Tüntetés: csak otthon, a négy fal között

Publikálás dátuma
2018.06.29. 07:01
Tüntetés Orbán házánál - Fotó: Markoszov Szergej
Jogvédők szerint el lehet felejteni a nagy demonstrációkat, ha a parlament elfogadja az új gyülekezési törvényről szóló javaslatot.

Netadó, Lex CEU, parlamenti képviselők eskütétele, Milla-rendezvények, az áprilisi választások eredménye – csak néhány azok közül az ügyekből, amelyek az elmúlt esztendőkben tömegeket megmozgató tüntetéseket okoztak. Az 1989-es gyülekezési törvény ugyanis lehetőséget teremtett rá, még ha néha csak előzetes jogi hercehurca után is. A szerdán beterjesztetett új törvénytervezet viszont olyan feltételeket tartalmaz, amelyek közül több is lehetőséget teremt a hatóságoknak, hogy elutasítsák egy tervezett rendezvény engedélyezését.

- Az alapjogi törvények közül a gyülekezéssel kapcsolatoshoz nem nyúltak hozzá a 2010-es kormányváltás óta – mutatott rá Demeter Áron, az Amnesty International (AI) Magyarország jogi szakértője, aki szerint erre nem is lett volna szükség, mert jól működött. - Ha adódott is vita, az Alkotmánybíróság minden esetben döntött. Nem is igazán sikerült elmagyaráznia a kormánynak a törvény tervezetében, miért is van szükség a módosításra: végigolvasva az indokolatlanul hosszú magyarázatot a legfőbb érv igazából, hogy ez egy kommunista alapú jogszabály, hiszen 1989-ben született - fogalmazott.

Az AI szakértője szerint a beterjesztett törvényjavaslat több szempontból is aggályos, mert például a magánérdeket, az otthon védelmét előnyben részesíti a gyülekezési joggal szemben, méghozzá törvénytelenül.

- A legtöbb demonstráció értelemszerűen zavar valakit, ám ennél sokkal fontosabb a véleménykifejezés lehetősége - jelentette ki Demeter Áron. A törvény ráadásul megszabná, hogy egy tüntetést abban az esetben is be lehet tiltani, ha sérül a közlekedés rendszere, ám ennek következtében egy parkba szervezett demonstráción kívül minden betiltható lesz. - Nemcsak politikai eseményre kell itt gondolni, hiszen akár a Budapest Pride-felvonulás engedélyét is el lehet utasítani. Persze a Békemenetet is - tette hozzá.

A jelenleg még érvényes törvény alapján a hatóságoknak megoldást kellett találniuk az ilyesfajta problémákra, az új szerint viszont egyfajta biankó csekket kapna a rendőrség és a bíróságok. Megakadályozhatják a nagydemonstrációkat, de betilthatják akár a ligetvédők városligeti, vagy éppen - a bíróságok működésének megzavarására hivatkozva – a devizahitelesek Kúria előtti tüntetését is. Az olyan, a kormány számára külpolitikai szempontból kellemetlen megmozdulás is tilthatóvá válik, mint egy orosz nagykövetség előtti Putyin-ellenes demonstráció, amelyet a „diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítésének akadályozása” címszóval lehet majd betiltani.

- Minden olyan rendezvényt sokkal nehezebb lesz megtartani, amely valamiért nem szimpatikus a hatalomnak – mondta az AI jogi szakértője. – A törvény szövegébe ugyanis sok mindent bele lehet érteni, vagyis nem csak a tízezres tüntetések ellen használható fel, de akár arra is, hogy húsz ember demonstráljon egy utcában. Ezeknek az ügyeknek az elbírálása ráadásul - az elfogultság miatt sokak által bírált - jövőben a felálló közigazgatási bíróságok hatáskörébe kerül.

Hasonlóképpen vélekedett Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa is, aki szerint a hatályos jogszabályokhoz képest a csökkenne a jogvédelem színvonala, ha a parlament rábólintana az új törvényjavaslatra.- A jelenlegi szabályozás objektív paramétereket határoz meg például a közlekedés sérelme kapcsán, vagyis csak akkor lehet megtiltani egy bejelentett tüntetés megtartását, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható – mondta. – A beterjesztett javaslat viszont komoly mérlegelési lehetőséget adna a rendőrségnek, vagyis a közlekedési szempontok szubjektív megítélése alapján is el lehetne utasítani egy bejelentést. Miután az elmúlt évek nagy tüntetései, mint például a Lex CEU, a netadó, vagy éppen az áprilisi választások utáni civil megmozdulások miatt hosszú órákra le kellett zárni Budapest forgalmas részeit, s ez komoly feladat elé állította a hatóságokat és a BKK-t, az új törvény értelmében akár meg is tilthatták volna őket. Ahogyan 2010-ben és 2011-ben a rendőrség így is tett a Budapest Pride-felvonulással, csak éppen akkor a bíróság mindkét esetben hatályon kívül helyezte a tiltást. A jövőben viszont a közigazgatási bíróságokhoz kerülnének majd az ilyen ügyek, s a várható döntéseikkel kapcsolatban már most megoszlanak a vélemények.

Szerző

Az alagutat még nem, de a terveket már fúrják

Publikálás dátuma
2018.06.29. 07:00
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Nem támogatja a fideszes vezetésű kőbányai önkormányzat a kettes metró rákoskeresztúri meghosszabbításáról szóló terveket – értesült a Népszava.

A fővárosi fejlesztési tervek szerint a kettes metrót és a gödöllői hév vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne a keresztúri metró. A beruházás hívei szerint ez nem csak a kerületben élő mintegy 90 ezer ember életét tenné könnyebbé, hanem összesen 320 ezer lakos számára szűnne meg az átszállási kényszer az Örs vezér terén. A fejlesztés eredményeként kiváltanák a párhuzamosan közlekedő buszokat, az új utasok miatt pedig csökkenne a belvárosra nehezedő autóforgalom. Noha jó esetben is csak 5-10 év múlva kezdődhet el a beruházás, a tervezett nyomvonal máris vitákat szít.

Kapkodni nem kell
Van még idő megegyezni a nyomvonalról, mert a projekt első része, vagyis a metró meghosszabbítása Cinkotáig csak a következő Európai Uniós költségvetési ciklusban, 2025-ig várható. A rákoskeresztúri szárnyvonal, ha rendelkezésre állnak a szükséges források, 2028 végéig készülhet el.

Lapunk információi szerint a X. kerületi vezetés egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a tervezett nyomvonal fővárosi védettség alatt álló természeti területen halad keresztül, a beruházás pedig mintegy 20 hektárnyi erdő besorolású területet is érint.

Kőbánya szerint ráadásul – a Pesti határút mellett futó felszíni vonalvezetés miatt – „kritikus zajterhelés” érné a környéket, ezt pedig csak egy ezer méter hosszú és három méter magas zajvédő fallal lehetne orvosolni. Kőbánya szerepe azért értékelődik fel a XVII. kerületbe vezető metróval kapcsolatban, mert Rákosmente a városból a X. kerületen érhető el a legkönnyebben, így értelemszerűen a nyomvonal is kőbányai területeken haladna át.

– Ez a fejlesztés a budapestiek érdeke. A X. kerületi vezetés, így Kovács Róbert polgármester több alkalommal is támogatta szavazatával a Fővárosi Közgyűlésben a 2-es metróvonal meghosszabbításával kapcsolatos terveket – kommentálta a beruházást ért kritikákat Riz Levente, a XVII. kerület, szintén kormánypárti polgármestere. – Kovács Róberttel a tanulmányterv készítése során többször egyeztettünk, a kerület észrevételeit pedig a tervezők átvezették a munkaanyagon. Nem tudunk arról, hogy Kőbánya a ne támogatná a beruházást, ilyen jelzés a Fővárosi Önkormányzathoz, a BKK-hoz és az érintett kerületi önkormányzatokhoz sem érkezett – tette hozzá.

Márpedig a X. kerület már rendkívüli bizottsági ülést is tartott az ügyben, az erre az alkalomra készült előterjesztésben pedig azt is kifogásolják, hogy a sínek bizonyos területeket teljesen elvágnak a kerülettől, így azok „zárványként működnek” majd. Kőbánya szerint a keresztúri metró keresztülmenne a Mátyásföldi modellrepülőtértől keletre található „vízbázis-védelmi"területen is, a beruházás miatt szükségessé váló új településrendezési tervek pedig „jelentős többletköltséget” okoznának.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke ugyanakkor azt állította, hogy a kőbányai Felsőrákoson terveznek egy lakópark-építést, az erre vezetett metró pedig csökkentené az építési terület nagyságát. – Ezt a X. kerületi vezetés a kisajátítás ellenére veszteségként értékeli, és az sem hatotta meg őket, hogy egy plusz, kétségtelenül értéknövelő metróállomást is ajánlottak arra a területre – fogalmazott. Dorner Lajos elmondása szerint a X. kerület olyan feltételeket támasztott a másik, Jászberényi utat érintő nyomvonal kapcsán, amely több tíz milliárd forinttal emelte volna meg a költségeket. Nincs más megoldás tehát, csak a X. és XVI. kerület határán vezetett nyomvonal. Ez a megoldás évek óta ismert, a terület pedig valójában nagyrészt puszta, lakatlan – mondta a VEKE elnöke, aki szerint a nyomvonallal elkerülték a védett részeket.

– A terv jelenleg amúgy is csak egy csík a térképen, a tervezők feladata, hogy olyan megoldásokkal álljanak elő, amelyet azután az önkormányzatok és a lakosság is elfogadnak. Legkorábban ez év végére készülhetnek el azok a rajzok, amelyeket igazából véleményezni lehet – tette hozzá.

Riz Levente egyébként hasonlóan érvelt lapunknak, szerinte ugyanis a tervezett nyomvonal nem halad keresztül országosan védett környezetvédelmi területen. – Erre a tervezés során a Főmterv és a BKK munkatársai kiemelten figyeltek, ellenkező esetben ugyanis nem kaphatna építési engedélyt a projekt – mondta.

Másként látja viszont a helyzetet Kőbánya vezetése és Tóth Balázs, az LMP X. kerületi politikusa is, utóbbi szerint ugyanis a tervek szembemennek a természetvédelemmel és a józan ésszel is. – Nem az a bajunk, hogy Rákosmente fejleszteni akar, hanem az, hogy ez károsítja a környezetet, ráadásul úgy megy majd 5 kilométeren keresztül a metró, hogy nem is lesz megállója. – Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere a főváros beruházási bizottságnak az elnöke is és ezt a pozícióját ki is használja – jelentette ki Tóth Balázs, aki szerint ahelyett, hogy kettévágnának egy természetvédelmi területet, inkább a körvasútsornál kellene elvezetni a metrót.

Riz Levente hangsúlyozta, a zajvédelem módjáról még nincs döntés, ennek meghatározása az engedélyes terv feladata, amelynek kidolgozása nemrég kezdődött el. – Több lehetőség is felmerülhet: a zajvédő falon kívül megoldás lehet például a süllyesztett nyomvonalvezetés, amelyet egy zöldfelülettel (kisebb fák, bokrok, fű) borított földsánc határol, de alternatíva lehet egy földsánc zajvédő plexivel kombinálva – fogalmazott.

Lapunk megkérdezte a X., valamint a metró meghosszabbításában szintén érintett XVI. kerületet is, ám csak utóbbi városrésztől kaptunk válaszokat. A XVI. kerület sajtóosztálya azt írta, hogy „a Kőbányai Önkormányzatnak az okos kompromisszumot kell megtalálnia a tulajdonában levő lakóövezet fejlesztésének érdekében. Ilyen például, hogy legyen metrómegálló a területén, így cserébe nagyobb területet ad a zajvédő domb kialakítására”.

Szerző

Európai Ügyészség - Népszavazási kezdeményezésről döntött az MSZP

Publikálás dátuma
2018.06.28. 23:30
Fotó: Tóth Gergő

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló népszavazási kezdeményezésről döntött az MSZP csütörtöki elnökségi ülésén. A párt támogatná a kérdést, amelyről Hadházy Ákos, az LMP-ből kilépett politikus korábban lapunknak azt nyilatkozta: a kormánnyal szembeni hatékony fellépés lenne, ha egymillió aláírás összegyűjtésével elérnénk a csatlakozást. Emellett a szocialisták bevezetik az E-szavazást, mint technikai eljárást az elnökségük munkájában.

Parlamenten kívül szövetségeseket keres Hadházy

„Ha félnék már nem csinálnám" - mondja az LMP-ből frissen kilépő Hadházy Ákos, akit pajzsként és fegyverként tekint megőrzött mandátumára. Orbán rendszerét szerinte már csak a közösség akarata rendítheti meg - ha nem teszünk semmit, hamar az Unión kívül találhatjuk magunkat. Társadalmi összefogásra biztat, így még csatlakozhatunk az európai ügyészséghez.

Hadházy péntek reggel a Facebook-oldalán köszönte meg a támogatást, és közölte: várja a többi párt csatlakozását is. „Mind a parlamenten belüli, mind a parlamenti politikai tényezőknek azon kell dolgoznia, hogy a kormány ne lophassa szabadon el az európai pénzeket- ez ugyanis a feltétele, hogy a támogatások tovább érkezhessenek és közvetetten annak is, hogy az EU-ban maradjunk” – írta.

Szerző