Káoszt okozhat a reptereken a Brexit

Publikálás dátuma
2018.06.27 16:10
Képünk illusztráció. Fotó: AFP / dpa /Michael Kappeler
Fotó: /
Mi történik, ha jövő március 29-én anélkül távozik Nagy-Britannia az EU-ból, hogy megegyeznének a jövőről? Ezt még nem lehet biztosan tudni, de Brüsszelben a legrosszabbra is készülnek. Például arra, hogy a brit légitársaságok elveszítik engedélyeiket, illetve a reptereken uniós vámosok várják a gépeket.

Az már most látszik, hogy az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból sokkal nehezebb lesz annál, mint amit a távozás mellett kampányoló politikusok annak idején felvázoltak, ám a megegezés nélküli, úgynevezett kemény-Brexit az olyan hétköznapi, jelenleg olajozottan működő szektorokat is negatívan befolyásolhat, mint a légi közlekedés.

A szakma képviselői a közelmúltban arra panaszkodtak, hogy a London és Brüsszel között csigalassúsággal haladó tárgyalások a légi közlekedés jövőjét is bizonytalanná teszik, és komoly gazdasági mélyrepülést okozhat számukra. Az Airbus a múlt héten figyelmeztette a brit kormányt, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni az EU-val, az akár heti egymilliárd eurós bevételkiesést jelenthet a vállalatóriásnak – számolt be róla a Politico.

Nem túlzás a szakmai források aggodalma, az Európai Bizottság is érzékeli a kihívásokat, erről árulkodik, hogy a Bizottság légi közlekedésért felelős vezetője, Filip Cornelis egy június 12-i megbeszélésen állítólag azt javasolta a megjelent európai diplomatáknak és légügyi hatóságok képviselőinek, hogy kormányaiknak érdemes lenne felkészíteni a reptereket és a légügyi szektor képviselőit a kemény Brexitre. „Butaság lenne, ha a Bizottság és a kormányok nem készülnének fel a legrosszabb forgatókönyvre” – kommentálta a megbeszélés egyik névtelenséget kérő résztvevője.

Egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatban ez mit jelenthet, ám Cornelis szerint érdemes már most felülvizsgálni egyebek között a vámkezelést és a biztonsági rendszert. Különösen az előbbi okozhat problémákat, hiszen jelenleg a légi teheráru gyakran harmadik országból érkezik az Egyesült Királyságba, ahonnan vámellenőrzés nélkül továbbküldik az érintett uniós országba. Amennyiben nem születik légügyi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a vámkezelésnek meg kell történnie, ami igencsak megbonyolíthatja az utazást, az infrastruktúra kialakításáról, és annak költségeiről nem is beszélve.

Ennél súlyosabb következményei is lehetnek azonban, ha a válás az uniótól úgy zárul le, hogy nem született légügyi megállapodás: akár azonnali hatállyal leállíthatják a járatokat az Egyesült Királyság és a 27 tagország között, mivel a EU által kiállított repülési engedélyek onnantól kezdve már nem lesznek érvényesek. Az Egyesült Királyság továbbá elvesztené Európai Repülésbiztonsági Ügynökségi (EASA) tagságát, ami azért is problematikus, mert az EASA bocsát ki különböző kulcsfontosságú, az unió területén szükséges engedélyeket.

2018.06.27 16:10

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17