Kanyaró ellen oltják az egészségügyi dolgozókat

Publikálás dátuma
2018.06.28. 07:03
AFP illusztráció
Hazai eredetű kanyaró legutóbb 2001-ben volt, akkor alig húszan betegedtek meg. Azóta évenként egy vagy két eset fordult elő, zömében Ukrajnából, Romániából behurcolt kórokozótól.

Magyarország védtelenebb a kanyaró ellen, mint azt eddig gondolták, ezért indokolt, hogy a veszélyeztetetteket megvizsgálják és szükség esetén újraoltsák őket. Egy minap megjelent kormányhatározat szerint valamennyi egészségügyi dolgozónak fel kell ajánlani azt a vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy fogékony-e kanyaró megbetegedésre vagy sem. Ha igen, őket újra is oltják. A vakcinát térítésmentesen biztosítja az állam. Információink szerint a vizsgálatra senki nem kötelezhető, de kötelezően fel kell ajánlani. A dolgozók szűrésére és az újraoltásokhoz szükséges vakcina beszerzésére mintegy 763 millió forintot költhet az Országos Közegészségügyi Intézet.

Tavaly tavasszal a makói kórházban és a szegedi klinikán csaknem két tucat egészségügyi dolgozó lett kanyarós. A fertőzést egy romániai betegtől eredt, aki a makói kórház sürgősségi osztályán kért orvosi segítséget, majd néhány napig úgy ápolták a férfit - sőt átvitték kezelésre a szegedi bőrklinikára is -, hogy nem tudtak a fertőző betegségéről. Ez egyébként csak hetekkel később vált bizonyossá, amikor visszarendelték egy kontroll vizsgálatra. Addigra viszont már több egészségügyi dolgozó, köztük a beteghordó is fertőződött.

A kormányzat a makói járvány után rendelte el először a Romániával illetve az Ukrajnával határos megyékben, és három budapesti, de országos betegellátásra kötelezett gyermekintézményben az egészségügyi dolgozók szűrését.

Akkor az érintett több mint 26 ezer ember közül alig húszezren éltek csak a lehetőséggel. A megvizsgáltak valamivel több mint tíz százalékának nem volt kellő védettsége a betegséggel szemben. Annak ellenére sem, hogy korábban mindkét oltást megkapták. Ezért őket újraoltották. (Szakirodalmi adatok alapján a járványügyi biztonság érdekében 98 százalékosnak kellett volna lennie a védelemnek.)

A kanyaró-járvány a szomszédos, de más európai országokban azóta is újra és újra föllobban. Az elmúlt negyvennyolc órában legutóbb Ukrajnából jelentettek újabb halálesetet. Az ország déli részén egy nyolcéves gyermek halt bele a fertőzésbe, idén az ottani járványnak ez volt a 12. halottja. Romániában áprilisig már 46 áldozata volt a kanyarónak.

Kik védettek?
A kanyaró szempontjából a leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabbak, illetve a betegséget át nem vészelt oltatlanok. Kanyaró ellen élethosszig védett mindenki, aki már átesett a betegségen, a kétszeri megbetegedés rendkívül ritka. Magyarországon a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy vakcinázásban részesült. Elvétve van olyan 47 évesnél idősebb, aki nem oltott, és még nem is volt kanyarós.
Szerző

"Még a halott embert is felkeltik az ágyból!"

Publikálás dátuma
2018.06.28. 07:02
KÉNYSZER - Sokan nyugdíjasként sem lehetnek önkéntesek, mert fizető állásra van szükségük
Egyre nagyobb szerepet kap a szociális ellátásban az önkéntesség: a segítők állami intézményekben teszik jobbá a rászorulók mindennapjait.

– Anyukám kórházban halt meg. Sokat látogattam, vele voltam, amikor csak tudtam, de így is gyakran panaszolta, hogy nem tud kivel beszélgetni. Akkor fogadtam meg, hogy valamiképpen segíteni fogok a hasonló helyzetbe kerülő embereknek – magyarázza a Fővárosi Önkormányzat Alacskai Úti idősek otthonában Turnai Istvánné, mi késztette arra, hogy önkéntes legyen.

Öt éve annak, hogy meglátta az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes időseknek otthont adó intézmény önkénteseket toborzó hirdetését. Azóta pedig talán nem is volt olyan hét, hogy ne töltött volna ott legalább fél napot – pedig a város másik feléről, Sasadról jár át, jó órát kell utaznia. Ahogy annak idején megfogadta, leginkább a magány ellen próbál küzdeni: jobbára beszélgetőtársként, hallgatóságként igyekszik az idősek kedvére tenni. De sokat van Rózsikával is, aki nem lát. Együtt sétálnak és segít neki felhívni a gyerekeket, rokonokat.

Lelekács Hajnalka szokás szerint könyvhalommal a kezében érkezik meg Erzsi nénihez. Hosszú éveken át a Heim Pál Gyermekkórház raktárosa volt, most pedig – mivel nyugdíjasként is aktív akart maradni – ő lett az otthon mozgó könyvtárosa. A lakók közül sokan már olyan nehezen mozognak, hogy csak nagy erőfeszítések árán tudnának eljutni a könyvtárig, így Lelekács Hajnalka viszi nekik az új olvasnivalókat. Tudja már, hogy hova kell krimiket vinni, ki szereti Danielle Steelt, melyik szobában falják az szépirodalmat. Tudja azt is, ki az, aki már nemigen látja a betűket, így oda kell ülni mellé felolvasni.

Mindeközben az egyik közösségi helyiségben a szakmájától elszakadni nem tudó nyugdíjas pedagógus, Nagy Péterné tart afféle agytornaként foglalkoztatást az időseknek. Verset olvas nekik, gyümölcsökről és azok élettani hatásairól beszélgetnek, találós kérdésekre keresik a válaszokat. Egy másik nyugdíjas tanár, Kőhalmi Katalin és "kezdő önkéntes" társa, Kovács Zoltánné kreatív szakkört tart a földszinten, épp köveket festenek.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Öt éve tagja az önkéntesek csapatának Kővári Árpádné, aki egyebek mellett társasjátékot, játékos sportvetélkedőket tart – nem kis sikerrel. A vetélkedők egyik állandó részvevője, egy idős úr csibész mosollyal dicséri az önkéntest:

– A Kriszti még a halott embert is felkelti az ágyból a játékaival!

Pálfi Istvánné, aki egy csempebolt üzletvezetője volt, saját készítésű ügyességi játékokkal teszi színesebbé az öregek napjait.

– Amikor nyugdíjba mentem, tudtam, hogy segíteni szeretnék. Azt is tudtam, hogy sérült gyerekekkel vagy idősekkel foglalkoznék. Mivel az idős otthon önkénteseket toborzó hirdetését láttam meg először, idekerültem – meséli.

A sokat emlegetett hirdetések mögött Horváth Viktória, az otthon foglalkoztatás-szervezője, önkéntes koordinátora áll. Mint felidézi, Dikter Tiborné intézményvezető javaslatára Krizsán Éva mentálhigiénés csoportvezetővel és Baranyai Zsuzsanna szociális-mentálhigiénés munkatárssal 2013-ban dolgozták ki az önkéntes programjuk alapjait, s még abban az évben fogadhatták is az első jelentkezőket. Bár az önkéntesek nagy segítséget nyújtanak a „hivatásos” dolgozóknak, nem csak az ő tehermentesítésük volt a cél. Sokkal inkább az, hogy jobbá tegyék az otthon lakóinak mindennapjait, és az önkéntesek segítségével megpróbálják kimozdítani a bezárkózottságból a visszahúzódóbb ellátottakat.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az önkéntesek segítsége ugyancsak elkel: egyre több az egyedül maradó idős ember. Vannak, akiknek gyerekei meghaltak már, az unokák pedig, ha vannak egyáltalán, túl elfoglaltak, így nincs, aki rendszeresen látogassa őket. Manapság az sem ritka, hogy külföldre költöztek a „fiatalok”, ezért maradnak egyedül az itthon élő öregek. A társadalmi hatások persze másként is tükröződnek az otthonban: volt példa arra, hogy friss nyugdíjasok, bár szívesen segítettek volna, nem tudták vállalni az önkéntes munkát, mert fizetéssel járó állást kellett keresniük. Az Alacskai úti idősek otthonában most 15-20 nyugdíjas önkéntes segítségére számíthatnak, ők hosszú évek óta tagjai a csapatnak, de közben hosszabb-rövidebb időre többen állnak be segíteni.

– Volt már büntetőjogász, újságíró, de gimnazista is, aki önkéntes munkát vállalt nálunk. Jobbára azonban nyugdíjasok segítenek nekünk és sokszor egyúttal maguknak is. Nem egy olyan társunk volt ugyanis, akinek az önkéntes munka segített abban, hogy nyugdíjba vonulva se érezze feleslegesnek magát, hasznosan töltse el az idejét – enged bepillantást Horváth Viktória abba, milyen sokféle út vezet az önkéntes munkához.

Strelli Józsefnét egészen más hozta az idősek otthonába. Két kiképzett kutyájával hosszú éveken át dolgozott önkéntes mentőszolgálatban, megannyi kutató, kereső akcióban vett részt. Csakhogy 12 éves Alec kutyája kiöregedett az éles bevetésekből. Azóta Alec-kel és 5 éves „kollégájával”, Ébennel hetente egyszer felkeresik az otthont. Bár Alec és Ében hivatalosan nem úgynevezett terápiás kutya, ez itt senkit nem zavar. Az otthon egykor „kutyás” lakói alig várják Alecet és Ébent. A két kutya pedig hihetetlen türelemmel és fegyelemmel fogadja az öregek szeretetét. Ha pedig kell, akkor egy másodperc alatt váltanak szerepet. Van olyan idős ellátott, aki már nemigen tud kikelni az ágyból, s ezt a kutyák rögtön felmérik, így ők bújnak mellé, helyezik, fúrják fejüket a ráncos kezek alá.

Az otthon egyik lakója Attila, akinek mindkét lábát amputálták. Évtizedeken át vadászott, vizsláját ma is könnyes szemmel emlegeti. Amikor Strelli Józsefné és két kutyája benéz hozzá, gazdája egyetlen biccentésére tudja Alec, hogy mi a dolga: az ágy melletti kerekesszékére ugrik, onnan hagyja, hogy a férfi simogassa, jutalomfalattal etesse. Ebben a néhány pillanatban minden a helyére kerül, mindenki boldognak tűnik. A kutya, hogy újra dolgozhat, gazdája, mert segíthet és persze Attila, akinek ugyan könnyes a szeme, de mosoly terül szét az arcán.

Így képzik az önkénteseket
Az Alacskai úti idősek otthonának önkéntes programjára jelentkezők a motivációs beszélgetést követően elméleti képzésen vesznek részt: megismertetik velük az intézmény szervezeti felépítését, szabályzatait, a mentálhigiénés ellátás és a szocioterápiás foglalkoztatás lényegét. Az intézményben tett orientációs sétát követően megvitatják az első benyomásokat, beszélgetnek az idős kor pszichológiájáról és a demenciáról, végül szituációs feladatokkal készülnek. A betanulás után a segítők önállóan, vagy párban „dolgoznak”, munkájukat rendszeres egyéni konzultációk mellett a negyedévente úgynevezett esetmegbeszélő csoporttal értékelik.



Szerző

"Nem turul az..." - Fura jelképek az óriási Jézus-szobor talapzatán

Publikálás dátuma
2018.06.27. 21:02
MTI fotó/MÁTTHÉ ZOLTÁN
Amíg nem félholdat állítanak, hanem Jézus-szobrot, addig nincs gond – a dabasi plébános is iránymutatónak tartja Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szavait.

A Pest megyei Dabas beelőzte a tokaji borvidéken lévő Tarcalt. Eddig ugyanis – a maga 8,5 méterével – az a Jézus-szobor volt a legnagyobb Magyarországon, amit pár éve az egyik Tarcal fölé magasodó dombon avattak. A Dabason minap átadott Jézus-alkotás 10,2 méter magas, ha a talapzatot is hozzávesszük, akkor több mint 16 méter.

„Nem az volt a célunk, hogy csúcsot döntsünk” – jelzi Ronga József, a szoborállítást kezdeményező dabasi Áldos Hagyományőrző Egyesület vezetője, hogy más szempontok vezérelték. Főként az, hogy egy olyan „hívó helyet” hozzanak létre, ahol az emberek találkozhatnak az evangélium üzenetével.

Elmondása szerint a 3,5 tonnás szobor bronzból és vörösrézből készült. Hosszú évek óta dédelgetett terv vált valóra, a tavaly elhunyt alkotó, ifjabb Szabó István szobrászművész már nem is érhette meg az átadást. A költségeket teljes egészében adományokból állták. Konkrétumként Ronga József meglepően csekély összeget, mintegy 20 millió forintot említ. „Minden más, amire a kivitelezéshez szükség volt, természetbeni adományként érkezett” – magyarázza.

Amikor arról kérdezzük, a monumentális szobor miért éppen egy külföldi üzletlánchoz tartozó hipermarket mellett kapott helyet, szükségét érzi, hogy pontosítson. A helyszínen Árpád-kori település nyomaira bukkantak, a régészeti feltárás jelenleg is tart. Valószínűleg két templom maradványait rejti a föld. Felfogásában tehát nem a Jézus-szobor áll a hipermarketnél, hanem fordítva, a hipermarket épült a Jézus-szobor mellé.

Ronga József jól menő építőipari vállalkozó, cégénél ma már hetvenen dolgoznak. Az, hogy pont az általa elnökölt Áldos Hagyományőrző Egyesület kezdeményezze egy Jézus-szobor létrehozását, egyáltalán nem magától értetődő. A szervezet honlapja szerint az „áldos” ősi magyar áldozati étel, ami – akár pörkölt, akár leves formájában – az áldozati állat apróra vágott húsából és zöldségekből, fűszerek hozzáadásával készül. Egyéb kulturális tevékenységek mellett az egyesület érdeklődést mutat „a magyar történelem egésze iránt, azonban a régmúltat különleges figyelem övezi, ami elsősorban a magyar őstörténetet”.

Az RTL Klub híradója hívta fel rá a figyelmet, hogy a Jézus-szobor talapzatán kelta kereszt és turul látható. A kelta kereszt feltehetően egy pogány jelkép, a Napot szimbolizáló kör és a kereszt egyesítéséből jött létre, a turul pedig a magyar eredetmondák pogány szimbóluma. A katolikus egyház korábban küzdelmet hirdetett a hívek körében terjedő újpogány tanok ellen. A nagy keresztény felekezetek püspökei a Dunakanyarban lévő Verőcén 2010-ben nem voltak hajlandók felszentelni azt a templomnak szánt építményt, amelyben pogány motívum – Emesét a fény felé emelő turulmadár – volt az oltár fölött.

Kérdésünkre Ronga József közölte, hogy a kelta kereszt számára egyértelműen a kereszténységhez kötődik, amit pedig a kereskedelmi televízióban turulnak neveztek, nem más, mint egy egyszerű sólyom. Hangsúlyozta, hogy előzetesen egyeztetett a katolikus egyházzal, nevezetesen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel. A szobrot Bábel érsek szentelte fel. Az ünnepségen Bábel Balázs azt mondta, hogy amíg nem félholdat állítanak, hanem Jézus-szobrot, addig nincs gond.

„Ez a kijelentés volt az egyetlen, amely közéleti utalást tartalmazott, a pártpolitika még ennyire sem került szóba” – számolt be Ronga József. A munkálatokkal ugyanakkor még nem végeztek. A talapzatban, szintén a katolikus egyházzal egyeztetve, kápolnát szeretnének kialakítani. Az egyesület vezetője eredetileg úgy kalkulált, hogy ehhez öt évre lesz szükség. Most már abban bízik, hogy a nagy médiafelhajtásnak köszönhetően újabb támogatók jelentkeznek, és jóval gyorsabban elkészülnek.

Szalka Mihály dabasi plébános is iránymutatónak tartja, amit Bábel Balázs érsek a félholdról és a Jézus-szoborról mondott. Ez a lényeg, és nem az, hogy milyen jelképek vannak a talapzaton – nyilatkozta lapunknak. „Hiszem azt, hogy az alkotás sok keresztény hívőt vonzani fog” – tette hozzá. A helyszínből adódóan reméli, hogy az arra járók felismerik: a vasárnapnak nem a bevásárlásról kell szólnia.

Szerző