Egyre abszurdabb a vita, egyre eltökéltebb a kancellár

Publikálás dátuma
2018.07.02. 19:58

Fotó: OMER MESSINGER / AFP
Hétfőn már mintha kevésbé lett volna harcias a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) retorikája Angela Merkellel szemben. Sőt, mintha kezdene eluralkodni a pánik.
Mind Horst Seehofer pártelnök, mind Markus Söder bajor miniszterelnök úgy fogalmazott, szó sincs arról, hogy a menekültválsággal kapcsolatos vita miatt veszélybe akarnák sodorni az együttműködést a CDU-val. Egyúttal azt közölték, nyolctagú küldöttséget menesztenek a kereszténydemokratákhoz, hogy még egy lehetőséget adjanak a megegyezésre.
A CSU-nál mintha kezdene eluralkodni a pánik. Ennek három oka van. Egyrészt a közvélemény-kutatások nem támasztják alá a radikális stratégia sikerét, másrészt a CSU vasárnapi tanácskozásán kiderült, hogy a tagság messze nem támogatja egy emberként a konfrontatív taktikát, harmadrészt pedig Merkel nem hajlandó teljesíteni a CSU azon követelését, amely szerint már a határon fordítsák vissza azokat a menekülteket, akiket más uniós tagországban regisztráltak. A bajorok igencsak megsértődtek a kancellárra, mert állításuk szerint szombaton nemet mondott egy általuk kompromisszmosnak mondott javaslatra.
A Spiegel találóan jegyezte meg, a két párt közötti vita egyre abszurdabb mértéket kezd ölteni. Horst Seehofer CSU-elnök, vasárnap késő este felajánlotta lemondását nemcsak a párt elnökségéről, hanem a belügyi tárcáról is. Hétfő hajnalban azonban jött a hír: meggondolta magát, még egy utolsó megbeszélést tervez Angela Merkellel.
Seehofer azt is közölte, három napot ad a megállapodásra, ha ez nem jön össze, akkor távozik pozícióiból. Ezt a német sajtó úgy értelmezte, hogy ultimátumot adott a kancellárnak.

A vita eredetileg abból alakult ki, hogy Seehofer és a párt mögötte álló radikálisai – Alexander Dobrindt, a CSU képviselőcsoportjának vezetője, Markus Söder bajor miniszterelnök és a párt egykori illusztris személyisége, Edmund Stoiber – ragaszkodnak a kemény fellépésez a menekültkérdésben, már a határon visszafordítanák azokat a bevándorlókat, akiket már egy másik uniós tagországban regisztráltak. Ez azonban a határellenőrzés de facto újbóli bevezetését jelentené, vagyis veszélybe kerülnének a schengeni vívmányok. Merkel kancellár azonban európai megoldást akar. A vita hétvégén arról zajlott, hogy a csütörtökön és pénteken zajlott uniós csúcstalálkozón sikerült-e áttörést elérnie a kancellárnak, vagy sem.
Mint a CSU késő estig vasárnapi tanácskozásán kiderült, nemcsak az uniópártok között van erről vita, hanem a Keresztényszociális Unió sem egységes a kérdésben. A CSU olyan neve személyiségei fordultak ellene, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Feltételezések szerint Seehofer nem is a koalíciós vita miatt ajánlotta fel a lemondását, hanem mert óriási ellenállással kellett szembenéznie pártján belül. Ezt ugyan cáfolta reggel Dobrindt, ám hírek szerint Seehofer láthatóan igen rossz néven vette a bírálatokat, s az sem véletlen, hogy az eredetileg vasárnap 19 órára kitűzött sajtóértekezletét négy órával később kellett megtartania.
Bár Angela Merkel a megoldások, a kompromisszumok embere, most ő is eltökélt. Mi történne az esetleges szakítás után? Ez esetben a kancellárnak bizalmi szavazást kellene rendeznie kormányáról a szövetségi parlamentben, a Bundestagban, és ha azt elveszti, előrehozott választást rendezhetnek. A CSU kilépése esetén azonban még nem kell készpénznek venni az előrehozott választások kiírását. Egy Németországban egyre többször emlegetett megoldás az lenne, ha a Zöldek csatlakoznának a koalícióhoz. Robert Habeck, a párt társelnöke a ZDF hétfő reggeli műsorában nem is zárta ki a lehetőségét a kormánykoalícióba való belépésnek. Az egyedüli nehézség ezzel kapcsolatban az, hogy új koalíciós szerződést kell kidolgozni, és Merkelnek újabb engedményekre kell kényszerülnie. Igaz, amikor tavaly októberben és novemberben a Jamaica-koalícióról szóltak a tárgyalások, a Zöldek igen kompromisszumkésznek mutatkoztak, Merkelnek nem velük, hanem a liberális FDP-vel gyűlt meg a baja.
Frissítve: 2018.07.05. 09:23

Az iráni ellenzéket Párizs mellett akarták felrobbantani

Publikálás dátuma
2018.07.02. 15:12
Az iráni ellenzék által Villepintében évente megrendezett esemény, több ezer résztvevővel - ahol nem történt meg a tervezett mer
Fotó: Yusuf Ozcan / ANADOLU AGENCY
Merényletre készült a szintén iráni házaspár - autóba rejtett pokolgéppel terveztek lecsapni a Népi Mudzsahedek gyűlésére.
A harmincas éveikben lévő gyanúsítottak az iráni rendszer egyik legkomolyabb ellenzékének számító Népi Mudzsahedek találkozóján készültek rajtaütni a Párizshoz közeli Villepinte településen - írja az MTI. Belgiumban, a belga hatóságok vették őrizetbe őket.
A tájékoztatás szerint a szombati őrizetbe vétel során a pár autójában körülbelül fél kiló TATP (triaceton-triperoxid) robbanóanyagot és egy gyújtószerkezetet is találtak.
A házaspárt terrorista gyilkosság kísérlete miatt előzetes letartóztatásba helyezték
Szerző

EU: kötelezettségszegési eljárás indult Lengyelország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.02. 14:16
Szejm - illusztráció
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto
A legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény értelmében a héten kényszernyugdíjaznák a testület minden harmadik jelenlegi tagját - az Európai Bizottság nem boldog.
A sokak által aggályosnak tartott lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság mostani tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így a 72 bíró közül 27-nek kedden nyugdíjba kell vonulnia - írja az MTI. A bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnhet rendesen működni az országban.
Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Lengyelországnak, s ezzel megindult az eljárás az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó jogszabály ügyében.
A lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van válaszolni az ismertetett kifogásokra. Amennyiben nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően - ha szükséges - az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.
A brüsszeli testület emlékeztetett rá, hogy bár a kérdést már az úgynevezett jogállamisági párbeszéd keretében is megvitatták, ez nem járt kielégítő eredménnyel. Mint írták, nincs jele előrelépésnek a folyamatban, ezért született a sürgősségi döntés, a bizottság azonban továbbra is kész a párbeszéd folytatására, hogy sikerüljön orvosolni a lengyel jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyeket.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly decemberben megindította Varsóval szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett, eddig példátlan eljárást.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit szakértők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét
Szerző
Frissítve: 2018.07.02. 14:17