Gothár meg a Miniszter

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:47

A nagy visszatérések – röviden így jellemezhető a Magyar Nemzeti Filmalap Döntőbizottságának legújabb határozatai.

Például 375 millió forint gyártási támogatást kapott a Hét kis véletlen című produkció, melynek a rendezője Gothár Péter lesz. Ez azt jelenti, hogy a Megáll az idő és egyéb filmek és színházi produkciók kultikus alakja, tizenöt év hiátus után (az utolsó alkotása a Magyar szépség volt 2003-ban) rendez újra egész estés művet. A forgatókönyvet Gothár mellett Németh Gábor és Bognár Péter jegyzi, a producerek pedig Kovács Gábor és Pataki Ágnes.

Szintén nagy visszatérőnek számít Bergendy Péter, akinek ha nem számítjuk a 2011-ben készült tévéfilmjét, A vizsgát, akkor egészen a 2004-es Állítsátok meg Terézanyut! című komédiáig kell visszamenni a mozis karrierje tekintetében: most pedig a Post Mortem című filmterve csaknem 642 millió forint gyártási támogatást kapott. Ennek a műnek további érdekessége, hogy ez lesz az első horror, amit a Filmalap támogat. Ezek a filmek most már nemsokára forognak, de forgatókönyv-fejlesztési támogatást kapott Andy Vajna kedvenc forgalmazója, az InterCom, amely A Miniszter 2. című projektre kapott másfélmillió forint fejlesztési pénzt. Hivatalosan erről a produkcióról jelenleg – amint azt nemrég megírtuk – annyit sejteni, hogy az a rendkívül sikeres, A miniszter félrelép című film folytatásának ígérkezik. Mindenesetre a forgatókönyvet az Üvegtigris-trilógiát jegyző Búss Gábor Olivér írja, így legalább a humor garantáltnak tűnik.

Félbehagyva is egész

Publikálás dátuma
2018.06.27. 07:46
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Mikor jelenthető ki egy versről, hogy elkészült? Egyáltalán be kell-e fejezni egy verset, hogy az kerek egész legyen? Babiczky Tibort Félbehagyott költemények című kötetéről kérdeztük.

Félbehagyott költemények címmel jelent meg Babiczky Tibor költő-író új verseskötete, amelynek olvasása közben felvetődik a kérdés: mitől más egy befejezetlen költemény, mint egy befejezett? Egyáltalán mikor jelenthető ki egy versről, hogy elkészült? Babiczky szerint paradox módon egy félbehagyott vers is befejezett mű, ahogy az éjszaka sötétjében a csonka holdat is egésznek látjuk. A kötetben viszont nemcsak a versek, de a bennük felvillanó élethelyzetek is a maguk csonkaságában egészek. A szerző szerint amúgy is jobb, ha egy műalkotás – legyen az regény, vers vagy film – nyitva marad, vagyis a szerzőjük inkább kérdéseket tesz fel, mintsem állítást fogalmaz meg. A költészetre az előbbi még inkább igaz, hiszen a líra mindig is a titkokról szólt. Babiczky szerint épp ezért soha nem lehetett egy versben elvarrni semmilyen szálat, hisz egy költemény az emberi érzelemvilágnak olyan rejtett részét mutatja be, mely elvarrhatatlan az alkotó és a befogadó szempontjából is.

A félbehagyott versek írásakor nem állt Babiczky előtt semmilyen koncepció. – Mindig azt írtam le, ami épp az eszembe jutott. Jött egy kép, jött egy szó, egy metafora, és azokat kezdtem a tudatomba „elpakolni” – mondja. A születendő szövegek közül viszont egyiket sem fejezte be, úgy gondolta, egyszer azok még meglelik a helyüket egy versben. Fél év múltán viszont rádöbbent: egyiket se tudja befejezni. Ekkor kezdett félni attól, hogy talán már sose szállja meg az ihlet, de aztán a verstöredékeken végigtekintve feleszmélt, hogy tudat alatt már jó ideje dolgozik egy anyagon, amely tükrözi akkori élethelyzetét és látásmódját. – A versek töredékességében találtam meg a kulcsot – vallja.

A felismerést követően persze a verseken még sokat kellett dolgozni, így végül a Félbehagyott költemények mégse maradtak félbehagyva. – Azért a kész műben a képek, hangulatok rendesen le vannak csiszolva – magyarázza a szerző, aki szerint a versek a formai szempont helyett inkább tartalmilag maradtak lezáratlanok. A töredékesség amúgy a kötet egészére is jellemző: Az építőmester című indító verset követően a római sorszámokkal ellátott félbehagyott versekből feltűnő módon hiányoznak darabok, melyekről a szerző úgy gondolta, megtörnék a gondolati ívet. A félbehagyott versek ráadásul a maguk is félbemaradnak: a Közép című fejezet megtöri őket, hogy aztán újra folytatódhassanak. A kötet szerkesztője, Lapis József szerint a rendhagyó, „magszerű” szerkezet így különleges dinamikát kölcsönöz a kötet olvasásának.

A szerkesztés befejezte után Babiczky hátborzongatónak találta, hogy az egyes szövegek előre „tudósítottak” az életében később bekövetkező krízishelyzetekről: a válásáról, illetve a két nagyszülője és nevelőapja haláláról. – A 2017-es év számomra rögtön az indulásakor egy fekete lyuk lett. A tudattalattim pedig sokkal előbb érzékelte, hogy bajok várhatók – mondja a szerző, akinek idén mindent teljesen elölről kellett kezdenie.

A kötetben is felmerül a gondolat, miszerint ha az egyén elveszít egy számára fontos valakit, azzal a saját identitásának a kontúrjai is megszűnnek. – Ebben a helyzetben nemcsak azt érzékeled, hogy elvesztettél egy másik embert, hanem hogy fogalmad sincs, ki vagy te ebben az új szituációban, hol vannak a határaid – mondja Babiczky.

A Félbehagyott költemények persze a sötét hangulata ellenére is felvillantja a megmenekülés, a jobb élet reményét. A költő azonban tisztában van vele, hogy a teljes élet sosem érhető el, de elérésére törekedni kell, melyhez hozzátartozik a rossz, sötét dolgok megtapasztalása is. – A fény mindig keveredik az árnyékkal – mondja Babiczky –, akárcsak ezen a júniusi napon. Hol kisüt a nap, hol elborul, akár félórán belül.

Névjegy
Babiczky Tibor 1980-ban született, Junior Prima Díjas költő, író, szerkesztő. Magas tenger című regénye 2015-ben egyike volt a Margó-díj három döntős könyvének. A Félbehagyott költemények a hatodik verseskötete.

Szerző

Megnyílt a Nemzeti Múzeum Seuso-kiállítása

Publikálás dátuma
2018.06.26. 22:50
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet egyik darabja, a képen látható, úgynevezett Geometrikus kancsók és mosdótál is megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban. A József nádor-teremben látható tárlat a jelenleg ismert 14 műtárgyat, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is bemutatja.
A késő római ezüstkészlet egyik darabja, az úgynevezett Meleagrosz tál
Szerző
Témák
Nemzeti Múzeum