Előfizetés

Edzéssel megelőzhető a „kirakatnéző” betegség

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.06.26. 18:16
Illusztráció: AFP
Az időben felismert és az életmód megváltoztatásával is kezelt érszűkület rosszabbodása megállítható, sőt a folyamat vissza is fordítható. Elhanyagolása esetén azonban súlyos betegségekhez - fekély, stroke, infarktus - is vezethet.

Az érszűkület olyan artériás érrendszeri betegség, ami funkciócsökkenést okoz a végtagokban. Ahol a szűkület kialakul, az oxigénhiány miatt fájdalom, illetve zsibbadás jelentkezik – mondta Hulényi-Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász a Népszavának. Mivel az erek az egész testet behálózó érrendszer részei, szűkület esetén más szervek, például a szív, vagy az agy erei is károsodhatnak.

Az érszűkület mértékétől függően stádiumokra szokták osztani, és azoknak megfelelően kezelik. Az elsőben lehet, hogy még nincs is komoly panasz, de különböző vizsgálatokkal már kimutatható az erek meszesedése. A rendszeresen hideg végtag vagy zsibbadás már ilyenkor is jelezheti a a vérátáramlás zavarát. Ekkor a legfontosabb a rizikófaktorok visszaszorítása: a dohányzásról való leszokás, a rendszeres mozgás beiktatása, a magas vérnyomás és vérzsírszint csökkentése, az elhízással és a cukorbetegséggel való törődés. Az étkezés, az életmód megreformálása szinte mindig elkerülhetetlen, sokszor diétázásra is szükség lehet. Az ér edzésére jó módszer a hideg-meleg vizes váltófürdő alkalmazása – ajánlotta Hulényi-Gróf Orsolya. A sportolás megelőzheti az állapot romlását. Minden olyan, lehetőleg dinamikus mozgás hatásos, amit szívesen csinál rendszeresen a beteg, lehet biciklizni, úszni, gyalogolni, labdajátékokat űzni, sőt akár sziklát is mászni. A legújabb ajánlások szerint heti ötször harminc perces sportolásra van szükség.

A második fokozatban már érezhető, miért szokták kirakatnéző betegségnek nevezni az érszűkületet: már kétszáz méter gyaloglása után meg kell állni, mert fáj a vádli. Az orvosi kezelés mellett javasolt az intervallum tréning alkalmazása, ami megnyitja a szűkült ér körül lévő kis ereket, amelyek át is tudják venni a funkcióját. Minél többet sikerül kitágítani, annál jobban tudják helyettesíteni. Ezeket aztán nyitva is kell tartani, elhanyagolása esetén ugyanis visszaépül a kollaterális hálózat, ezért a mindennapi rutinba kell illeszteni a tréninget – mondta a szakember.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A harmadik stádiumban az oxigénhiány már akár száz vagy ötven méter járást sem enged és már nyugalomban is fájdalmat okoz. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek. Ekkor ajánlott az artériás értorna, amelynek célja szintén a kis érhálózat keringésbe való bevonása.

A negyedik stádiumban a nagyon erős nyugalmi fájdalom mellett szöveti elhalás is jellemző. Ekkor kötőszöveti masszázst szoktak javasolni, de ez sem kecsegtet jelentős javulás reményével. Komoly orvosi beavatkozásokra van szükség, aminek a vége általában amputáció.

Sebveszély

Nagyon fontos, hogy érszűkület esetén ne alakuljanak ki sebek a végtagokon, mert a rossz keringés miatt nagyon nehezen gyógyulnak. Ezért lehetőleg varrás nélküli pamutzoknit és olyan kényelmes cipőt hordjon a beteg, ami sehol nem töri a lábát. Körömvágásnál figyeljen, hogy még véletlenül se vágjon bele a körömágyba, és nyilvános helyen – ha lehet – kerülje el a fertőzéseket – figyelmeztetett Hulényi-Gróf Orsolya.

Ha az érszűkület hátterében örökletes tényezők állnak, az állapot folyamatosan romlik, ha viszont életmódbeli probléma okozza, annak megváltoztatásával meg lehet állítani a folyamatot, sőt javulás is elérhető: még a kettes stádium elején lévő érszűkületet is vissza lehet fordítani. Az érfalban lévő lerakódásokat ugyan nem lehet kisöpörni, de a kollaterális keringés megnyitásával a tünetek meg is szüntethetők. A szűkület megmarad, de egy másik ágon rendeződik a keringés. Ha nem ismerik fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében okozhat problémát. A kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt bekövetkező bénulásnak és a stroke kialakulásának.

A vadon élő kutyák boldogabbak, mint a kanapén alvók

Publikálás dátuma
2018.06.26. 17:50
Nem kóbor, csak szabad. Fotó: Mahendra Moonstar / ANADOLU AGENCY / AFP
Hiába nehezebb, mégis jobb „vad” kutyának lenni, mint egészségesen, de pórázon leélni a kutyaéletet – derül ki az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszékének kutatói által is jegyzett, nemrég a PLoS One tudományos folyóiratban megjelent, a Bali szigetén élő ebekkel foglalkozó tanulmányból.

Sajnos egyetlen magyar kutató sem barátkozhatott a bali kutyákkal, de az ELTE TTK Etológia Tanszékének van olyan jó nemzetközi híre, hogy az indonéz sziget kutyáinak kutatásához is tőlük kértek segítséget – mondta el lapunknak a vizsgálatot magyar részről vezető Kubinyi Enikő. A helyszín különlegessége, hogy kétféle kutyatartási szokás hatását lehetett összehasonlítani ugyanazon a populáción.

A magyar etológusok tanácsára egy kérdéssorral a helyi gondozók és kutyatartók álltak neki feltérképezni az állatok jellemét. Először 105 kutyával foglalkoztak, de sokukról idő közben kiderült, hogy még egyévesek sincsenek – így maradt végül 75. Nagy részük úgy él, mint Balin vagy 10 ezer éve az összes kutya, és mint ahogy valamikor minden egyes kutya élhetett: személyek helyett inkább csoportokhoz, még inkább területekhez kötődve szabadon kószálnak az emberek körül.

Nem úgy kóbor kutyák, ahogy a kifejezést itthon használjuk – hangsúlyozza Kubinyi, inkább az angol „free-range” jelentéstartalma jellemzi jól életmódjukat. „Szabadtartásúak”, mint egykor az összes kutya: nincsenek elhanyagolva, de nem alszanak a kanapén. És összevetve őket a másik csoporttal – szintén bali kutyák, de az országba betelepülő külföldek nyugati szokás szerint adoptálták őket –, úgy tűnik hiába tizedeli hogy kígyómarás és gázolás előbbieket, mégis jobb „vad” kutyának lenni, mint egészségesen, de pórázon élni. 

A  lakásba fogadott, kertben tartott, utcára csak megkötve vitt kutyák, melyek életének összes apró szegmense gazdáiktól függ, ingerlékenyebbnek, minden szempontból élénkebbnek és feszültebbnek bizonyultak. Más állatokkal agresszívabbak, és azokat – illetve az embereket is – szívesebben kergetik meg. A dolog mögött legvalószínűbben az áll, hogy szabadon élő társaikkal szemben, ők korlátok és szabályok közt, idejük nagy részét bezárva töltik, más kutyákkal alig-alig találkozva; mindez olyan teher számukra, amit nem különösebben ellensúlyoz a betegségektől mentes, jól táplált élet.

Ha tehát azt nézzük, a bali kutyák kutatása mit mondhat egy magyar ebtartónak, a következő üzenet körvonalazódik: a bezártság, a folyamatos korlátok komoly stresszt jelentenek a házi kedvenceknek. Ha jót akar valaki kutyájának, törekedjen arra, hogy annak legyen lehetősége megélni a szabadságot.

Újra kémleli az eget a királyi csillagvizsgáló

Publikálás dátuma
2018.06.26. 12:10
Illusztráció: AFP
Hatvan évnyi szünet után ismét az eget fogja kémlelni a greenwichi királyi csillagvizsgáló (ROG).

A brit csillagászat otthonának felújításon átesett Altazimuth pavilonjában új teleszkópokat helyeztek el - írja az MTI a BBC alapján. Az új eszközegyüttest Annie Maunderről, a greenwichi csillagvizsgálóban dolgozó első női kutatóról nevezték el, aki jelentős felfedezéseket tett a Naphoz kapcsolódóan. Az Annie Maunder Asztrografikus Teleszkópot (AMAT) profik, amatőrök és iskolások használhatják.

A királyi csillagvizsgálót II. Károly alapította 1675-ben. A "hajózás és csillagászat tökéletesítése érdekében" épített intézmény főleg gyakorlati csillagászattal - navigálással, időméréssel, a csillagok helyzetének meghatározásával és almanachok, évkönyvek kiadásával - foglalkozott. Egészen 1957-ig működött, ezt követően a komoly tudományos kutatások végzését áthelyezték a várostól távolabbi, vidéki területekre, a városi szmog és fényszennyezettség elől menekülve. A levegő tisztulása és a technológia fejlődése révén azonban a teleszkópok ismét használható képeket készíthetnek a fővárosban is - mondta Brendan Owens, a ROG csillagásza.

AZ AMAT egy "négy az egyben" műszer. Három kisebb lencsét tartalmaz egy 35,5 centiméteres, csúcsminőségű Schmidt-Cassegrain teleszkóp körül. Segítségével tanulmányozni lehet a Napot és a Naprendszer bolygóit, de a jóval távolabbi csillagok és planetáris ködök is kutathatók vele. A planetáris köd bizonyos típusú csillagok körül képződő, gázból és plazmából álló világító burok. Az új teleszkóp egy speciális hidrogén-alfa szűrő segítségével olyan felvételeket képes készíteni a Napról, amelyeken láthatóvá válnak olyan aktivitásai, mint a flerek, vagyis a nagy napkitörések.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A ROG projektjére magánadományozók, a múzeum munkatársai és a nagyközönség hozzájárulásával gyűlt össze 150 ezer font (55,5 millió forint). A pénzből sikerült teljes restaurációt végezni az Altazimuth pavilonban. "Ez egy csodaszép Viktória-korabeli épület, amely súlyos sérüléseket szerzett a bombázások során. Az épület fele megsemmisült a II. világháborúban" - mondta Brendan Owens. A csillagász szerint amikor a ROG múzeummá vált, rekonstruálták az épületet, de sohasem tökéletesen, a téglafal berepedezett és benedvesedett. "Amikor a felújítás mellett döntöttünk, megláttuk a lehetőséget az épületben, hogy csodálatos, multifunkciós, 21. századi csillagvizsgálót lehet itt létrehozni" - emelte ki a csillagász. A pavilon földszintjén kiállítóteret alakítanak ki, ahol Annie Maunder élettörténetét és munkásságát ismerhetik meg a látogatók.