Nincs határa a mindennapi dizájnnak

Publikálás dátuma
2018.07.02 14:20

Fotó: Flashback/ Villányi Csaba
Egyedi tervezésű bútorok, különleges ékszerek és az életünket észrevétlenül behálózó alkotások láthatók a Határtalan Designon.
Otthonosság, egységesség, kreativitás– az Új Budapest Galéria forma- és színkavalkádjába lépve leginkább ezek a fogalmak jutnak a látogató eszébe, miközben szívesen lehuppanna az egyik fotelbe, vagy felpróbálna egyet a vitrinben lévő ékszerek közül. „A design a mindennapjaink része” – a szervezők gondolatát nagyon is visszaigazolják a Határtalan Design kiállításon látottak. A több szempontból is valóságközeli tárlat – amely a már korábban indult 13. madeinhungary és a később, visegrádi támogatásnak köszönhetően megszerveződő 6. MeeD közös eseménye – Szigeti Szilvia textiltervező és alkotótársa, Radnóti Tamás belsőépítész munkája, amely saját bevallásuk szerint olyan számukra, mint egy karmesteri, vagy rendezői feladat: közösségi létben gondolkodnak.  Ezt jól tükrözi az a multikulturális megközelítés is, mely szerint évről-évre más régiót hívnak meg a kiállításra, valamint újabb és újabb társművészeti műfajokat mutatnak be. A cseh, lengyel és szlovák tervezők mellett, idén először szerepelnek a kiállításon német, osztrák, román, svájci és szlovén alkotók művei.  „Én maximálisan elutasítom azt a kirekesztő gondolatot, hogy csak bizonyos csúcsbrandekből kerülhetnek ki a design tárgyai. A design nem ez. Sokkal inkább az, ami a mindennapjainkat körülvevő használati tárgyakban megjelenik. A legfontosabb, hogy ott legyen mögötte az a kreatív, alkotó ember, aki egy másik emberhez szól és valamilyen üzenetet közvetít számára” – mutatott rá Szigeti Szilvia. A kiállításon számos olyan darab is van, amely még a prototípus kategóriába tartozik, ugyanakkor kis-szériás valamint már a nemzetközi piacokon is megjelent sorozatgyártott, több jelentős dizájn díjjal kitüntetett produktum is látható. „Azt a fajta frissességet és kreativitást próbáljuk meg idevarázsolni, amit a tárgykultúra jelent a világban általában. Fontos, hogy olyan élő anyag jöjjön létre, amiben látjuk, és el tudjuk helyezni magunkat magyar tervezőként. Nemzetközi pezsgést szeretnénk beindítani, hiszen a más régiókkal való kapcsolatteremtés ránk is inspirálóan hat” – hangsúlyozta a tervező. Szigeti Szilvia a nemzetközi példák alapján úgy véli, olyan ösztönző gazdasági intézkedésekre lenne szükség (például a járulékok csökkentése), amelyek lehetővé tennék, hogy a vállalkozók designereket foglalkoztassanak. Valamint a korábbiakhoz hasonló (ITD, HITA) nyílt pályázati lehetőségeket kellene teremteni a piacra jutáshoz és a termékfejlesztéshez egyaránt, minden szereplő számára átlátható feltételekkel. A tervező kiemelte, Csehországban Szlovákiában, Szlovéniában a vállalkozók büszkék arra, ha designert foglalkoztatnak, és felismerték ennek jelentőségét, Magyarországnak azonban még nagy a lemaradása e téren. A Texhibition projekt is az ő kezdeményezése, amelynek célja a különböző generációkhoz tartozó textiltervezők és gyártók közötti kapcsolatok építése, és a szemléletbeli váltás elősegítése; mivel jelenleg sok a gyártópozícióban lévő vállalkozó, aki nem érzi annak fontosságát, hogy ne másoljon, hanem saját arculatot alakítson ki.
Az alkalmazott fotográfiát is hasonló törekvések mentén mutatják be a kiállításon, azt a történelmi pillanatot rögzítve, amikor még nem szorította ki a 3D-s grafika ezt a műfajt – hangsúlyozta Szigeti Szilvia. A tervező úgy látja, ez olyan fontos műfaja a designnak, amely nélkül nem is tudna piacra lépni: „széles spektrumban akartuk bemutatni a műfajt, mit jelent, ha a fotós a tárgyfotóra koncentrál, vagy ha a tárgyábrázolást más kontextussal gazdagítja, sőt tartalommal, üzenettel tölti meg, sokszor a hummorral is operál. Ezt a fajta életszerűséget és kézzelfoghatóságot a grafika nem tudja majd helyettesíteni.” A design megjelenésében mérvadó elem a social design, tehát a társadalmi jelenségekre való aktív reflexió is – mutatott rá a tervező. Az egyik kiállított videóinstalláció a délszláv háború traumatizált asszonysorsain keresztül mutat be egy textiltervezéshez kötődő projektet, melynek során a környék hagyományaira épülve, az OOLOP stúdió textiltervezőinek irányításával az asszonyok egyedi kézzel horgolt párnákat készítenek, majd a kész tárgyaikat értékesítik. A közös munka, a találkozás segít feldolgozni a hátrahagyott borzalmakat és új utakat nyit a túléléshez. A Ljubljanától északkeletre fekvő kis város példáján keresztül rálátás nyílik arra, milyen hangsúlyos lehet a design esetében is az elfogadás, a befogadás, és a személyes sorson keresztül történő kapcsolatteremtés.  A művek válogatása, és összeállítása során a szervezők abszolút célja volt, hogy rámutassanak az európai összetartozásra, kiemelve, hogy a kultúrák különbözősége ellenére is lényegi tényező az egymásra gyakorolt hatás. Meghatározónak tartják a generációk közti párbeszéd kialakítását, épp úgy, ahogy a műfajok közti átjárhatóságot. Szigeti Szilvia rávilágított: az egymásra figyelés térben, időben és filozófiában egyaránt fontos; az igazi alkotói szabadság ebben rejlik.

Párhuzamos tematikák

Külön egységként látható a pozsonyi AFAD – Academy of Fine Arts and Design in Bratislava – S + M + L_XL Műterem – Fém és Ékszer Tanszéke által rendezett Új Konstelláció című kiállítás, amely a tavaly őszi müncheni kiállítást követően először Budapesten, a stúdió 25 éves történetére reflektálva, az ötvösművészet és ékszertervezés legújabb törekvéseit tárja az érdeklődők elé. Az idei évben mindezek mellett kiemelt szerepet kapott a sokszor méltánytalanul háttérbe szorított alkalmazott fotográfia is. A szervezők azt tartották szem előtt, hogy a designt nem lehet lokálisan vagy regionálisan bent tartani egy országban, folyamatos nemzetközi pozícionálásra van szüksége. 

INFO

13. Madeinhungary Határtalan Design  Új Budapest Galéria Nyitva: augusztus  26-ig.

2018.07.02 14:20

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07

Visszatér Süsü, a híres egyfejű

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:42

Fotó: / Németh András Péter
Három részt készítenek a Süsü, a sárkány legendás meséjéből.
Elkészült az epizódok vázlata, összeállt a költségvetése annak a három Süsü-résznek, ami év végére el is készülhet - mondta a Borsnak Csukás István író. A Nemzet Művésze azt is elárulta, Süsü először az emberek földjére látogat, majd megházasodik és megszületik Süsüke, a harmadik részben pedig az űrbe látogat.
A híres egyfejű sárkány történetéből 1976-1984 között 22 rész készült, a folytatást szintén bábtechnikával forgatják. Csukás István szerint Süsü a folytatásban is csak Bodrogi Gyula hangján szólalhat meg, aki a lapnak azt mondta, ha ugyanabban a szellemiségben és digitalizálás nélkül készülnek az új részek, szívesen részt vesz a munkában.
2019.01.21 11:42