Állami vagyont adhatnak a Fidesz-holdudvarnak

Publikálás dátuma
2018.07.04 06:00

Népszava
A kormány lényegében bárkit kinevezhetne az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójának – derül ki egy, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvénymódosítás mellé csempészett, szokás szerint egyéni képviselői indítványként benyújtott fideszes javaslatból.
Az állami cégek tulajdonosi jogait a jelenlegi szabályok szerint leginkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény ezt kibővíti a miniszterekre, a központi költségvetési szervekre, valamint a 100 százalékban állami gazdálkodó szervekre és cégekre. A fideszes Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke most ezt egészítené ki azzal, hogy az állam tulajdonosi jogait „az a)-d) pontban nem nevesített, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy” is képviselheti. Ezt ráadásul a jövőben csak kétharmaddal lehetne módosítani. Egyszersmind törlik a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvény ama kitételét, miszerint a gazdaság feletti tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. 

A jog bugyrai

A tulajdonosi joggyakorló például nyilvántartja a rábízott vagyont, ellenőrzi annak használóját, köthető vele vagyonkezelési szerződés, vagy épp ingyenesen átruházhatja a leselejtezett tárgyi eszközöket. Egyedi szabályaira egyes ágazati törvények szintén kitérnek.

A képviselő nem vesződik a tulajdonosi joggyakorló „személynek” szánt szerep pontosításával és mellékelt magyarázata is megejtően egyszerű: eszerint azért indokolt a módosítás, mert szükség van rá. A tegnapi parlamenti vita során Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a javaslatot azért tartotta szükségesnek, hogy a legmagasabb szakmaiság alapján választhassanak ki személyeket vagy intézményeket e szerepre.
Az ellenzék a várakozásoknak megfelelően heves össztűz alá vette a módosítást. A Jobbik, az MSZP és a DK képviselője lényegében egyöntetűen úgy látta, hogy a kormány az állami tulajdonosi joggyakorlás eddigi négy lehetséges körét kiegészíti egy ötödik, „vagy bárki”-sorral. Ráadásul a konkrét joggyakorlók meghatározását a kormány saját hatáskörébe vonja, vagyis ez teljes mértékben kikerül az országgyűlés hatásköre alól. A szocialista Varga László szerint a módosítás jelen formájában megnyitja az utat arra, hogy az állami vagyon felett különböző fideszes érdekcsoportok vegyék át az irányítást. Felhívta a figyelmet, hogy a módosítás jelentőségéhez képest rendkívüli elnagyolt. Az Orbán-kabinethez közeli gazdasági körök elmúlt nyolc évben tapasztalt vagyongyarapítási módszerei tükrében ez mindenképp megszólaltatja a vészcsengőt - vélekedett. Az ellenzéki képviselő szerint az állami vagyonkezelés a tulajdonosi joggyakorlás jelenlegi rendszerében is hatékony.
Szinte valamennyi felszólaló ellenzéki képviselő felemlítette: nem csodálkoznának, ha a kormány által kijelölt új tulajdonosi joggyakorló néhány kiemelt állami cég esetében Mészáros Lőrinc vagy a miniszterelnök strómanjának tartott volt felcsúti polgármester valamely lekötelezettje lesz.
A jobbikos Hegedűs Lorántné emellett felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem kifejezetten a ménesbirtok, hanem – kevés kivétellel - az összes állami cég esetében megnyitja a joggyakorlói személy kijelölésének útját. A DK-s Varju László úgy fogalmazott: a kormány újra lebukott és a módosítás is azt bizonyítja, hogy az állami vagyont lenyúlásra játsszák. Az LMP-s Hohn Krisztina reméli, hogy a majdan kijelölt személyekhez a jelenlegi jogosultakhoz hasonlóan a kérdésekkel fordulhatnak, egyszersmind értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy a miniszterek például miért nem felelnek meg e feladatra. A Párbeszédet frakcióban ülő Mellár Tamást az eljárás az 50-es évekre emlékeztette, ahol a cégvezetőket csak a párthűség szerint választották ki és hiányolta a majdan kijelölendő személy hatásköre, jogai és kötelezettségei szabályozását. Fónagy János reakciójában felindultan kérte ki magának az ellenzéki képviselők „rosszhiszeműségét”. Szavai szerint az új szabály kormány- vagy miniszteri biztos kinevezését teszi lehetővé egy-egy fontos vállalat élére, akár nyugat-európai minták nyomán. Egyszersmind ígéretet tett, hogy a részletes szabályok majd megszületnek.

Egységesített széttagoltság

Nemrég a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter 123 állami cég esetében módosította a tulajdonosi joggyakorló személyét – számoltunk be néhány napja. Ennek legnagyobb kárvallottja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), amelytől hetven állami társaság esetében vette át a jogokat egy-egy tárca vagy más állami intézmény. Az ezzel kapcsolatos hosszú kérdéssorainkra az MNV-től mindössze azt az (éppenséggel egyik kérdést se érintő) üzenetet kaptuk, hogy a kormányzati irányelvek és a szabályok szerint működnek, Bártfai-Mager Andrea azt üzente, hogy a törvényben meg nem határozott tulajdonosi joggyakorlókat jelölték ki ily módon, mégpedig a korábbi, széttagolt állapothoz képest, illetve megbízások helyett rendeletben. Az ok pedig a kormányszándék.

Frissítve: 2018.07.04 07:17

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.