Ma a lengyelországi Rzeszówban rendezik meg a Három Tenger Kezdeményezés regionális fórumát, amelyen részt vesz Andrzej Duda lengyel elnök.
A három tenger elnevezés arra utal, hogy a Fekete-, a Földközi- és a Balti-tenger által körbefogott uniós tagországok szorosabb együttműködésre törekednek. Ezek az államok a következők: a Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország), a balti államok (Észtország, Lettország Litvánia), továbbá Ausztria, Románia, Szlovénia, Bulgária és Horvátország. A 2016. augusztus 25-én aláírt kezdeményezés célja Közép- és Kelet-Európa szerepének erősítése az EU-n belül. Továbbá, hogy a hagyományos Nyugat és Kelet közötti együttműködés mellett rámutassanak az Észak és Dél kooperációjának fontosságára.
A kezdeményezés Lengyelország regionális pozícióit hivatott erősíteni. Bár tavaly Donald Trump amerikai elnök is részt vett rajta, konkrét eredményeket nem hozott a tanácskozás. Talán azért sem, mert a kezdeményezéstől mindenki mást és mást remélt. A balti országok a növekvő orosz fenyegetés miatt csatlakoztak hozzá, Lengyelország ezt is remélte tőle, de Magyarországgal együtt egészen más elképzelései is vannak. Varsó és Budapest az EU szégyenpadjára került a menekültkvóták elutasítása, valamint a demokráciaellenes intézkedések miatt. A két országban tetőfokára hágott az Unió-ellenes kampány, vezetőik pedig úgy vélhetik, ez a fórum alkalmas arra, hogy egyfajta ellensúlyt képezzenek az EU-n belül. Szakértők szerint azonban Lengyelország részéről az első számú célpont valójában nem is Brüsszel, hanem Berlin. A lengyel kabinet ugyanis honfitársaik németellenes érzületére épít.
Lengyelország már a két világháború között a közép- és kelet-európai országok együttműködéséről álmodott, hogy így csökkentsék a Szovjetunió és Németország befolyását. Ugyanakkor a lengyelek történelmi okok miatt is közelednének a balti államokhoz. 1385-ben jött létre a Lengyel-Litván Unió, amely Lengyelország harmadik felosztásáig, 1795-ig állt fenn. Az unió fő oka a Német Lovagrend fenyegetése volt, no és az, hogy Nagy Lajosnak, Magyarország és Lengyelország királyának nem volt fiúgyermeke. A későbbiekben azért távolról sem volt ennyire békés a viszony Litvánia és Lengyelország között, 1919-20-ban háború is dúlt közöttük.
A mostani kezdeményezés felélesztése Andrzej Duda 2015-ben megválasztott lengyel elnök nevéhez fűződik. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy Lengyelország számára nem élveznek prioritást a visegrádi négyek. Varsó inkább a saját maga által életre hívott formátumot erősítené. Kérdéses azonban, hogy a Három Tenger Kezdeményezésnek akár rövidebb távon lehet-e jövője. Csak félszívvel (vagy még úgy sem) vesz részt benne Csehország. Prága amiatt tekint kissé ellenségesen a fórumra, mert úgy véli, hogy már Lengyelország 1920-as évekbeli álmai is az ország nagyhatalmi törekvéseire utaltak. Duda elnök tavaly azzal igyekezett kivédeni e felvetéseket, hogy valójában az EU-n belüli együttműködésről van szó, nem arról, hogy Lengyelország egyenlőbb akarna lenni az egyenlők között. Varsó szerint nem politikai célokat tűznek ki, hanem az infrastruktúra, az energiafüggetlenség, valamint a biztonsági együttműködés erősítését kívánják elérni - utóbbi egyértelműen a Kremlnek szól.
Románia ugyanakkor jobban érdeklődik a fórum iránt. Amikor Klaus Johannis elnök június elején Varsóban Andrzej Dudával tárgyalt, azt közölte, hazája érdekelt a Három Tenger Kezdeményezésben való aktív részvételben. Varsó mindenesetre nem adja fel az esélyét annak, hogy mindebből egy megkerülhetetlen regionális fórum jöjjön létre. Amikor múlt héten Krzysztof Szczerski elnöki tanácsadó Lettországban járt, azt közölte, a kezdeményezés célja, hogy javítsa az együttműködést a Fekete-, a Balti-, valamint az Adriai-tenger országai között. Varsó számára részsiker, hogy a mai tanácskozáson Borut Pahor szlovén államfő is részt vesz.
