Komoly orvosi beavatkozásokra van szükség, aminek a vége általában amputáció.
Sebveszély
Nagyon fontos, hogy érszűkület esetén ne alakuljanak ki sebek a végtagokon, mert a rossz keringés miatt nagyon nehezen gyógyulnak. Ezért lehetőleg varrás nélküli pamutzoknit és olyan kényelmes cipőt hordjon a beteg, ami sehol nem töri a lábát. Körömvágásnál figyeljen, hogy még véletlenül se vágjon bele a körömágyba, és nyilvános helyen – ha lehet – kerülje el a fertőzéseket – figyelmeztetett Hulényi-Gróf Orsolya.
Ha az érszűkület hátterében örökletes tényezők állnak, az állapot folyamatosan romlik, ha viszont életmódbeli probléma okozza, annak megváltoztatásával meg lehet állítani a folyamatot, sőt javulás is elérhető: még a kettes stádium elején lévő érszűkületet is vissza lehet fordítani. Az érfalban lévő lerakódásokat ugyan nem lehet kisöpörni, de a kollaterális keringés megnyitásával a tünetek meg is szüntethetők. A szűkület megmarad, de egy másik ágon rendeződik a keringés. Ha nem ismerik fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében okozhat problémát. A kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt bekövetkező bénulásnak és a stroke kialakulásának.
