Állami vagyont adhatnak a Fidesz-holdudvarnak

Publikálás dátuma
2018.07.04 06:00

Fotó: Népszava/
A kormány lényegében bárkit kinevezhetne az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójának – derül ki egy, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvénymódosítás mellé csempészett, szokás szerint egyéni képviselői indítványként benyújtott fideszes javaslatból.
Az állami cégek tulajdonosi jogait a jelenlegi szabályok szerint leginkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény ezt kibővíti a miniszterekre, a központi költségvetési szervekre, valamint a 100 százalékban állami gazdálkodó szervekre és cégekre. A fideszes Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke most ezt egészítené ki azzal, hogy az állam tulajdonosi jogait „az a)-d) pontban nem nevesített, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy” is képviselheti. Ezt ráadásul a jövőben csak kétharmaddal lehetne módosítani. Egyszersmind törlik a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvény ama kitételét, miszerint a gazdaság feletti tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. 

A jog bugyrai

A tulajdonosi joggyakorló például nyilvántartja a rábízott vagyont, ellenőrzi annak használóját, köthető vele vagyonkezelési szerződés, vagy épp ingyenesen átruházhatja a leselejtezett tárgyi eszközöket. Egyedi szabályaira egyes ágazati törvények szintén kitérnek.

A képviselő nem vesződik a tulajdonosi joggyakorló „személynek” szánt szerep pontosításával és mellékelt magyarázata is megejtően egyszerű: eszerint azért indokolt a módosítás, mert szükség van rá. A tegnapi parlamenti vita során Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a javaslatot azért tartotta szükségesnek, hogy a legmagasabb szakmaiság alapján választhassanak ki személyeket vagy intézményeket e szerepre.
Az ellenzék a várakozásoknak megfelelően heves össztűz alá vette a módosítást. A Jobbik, az MSZP és a DK képviselője lényegében egyöntetűen úgy látta, hogy a kormány az állami tulajdonosi joggyakorlás eddigi négy lehetséges körét kiegészíti egy ötödik, „vagy bárki”-sorral. Ráadásul a konkrét joggyakorlók meghatározását a kormány saját hatáskörébe vonja, vagyis ez teljes mértékben kikerül az országgyűlés hatásköre alól. A szocialista Varga László szerint a módosítás jelen formájában megnyitja az utat arra, hogy az állami vagyon felett különböző fideszes érdekcsoportok vegyék át az irányítást. Felhívta a figyelmet, hogy a módosítás jelentőségéhez képest rendkívüli elnagyolt. Az Orbán-kabinethez közeli gazdasági körök elmúlt nyolc évben tapasztalt vagyongyarapítási módszerei tükrében ez mindenképp megszólaltatja a vészcsengőt - vélekedett. Az ellenzéki képviselő szerint az állami vagyonkezelés a tulajdonosi joggyakorlás jelenlegi rendszerében is hatékony.
Szinte valamennyi felszólaló ellenzéki képviselő felemlítette: nem csodálkoznának, ha a kormány által kijelölt új tulajdonosi joggyakorló néhány kiemelt állami cég esetében Mészáros Lőrinc vagy a miniszterelnök strómanjának tartott volt felcsúti polgármester valamely lekötelezettje lesz.
A jobbikos Hegedűs Lorántné emellett felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem kifejezetten a ménesbirtok, hanem – kevés kivétellel - az összes állami cég esetében megnyitja a joggyakorlói személy kijelölésének útját. A DK-s Varju László úgy fogalmazott: a kormány újra lebukott és a módosítás is azt bizonyítja, hogy az állami vagyont lenyúlásra játsszák. Az LMP-s Hohn Krisztina reméli, hogy a majdan kijelölt személyekhez a jelenlegi jogosultakhoz hasonlóan a kérdésekkel fordulhatnak, egyszersmind értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy a miniszterek például miért nem felelnek meg e feladatra. A Párbeszédet frakcióban ülő Mellár Tamást az eljárás az 50-es évekre emlékeztette, ahol a cégvezetőket csak a párthűség szerint választották ki és hiányolta a majdan kijelölendő személy hatásköre, jogai és kötelezettségei szabályozását. Fónagy János reakciójában felindultan kérte ki magának az ellenzéki képviselők „rosszhiszeműségét”. Szavai szerint az új szabály kormány- vagy miniszteri biztos kinevezését teszi lehetővé egy-egy fontos vállalat élére, akár nyugat-európai minták nyomán. Egyszersmind ígéretet tett, hogy a részletes szabályok majd megszületnek.

Egységesített széttagoltság

Nemrég a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter 123 állami cég esetében módosította a tulajdonosi joggyakorló személyét – számoltunk be néhány napja. Ennek legnagyobb kárvallottja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), amelytől hetven állami társaság esetében vette át a jogokat egy-egy tárca vagy más állami intézmény. Az ezzel kapcsolatos hosszú kérdéssorainkra az MNV-től mindössze azt az (éppenséggel egyik kérdést se érintő) üzenetet kaptuk, hogy a kormányzati irányelvek és a szabályok szerint működnek, Bártfai-Mager Andrea azt üzente, hogy a törvényben meg nem határozott tulajdonosi joggyakorlókat jelölték ki ily módon, mégpedig a korábbi, széttagolt állapothoz képest, illetve megbízások helyett rendeletben. Az ok pedig a kormányszándék.

2018.07.04 06:00
Frissítve: 2018.07.04 07:17

Puzsérra tódul az LMP-s minitömeg

Publikálás dátuma
2018.10.23 19:30

Fotó: / Draskovics Ádám
A „Lehet más a Politika” kevesen van, de külön petíciózik, Puzsért hájpolja, és rózsaszín nadrágszárat villant.
Valamivel több mint száz ember verődött össze a Gellért téren, ahol az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő demonstrált. (Az alacsony szám ellenére is nehéz elkülöníteni tüntetőket a sajtómunkatársaktól, illetve a villamos- és buszmegállókban ácsorgóktól.)    A téren a párt felállított pár standot, ahol a tandíj elleni petícióra, illetve az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz gyűjtik az aláírásokat. (Nem összekeverendő a Hadházy-féle kezdeményezéssel, az LMP egy európai petícióhoz csatlakozott, igaz a kinti szervezők egyik vezetője korábban tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon az LMP szedje össze a szignókat.)
A Gellért téren ott volt a párt komplett vezetősége, itt erősíti az egybegyűlést Keresztes László Lóránt, a napokban társelnökké választott Demeter Márta, de elsuhant Ungár Péter is az ünnepi hangulathoz kevéssé passzoló elegáns rózsaszín nadrágjában. Hat óra körül a tüntetők, zömében egyetemista korú fiatalok fáklyás menettel átvonultak a Corvinus Egyetem elé így tiltakozva a tandíj ellen. A tüntető LMP-sek kezében lévő molinókra a „Korrupt Hök” a „Többet ésszel mint pénzzel”, illetve az „Az én apám oligarcha, Corvinusra fogok járni” feliratok olvashatóak.
Az egyetem előttre már bő kétszáz főre nőtt hallgatóság előtt előbb Pitz Dániel a Lehet más a Jövő Egyesület vezetője tartott beszédet.
”Azt az időszakot éljük, amikor nem lehet csendben maradni! Az állam hátat fordított a fiataloknak, nekik már nincs itt jövőképük”
- fogalmazott Pitz
Utána következett a fő szónok Puzsér Róbert publicista, főpolgármester-aspiráns. Puzsér a mai helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a fiatalság még a Bokros Lajos által bevezetni javasolt tandíj ellen tüntetett. Puzsér szerint akkor a neoliberalizmus, míg ma az Orbán Viktor vezette „újfeudalizmus" fenyegeti a jövőt. „A tandíjmentesség nem ingyen ebéd – fogalmazott Puzsér. A tandíj mentesség befektetés a jövőbe, a társadalmi mobilitásba. Puzsér szerint a jelenleg még létező tandíjmentesség az utolsó progresszív érték a magyar felsőoktatásban. Minden másban viszont lemaradt a felsőoktatás, ahol – mint elmondta - „a XIX. század módszereivel a XX. század problémáira akarják felkészíteni a XXI század emberét.” Puzsér szerint a tandíjmentesség az utolsó védvonal, amit nem szállt meg a neoliberális gondolat és az Orbán-féle újfeudalizmus. Szerinte mindkét rezsimnek közös a célja: olcsó, öntudatlan munkaerőből álló nemzetet képezni. Az oktatás elsorvasztása ezt a célt szolgálja. Puzsér Róbert úgy látja: egyetlen megoldás Magyarország válságára, ha megszervezi magát a polgári középerő, a „centrum”. „A centrum gravitációt képez, a C innovációval, oktatással érvényesül, nem törzsi gyűlölettel, nem démonidézéssel. 
„Cél a centrum!”
- zárta beszédét Puzsér.
2018.10.23 19:30
Frissítve: 2018.10.23 20:47

Az utolsó pillanatban mondták le a kaposvári Gálvölgyi-estet

Publikálás dátuma
2018.10.23 19:29

Fotó: Népszava/
Indoklás nélkül, az utolsó pillanatban mondták le Gálvölgyi János szerdai, kaposvári előadását, derült ki a művész feleségének kedd délutáni Facebook-bejegyzéséből.
E szerint „Jánosnak holnap önálló estje lett volna Kaposváron. A Játékszín produkciója „A Gálvölgyi” című előadóest. Pár perce érkezett a Játékszín közlése, miszerint az előadást a megrendelő művelődési ház váratlanul lemondta.” Az interneten komoly vihart kavart a poszt – melyről a Kapos-T számolt be elsőként -, s a többség – az előzmények alapján nem alaptalanul – arra gondolt, Gálvölgyi János ugyanúgy tiltólistára került, mint Alföldi Róbert, akinek több városban fújták le – vagy próbálták megakadályozni – az utolsó pillanatban valamilyen fellépését. - Egészen prózai okok állnak az előadás lemondása mögött – felelte megkeresésünkre Szalay Lilla, a produkciónak eredendően otthont adó kaposvári Együd Árpád Művelődési Központ igazgatója -, egyszerűen nem fogytak a jegyek. Az intézményvezető állította a 3000-3500 forintért kínált tikettekből csak tízet sikerült értékesíteni, így a Játékszínnel – mellyel évek óta kapcsolatban állnak, s az együttműködésnek köszönhetően megannyi darabot mutattak már be – közösen úgy döntöttek, lemondják az előadást. - Erről tíz napja írásban egyeztünk meg a Játékszínnel – tette hozzá Szalay Lilla -, nem tudom, hogyan fordulhatott elő, hogy csak az utolsó pillanatban értesítették a művész urat. 
2018.10.23 19:29
Frissítve: 2018.10.23 19:31