Állami vagyont adhatnak a Fidesz-holdudvarnak

Publikálás dátuma
2018.07.04. 06:00

Fotó: Népszava
A kormány lényegében bárkit kinevezhetne az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójának – derül ki egy, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvénymódosítás mellé csempészett, szokás szerint egyéni képviselői indítványként benyújtott fideszes javaslatból.
Az állami cégek tulajdonosi jogait a jelenlegi szabályok szerint leginkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény ezt kibővíti a miniszterekre, a központi költségvetési szervekre, valamint a 100 százalékban állami gazdálkodó szervekre és cégekre. A fideszes Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke most ezt egészítené ki azzal, hogy az állam tulajdonosi jogait „az a)-d) pontban nem nevesített, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy” is képviselheti. Ezt ráadásul a jövőben csak kétharmaddal lehetne módosítani. Egyszersmind törlik a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvény ama kitételét, miszerint a gazdaság feletti tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. 

A jog bugyrai

A tulajdonosi joggyakorló például nyilvántartja a rábízott vagyont, ellenőrzi annak használóját, köthető vele vagyonkezelési szerződés, vagy épp ingyenesen átruházhatja a leselejtezett tárgyi eszközöket. Egyedi szabályaira egyes ágazati törvények szintén kitérnek.

A képviselő nem vesződik a tulajdonosi joggyakorló „személynek” szánt szerep pontosításával és mellékelt magyarázata is megejtően egyszerű: eszerint azért indokolt a módosítás, mert szükség van rá. A tegnapi parlamenti vita során Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a javaslatot azért tartotta szükségesnek, hogy a legmagasabb szakmaiság alapján választhassanak ki személyeket vagy intézményeket e szerepre.
Akár a Hungaroring tulajdonosi jogait is át lehetne adni
Fotó: H. Szabó Sándor
Az ellenzék a várakozásoknak megfelelően heves össztűz alá vette a módosítást. A Jobbik, az MSZP és a DK képviselője lényegében egyöntetűen úgy látta, hogy a kormány az állami tulajdonosi joggyakorlás eddigi négy lehetséges körét kiegészíti egy ötödik, „vagy bárki”-sorral. Ráadásul a konkrét joggyakorlók meghatározását a kormány saját hatáskörébe vonja, vagyis ez teljes mértékben kikerül az országgyűlés hatásköre alól. A szocialista Varga László szerint a módosítás jelen formájában megnyitja az utat arra, hogy az állami vagyon felett különböző fideszes érdekcsoportok vegyék át az irányítást. Felhívta a figyelmet, hogy a módosítás jelentőségéhez képest rendkívüli elnagyolt. Az Orbán-kabinethez közeli gazdasági körök elmúlt nyolc évben tapasztalt vagyongyarapítási módszerei tükrében ez mindenképp megszólaltatja a vészcsengőt - vélekedett. Az ellenzéki képviselő szerint az állami vagyonkezelés a tulajdonosi joggyakorlás jelenlegi rendszerében is hatékony.
Szinte valamennyi felszólaló ellenzéki képviselő felemlítette: nem csodálkoznának, ha a kormány által kijelölt új tulajdonosi joggyakorló néhány kiemelt állami cég esetében Mészáros Lőrinc vagy a miniszterelnök strómanjának tartott volt felcsúti polgármester valamely lekötelezettje lesz.

A jobbikos Hegedűs Lorántné emellett felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem kifejezetten a ménesbirtok, hanem – kevés kivétellel - az összes állami cég esetében megnyitja a joggyakorlói személy kijelölésének útját. A DK-s Varju László úgy fogalmazott: a kormány újra lebukott és a módosítás is azt bizonyítja, hogy az állami vagyont lenyúlásra játsszák. Az LMP-s Hohn Krisztina reméli, hogy a majdan kijelölt személyekhez a jelenlegi jogosultakhoz hasonlóan a kérdésekkel fordulhatnak, egyszersmind értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy a miniszterek például miért nem felelnek meg e feladatra. A Párbeszédet frakcióban ülő Mellár Tamást az eljárás az 50-es évekre emlékeztette, ahol a cégvezetőket csak a párthűség szerint választották ki és hiányolta a majdan kijelölendő személy hatásköre, jogai és kötelezettségei szabályozását. Fónagy János reakciójában felindultan kérte ki magának az ellenzéki képviselők „rosszhiszeműségét”. Szavai szerint az új szabály kormány- vagy miniszteri biztos kinevezését teszi lehetővé egy-egy fontos vállalat élére, akár nyugat-európai minták nyomán. Egyszersmind ígéretet tett, hogy a részletes szabályok majd megszületnek.

Egységesített széttagoltság

Nemrég a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter 123 állami cég esetében módosította a tulajdonosi joggyakorló személyét – számoltunk be néhány napja. Ennek legnagyobb kárvallottja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), amelytől hetven állami társaság esetében vette át a jogokat egy-egy tárca vagy más állami intézmény. Az ezzel kapcsolatos hosszú kérdéssorainkra az MNV-től mindössze azt az (éppenséggel egyik kérdést se érintő) üzenetet kaptuk, hogy a kormányzati irányelvek és a szabályok szerint működnek, Bártfai-Mager Andrea azt üzente, hogy a törvényben meg nem határozott tulajdonosi joggyakorlókat jelölték ki ily módon, mégpedig a korábbi, széttagolt állapothoz képest, illetve megbízások helyett rendeletben. Az ok pedig a kormányszándék.

Szerző
Frissítve: 2018.07.04. 07:17

„Kordon az erőszakos ellentüntetőknek kell”

Publikálás dátuma
2018.07.03. 20:00
Ellentüntetők a kordon mögött a 2013-as Pride-on
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Jön a Budapest Pride, szélsőjobboldali szervezetek pedig megint erődemonstrációra készülnek. A rendőrség korábban képes volt kordonok nélkül biztosítani a felvonulást, de a Jobbik szakadásával új radikálisok jelentkeztek be, akik már nem annyira megengedőek, mint a kései Vona Gábor.
Valószínűleg az utolsó pillanatokig nem lesz hivatalos információ arról, hogy a rendőrség kordonokkal vagy élő erővel biztosítja-e a Budapest Pride felvonulást –  mondta Karlik Cintia a rendezvény szóvivője a Népszavának.

Az LMBTQ-közösség nagyszabású rendezvénye szombaton délután háromkor kezdődik a Városligeti fasorban, a résztvevők innen indulnak a Kossuth térre. A szóvivő közlése szerint biztonsági okok miatt a pontos útvonal egyelőre nem publikus.
A biztonsági szempontok idén újra fókuszba kerültek. A néppártosodó Jobbik egy ideje visszavett a homofób szövegekből, ezzel párhuzamosan próbálta kontrollálni és pacifikálni a holdudvarához tartozó szervezeteket is. Vona Gábor, a Jobbik időközben lemondott elnöke tavaly év végére eljutott oda, hogy már nem tiltaná be a felvonulást. A Jobbik szakadásával viszont a szélsőjobboldal újra elszabadult.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és más hasonló – önmagukat „hazafiasnak” minősítő – szervezetek ellentüntetéseket jelentettek be. Petíció is indult, hogy a felvonulást ne engedélyezzék Magyarországon: ha hihetünk az interneten közzétett adatoknak, a kezdeményezést több mint 30 ezren írták alá.

Novák Előd, a Jobbikból kiváltak pártja, a Mi Hazánk Mozgalom egyik alapítója közleményben bírálta a Fideszt, amiért korlátozni akarja a gyülekezési jogot. Novák ugyanakkor helyénvalónak tartaná, ha a kormány „a homoszexuális propagandát célzó, provokatív felvonulás betiltásán” dolgozna.

Tekinthetjük a párt hivatalos állásfoglalásának, amit Novák Előd írt – közölte kérdésünkre Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom vezetője. „Nem azt mondjuk, hogy nem lehet szűkíteni a gyülekezési jogot, azzal nem értünk egyet, amit a kormány javasolt” – magyarázta. A Pride szerinte nem használ a magyar társadalomnak:
„Tovább megyek: bár nem tisztem a homoszexuális emberek nevében beszélni, azt gondolom, hogy nekik sem használ”

– vélekedett Toroczkai, aki még nem tudja, hogy ott lesz-e valamelyik ellentüntetésen. A kérdésre, hogy pártja tagjait részvételre biztatja-e, elmondta: „amennyiben az egy törvényes, bejelentett ellendemonstráció, akkor igen”. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője a Népszavának arról beszélt, hogy a szexualitás nem közterületre, hanem a hálószobába való. Súlyosan közszeméremsértő cselekedeteknek nincs helye közterületen. (A rendőrség korábban is felhívta rá a felvonulók figyelmét, hogy „tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely alkalmas lehet a közerkölcs, a közszemérem megsértésére” – a szerk.) Ami az ellentüntetéseket illeti, a Jobbik mindenkinek az egyéni belátására bízza, hogy törvényes keretek között hogyan tölti el a szombati napot. 
A kormány részéről nem érződik, hogy szembemenne a melegellenes hangulatkeltéssel. Novák Katalin államtitkár a minap a családok éve alkalmából arról értekezett, hogy miközben „egy maroknyi kisebbség jogaiért harcolnak egyesek, elfeledkezünk a többségről”. Ugyanitt Márfi Gyula veszprémi érsek annak a véleményének adott hangot, hogy az „egynemű partnerek nem alternatívái” a házastársaknak. A szélsőjobboldali fenyegetés ellenére a Pride szervezői azt szeretnék, ha csak indokolt helyeken lennének kordonok, amúgy pedig bárki szabadon csatlakozhatna a felvonuláshoz. „Az erőszakos ellentüntetőket kell körbekordonozni” – jelentette ki Karlik Cintia, aki szerint a rendőrség tavaly bizonyította, hogy képes kordonok nélkül is eredményesen fellépni a rendbontókkal szemben. Az amerikai, a brit, a holland, az izraeli és a svéd nagykövetség képviselője személyesen is jelen lesz a Budapest Pride felvonuláson – számolt be a szóvivő. A rendezvényt támogató, várhatóan legalább harminc nagykövetség napokon belül közös nyilatkozatban is kifejezi szolidaritását. Karlik szerint lehetséges, hogy az új gyülekezési törvényre hivatkozva a Fidesz jövőre megpróbálja betiltani a felvonulást. Ha lesz ilyen szándék, a szervezők mindent elkövetnek majd, hogy ez ne sikerüljön. „Hamarabb jöttünk, és tovább maradunk, mint a kormány” – mondta Karlik Cintia. Reméli, hogy idén is nagy tömeg vesz részt a Pride-on. Fontos megmutatni – tette hozzá –, milyen sok ember tartja értéknek Magyarországon, hogy egyenlők és sokszínűek vagyunk.

Toroczkai pénzt kér a Jobbiktól

A volt jobbikosok által létrehozott Mi Hazánk Mozgalom már az Ásotthalmon tartott zászlóbontó gyűlés előtt beadta pártbejegyzési kérelmét – derült ki a mozgalmat vezető Toroczkai László tájékoztatóján. Attól tartottak ugyanis, hogy valamelyik ellenlábasuk lefoglalja előttük a nevet. Toroczkai adatai szerint eddig 1500-an nyilvánították ki csatlakozási szándékukat.
Toroczkai tárgyalni akar Sneider Tamással, a Jobbik új elnökével az állami támogatás elosztásáról. A tisztújító kongresszuson Toroczkaira a küldöttek 46 százaléka szavazott, ő akkor lenne elégedett, ha a Mi Hazánk ilyen arányban részesülne a Jobbiknak adott költségvetési pénzekből. Szavaiból úgy érződött, ő maga sem fűz sok reményt ahhoz, hogy erről sikerül megegyeznie Sneiderrel.

Szerző

Csak csütörtök reggel emelik ki a bombát a Dunából

Publikálás dátuma
2018.07.03. 17:47
Rendőrségi motorcsónak biztosítja a helyszínt tűzszerészek számára, akik robbanótestet keresnek honvédségi hajóval a Dunában
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Szerdán egyeztetnek arról, hogy mekkora területen zárják le a környéket.
Mégsem szerdán, hanem csütörtök reggel kezdik meg a Dunában, az Erzsébet-hídnál talált világháborús robbanótest azonosítását és kiemelését a tűzszerészek – közölte a honvédség tűzszerész alakulatának kommunikációs tisztje az MTI-vel.
Markovics Zita elmondta: ahhoz, hogy minél kevesebb fennakadást okozzon a tűzszerészi munka, szerda reggel el kell kezdeni az egyeztetéseket a rendvédelem és az önkormányzatok képviselői között arról, milyen módon emeljék ki a robbanótestet, milyen biztonsági intézkedések lépjenek életbe, valamint hogy mekkora területen zárják le a környéket.
Korábban azt közölték, hogy a beazonosítást szerda reggel kezdik meg.
A robbanótestről – annak GPS koordinátáit megadva – korábban egy balesetnél segédkező civil búvárcsoport tagjai tettek bejelentést a rendőrségen. A kutatást nehezítette, hogy az érintett szakaszon a Duna mélysége kétszerese az átlagosnak. A folyó sodrása erős és a látótávolság a „nullával” egyenlő, vagyis a búvárok csak tapintással tájékozódhattak.
Szerző
Frissítve: 2018.07.03. 17:48