Edzéssel megelőzhető a „kirakatnéző” betegség

Publikálás dátuma
2018.06.26 18:16
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az időben felismert és az életmód megváltoztatásával is kezelt érszűkület rosszabbodása megállítható, sőt a folyamat vissza is fordítható. Elhanyagolása esetén azonban súlyos betegségekhez - fekély, stroke, infarktus - is vezethet.

Az érszűkület olyan artériás érrendszeri betegség, ami funkciócsökkenést okoz a végtagokban. Ahol a szűkület kialakul, az oxigénhiány miatt fájdalom, illetve zsibbadás jelentkezik – mondta Hulényi-Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász a Népszavának. Mivel az erek az egész testet behálózó érrendszer részei, szűkület esetén más szervek, például a szív, vagy az agy erei is károsodhatnak.

Az érszűkület mértékétől függően stádiumokra szokták osztani, és azoknak megfelelően kezelik. Az elsőben lehet, hogy még nincs is komoly panasz, de különböző vizsgálatokkal már kimutatható az erek meszesedése. A rendszeresen hideg végtag vagy zsibbadás már ilyenkor is jelezheti a a vérátáramlás zavarát. Ekkor a legfontosabb a rizikófaktorok visszaszorítása: a dohányzásról való leszokás, a rendszeres mozgás beiktatása, a magas vérnyomás és vérzsírszint csökkentése, az elhízással és a cukorbetegséggel való törődés. Az étkezés, az életmód megreformálása szinte mindig elkerülhetetlen, sokszor diétázásra is szükség lehet. Az ér edzésére jó módszer a hideg-meleg vizes váltófürdő alkalmazása – ajánlotta Hulényi-Gróf Orsolya. A sportolás megelőzheti az állapot romlását. Minden olyan, lehetőleg dinamikus mozgás hatásos, amit szívesen csinál rendszeresen a beteg, lehet biciklizni, úszni, gyalogolni, labdajátékokat űzni, sőt akár sziklát is mászni. A legújabb ajánlások szerint heti ötször harminc perces sportolásra van szükség.

A második fokozatban már érezhető, miért szokták kirakatnéző betegségnek nevezni az érszűkületet: már kétszáz méter gyaloglása után meg kell állni, mert fáj a vádli. Az orvosi kezelés mellett javasolt az intervallum tréning alkalmazása, ami megnyitja a szűkült ér körül lévő kis ereket, amelyek át is tudják venni a funkcióját. Minél többet sikerül kitágítani, annál jobban tudják helyettesíteni. Ezeket aztán nyitva is kell tartani, elhanyagolása esetén ugyanis visszaépül a kollaterális hálózat, ezért a mindennapi rutinba kell illeszteni a tréninget – mondta a szakember.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A harmadik stádiumban az oxigénhiány már akár száz vagy ötven méter járást sem enged és már nyugalomban is fájdalmat okoz. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek. Ekkor ajánlott az artériás értorna, amelynek célja szintén a kis érhálózat keringésbe való bevonása.

A negyedik stádiumban a nagyon erős nyugalmi fájdalom mellett szöveti elhalás is jellemző. Ekkor kötőszöveti masszázst szoktak javasolni, de ez sem kecsegtet jelentős javulás reményével. Komoly orvosi beavatkozásokra van szükség, aminek a vége általában amputáció.

Sebveszély

Nagyon fontos, hogy érszűkület esetén ne alakuljanak ki sebek a végtagokon, mert a rossz keringés miatt nagyon nehezen gyógyulnak. Ezért lehetőleg varrás nélküli pamutzoknit és olyan kényelmes cipőt hordjon a beteg, ami sehol nem töri a lábát. Körömvágásnál figyeljen, hogy még véletlenül se vágjon bele a körömágyba, és nyilvános helyen – ha lehet – kerülje el a fertőzéseket – figyelmeztetett Hulényi-Gróf Orsolya.

Ha az érszűkület hátterében örökletes tényezők állnak, az állapot folyamatosan romlik, ha viszont életmódbeli probléma okozza, annak megváltoztatásával meg lehet állítani a folyamatot, sőt javulás is elérhető: még a kettes stádium elején lévő érszűkületet is vissza lehet fordítani. Az érfalban lévő lerakódásokat ugyan nem lehet kisöpörni, de a kollaterális keringés megnyitásával a tünetek meg is szüntethetők. A szűkület megmarad, de egy másik ágon rendeződik a keringés. Ha nem ismerik fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében okozhat problémát. A kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt bekövetkező bénulásnak és a stroke kialakulásának.

2018.06.26 18:16

Metabolikus szindrómához vezethet az „almaság”

Publikálás dátuma
2018.10.22 14:14

Fotó: AFP / Roos Koole / ANP/
A túlsúly ritkán jár egyedül. Aki túl sok kalóriát visz be és nem mozog, nagy valószínűséggel társbetegségeket is begyűjt. És, ha ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni - mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár "négyes fogatként" is lehetne jellemezni. A  tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak, amelyek valószínűsítik a kórkép jelenlétét. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, azaz alma-típusú az elhízásuk, amit sokan összekevernek a sörhassal. 
A túlsúly mértéke nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is jelentős anyagcsere változással jár. A hasi elhízás és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten  érszűkület vagy  korai potenciazavar megjelenése mögött is.

Hogyan alakul ki az ördögi kör?

A magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak nehezen tudja átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottaknál a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, a szervezet inzulinhiányt észlel, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel. A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több mint felénél is jelen van. Itt is ördögi a kör, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, amely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás. A védő HDL-koleszterinszint csökkenése és az ártó LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, amely a magasvérnyomás-betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek. 
A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nemcsak egyszerűen megemeli, hanem szinte megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre. 
A fenyegető következmények riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus szindróma minden elemét lehet befolyásolni: táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. A komplex életmódterápia fokozatosan csökkentheti a gyógyszerszedést, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
2018.10.22 14:14
Frissítve: 2018.10.22 14:14

Nátha vagy valami más?

Publikálás dátuma
2018.10.20 14:14

Fotó: Pixabay/
Az őszi időjárás: hűvös reggelek, melegebb nappalok kedveznek a felső légúti gyulladások kialakulásának, amelyek következtében az „egyszerű” náthából akár garat-, torok-, mandulagyulladás is kialakulhat ki, de nem ritka, hogy az orrmelléküregekben is panaszokat okoz.
Ha nátha vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – mondta dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan genny keletkezik, a feszülés miatt fájdalom jelentkezik. A gyulladást fokozza, ha a szellőzést valami, például orrsövényferdülés akadályozza. Ilyenkor a náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.

Szövődményekkel járhat

Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt heveny melléküreg-gyulladásnál a folyamat fokozatosan és észrevétlenül idültté válhat. Polipok alakulhatnak ki, amelyek egy idő után orrlégzési akadályt képeznek. A folyamatosan fennálló melléküreg gyulladás következtében állandósult, garat felé hátracsorgó váladékozás tartós köhögést, hörghurutot okoz, asztma esetén fokozza a tüneteket. Ha a gyulladás túllép az üreg falán, és átterjed a szomszédos szervekre, szövetekre is, agyhártyagyulladást, agytályogot vagy a szemüreg gyulladását is okozhatja.
Témák
nátha
2018.10.20 14:14
Frissítve: 2018.10.20 14:14