Káoszt okozhat a reptereken a Brexit

Publikálás dátuma
2018.06.27 16:10
Képünk illusztráció. Fotó: AFP / dpa /Michael Kappeler
Fotó: /
Mi történik, ha jövő március 29-én anélkül távozik Nagy-Britannia az EU-ból, hogy megegyeznének a jövőről? Ezt még nem lehet biztosan tudni, de Brüsszelben a legrosszabbra is készülnek. Például arra, hogy a brit légitársaságok elveszítik engedélyeiket, illetve a reptereken uniós vámosok várják a gépeket.

Az már most látszik, hogy az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból sokkal nehezebb lesz annál, mint amit a távozás mellett kampányoló politikusok annak idején felvázoltak, ám a megegezés nélküli, úgynevezett kemény-Brexit az olyan hétköznapi, jelenleg olajozottan működő szektorokat is negatívan befolyásolhat, mint a légi közlekedés.

A szakma képviselői a közelmúltban arra panaszkodtak, hogy a London és Brüsszel között csigalassúsággal haladó tárgyalások a légi közlekedés jövőjét is bizonytalanná teszik, és komoly gazdasági mélyrepülést okozhat számukra. Az Airbus a múlt héten figyelmeztette a brit kormányt, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni az EU-val, az akár heti egymilliárd eurós bevételkiesést jelenthet a vállalatóriásnak – számolt be róla a Politico.

Nem túlzás a szakmai források aggodalma, az Európai Bizottság is érzékeli a kihívásokat, erről árulkodik, hogy a Bizottság légi közlekedésért felelős vezetője, Filip Cornelis egy június 12-i megbeszélésen állítólag azt javasolta a megjelent európai diplomatáknak és légügyi hatóságok képviselőinek, hogy kormányaiknak érdemes lenne felkészíteni a reptereket és a légügyi szektor képviselőit a kemény Brexitre. „Butaság lenne, ha a Bizottság és a kormányok nem készülnének fel a legrosszabb forgatókönyvre” – kommentálta a megbeszélés egyik névtelenséget kérő résztvevője.

Egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatban ez mit jelenthet, ám Cornelis szerint érdemes már most felülvizsgálni egyebek között a vámkezelést és a biztonsági rendszert. Különösen az előbbi okozhat problémákat, hiszen jelenleg a légi teheráru gyakran harmadik országból érkezik az Egyesült Királyságba, ahonnan vámellenőrzés nélkül továbbküldik az érintett uniós országba. Amennyiben nem születik légügyi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a vámkezelésnek meg kell történnie, ami igencsak megbonyolíthatja az utazást, az infrastruktúra kialakításáról, és annak költségeiről nem is beszélve.

Ennél súlyosabb következményei is lehetnek azonban, ha a válás az uniótól úgy zárul le, hogy nem született légügyi megállapodás: akár azonnali hatállyal leállíthatják a járatokat az Egyesült Királyság és a 27 tagország között, mivel a EU által kiállított repülési engedélyek onnantól kezdve már nem lesznek érvényesek. Az Egyesült Királyság továbbá elvesztené Európai Repülésbiztonsági Ügynökségi (EASA) tagságát, ami azért is problematikus, mert az EASA bocsát ki különböző kulcsfontosságú, az unió területén szükséges engedélyeket.

2018.06.27 16:10

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36