Orbán megismétli a nagy vízrendezési trükköt

Publikálás dátuma
2018.07.05. 06:00

Fotó: valivolgy.ovf.hu
Több mint kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége a Felcsút környéki Váli völgy vízrendezésére. 2001-ben ezt a feladatot 2,7 milliárd állami forintért egyszer már elvégezték.
Amikor az áprilisi választás után Tessely Zoltán megkapta újabb kinevezését a „Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosi” pozícióra, már lehetett sejteni, hogy a kormány újabb jelentős pénzköltésre készül a miniszterelnök számára különösen fontos, Felcsútot is magában foglaló térségben. Nem kellett rá sokáig várni, hogy a költekezés valóban beinduljon: mint a 24.hu megírta, a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. a „Váli-völgy vízrendezési feladataira” 2,4 milliárd forint EU-s forrást kap. A szóban forgó uniós projektről hosszú leírás olvasható a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján, két dolog azonban hiányzik belőle: nem indokolják meg, hogy miért kell erre az országos viszonylatban kevéssé ár- és belvízveszélyes területre kiemelten költeni, és nem említik azt sem, hogy ugyanezt a feladatot – szintén közpénzből – az első Orbán-kormány idején egyszer már elvégezték.
A parlament 2001 decemberében, nem sokkal a közelgő választások előtt fogadta el „a helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról” szóló törvényt, amelyben külön sorként szerepelt egy 2,7 milliárd forintos összeg a „Váli-víz völgye (Alcsútdoboz, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Tabajd, Vál) felszíni vízelvezetése” feladataira. Magyarországon egyáltalán nem jellemző, hogy egy-egy térség vízrendezésére ilyen sűrűn pénzt ad az állam – ha a 2001-es projektet 17 év múlva gyakorlatilag meg kell ismételni, az két dolgot jelenthet: vagy elrontották a korábbi beruházást – és így az nem érte el a célját –, vagy pedig forrásfelhasználásnak van egy másik, nem vízügyi természetű célja is.
A 2001-es üggyel rengeteget foglalkozott a sajtó, utóbb parlamenti vizsgálóbizottság is alakult rá, részben az eset sajátos körülményei miatt, részben pedig azért, mert az a projekt bizonyíthatóan hozzájárult az Orbán-család gazdagodásához. Az első botrány – még az első Orbán-kabinet hivatali idejében – amiatt pattant ki, mert a Váli-völgy vízrendezését semmilyen sürgető körülmény nem indokolta (nem szerepelt a leginkább ár- és belvízveszélyes területek prioritási listáján). Sőt, az említett vizsgálóbizottság jelentése megállapította: országosan „a támogatással a hasonló célra az adott évben megszavazott teljes összeg mintegy 90 százalékát egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta. Ez az adott évben megszavazott legnagyobb összegű támogatás, mégpedig kirívóan alacsony, 10 százalék önrész felmutatása mellett”.
Azt is rögzítették, hogy „a végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföldárak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett”. A dokumentum szerint ez az értéknövekedés tízmilliós nagyságrendű hasznot jelentett a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó nevén lévő földek esetében. Ezekhez a területekhez a vizsgálóbizottság jelentése szerint 6 millió forintért jutottak hozzá, ám 2005-ben már 34,3 millió forint volt a forgalmi értékük. Jól járt maga Felcsút is, ahol az országban másutt nem látható, terméskővel kirakott esővízcsatornák és térkövezett egyen-kocsibeállók létesültek a költségvetési támogatásból.
 Hasonló értéknövekedés az újabb, ezúttal uniós forrásból megvalósuló beruházás kapcsán is bekövetkezhet. A mostani helyzetet az teszi a 2001-esnél is érdekesebbé, hogy a 2010-es kormányváltást követően mind Orbán Viktor, mind Mészáros Lőrinc családja újabb jelentős földterületeket szerzett meg az érintett térségben. A volt felcsúti polgármester például 1000 hektárt, a miniszterelnök 13 hektárt, míg veje, Tiborcz István 500 hektárt vásárolt.
Vagyis amennyiben az EU-finanszírozású projektnek köszönhetően a birtokaikon nő az ár- illetve a belvízbiztonság vagy az öntözhetőség, akkor a kivitelező Mészáros-cég profitjától függetlenül is ők lehetnek a hamarosan induló, szakmai szempontból (a 2001-es költésekre, illetve a régió alacsony veszélyeztetettségére való tekintettel) duplán indokolatlan KEHOP-beruházás legnagyobb nyertesei.

Az OLAF-ot is érdekelni fogja

Az EU csalás elleni ügynökségéhez, az OLAF-hoz fordul a Felcsút környéki területek vízrendezésének uniós támogatása miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A készülő beadvány szerint önmagában is nehezen indokolható, hogy egy költségvetési pénzből egyszer már megfinanszírozott és véghezvitt beruházást az EU-val újra kifizettessenek. A projektnek ugyanakkor van (vagy lehet) egy összeférhetetlenségi vetülete is, ha kimutatható, hogy a támogatási döntés a miniszterelnöki család, illetve a kivitelezést elnyerő Mészáros-cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc gyarapodását (is) szolgálja. Ide kapcsolódik a harmadik problémakör, vagyis a beruházás indokoltságának vizsgálata (azaz annak a kérdésnek a föltevése, hogy amennyiben a magyar állam és az EU Magyarországon felszíni vízrendezésre költi az adófizetők pénzét, akkor az valóban Felcsút körül hasznosul-e a legjobban, ott van-e a legnagyobb szükség a beavatkozásra). Erről sokat elárul a KEHOP-projekt indoklása, amely olyan érveket sorol fel, mint „az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme (...) a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatok csökkentése”: alig van olyan négyzetméter az országban, ahol ezen indokok alapján ne lehetne némi EU-támogatást elkölteni.

Témák
vízügy
Frissítve: 2018.07.05. 06:04

Egymilliárdot küld Orbán a hatvani sportcsarnokra

Publikálás dátuma
2018.07.04. 22:05
A hatvani sportcsarnok látványterve
Fotó: Hatvan.hu /Animative
Húsz évig vártak rá, most állami támogatás is érkezik a hatvani cukorgyár helyére tervezett csarnok megépítésére.
Egymilliárd forintot küld a kormány a hatvani sport-és rendezvénycsarnok beruházásra, a pénzt a büdzsé központi maradvány-elszámolási alapjából különítik el – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által jóváhagyott határozatból.
A pénzt Pintér Sándor belügyminiszter utalhatja át, egy támogatói okirat elkészítése után. A csarnok megépítéséért gyakorlatilag húsz éve lobbizik a város: az OrientPress cikke szerint alapkövét 2016-ban tették le, az évekkel korábban bezárt cukorgyár területén – igaz, Horváth Richárd polgármester akkor még önkormányzati forrásból és tao-támogatásból fejlesztette volna a komplexumot, és idén nyárra tervezték az építkezés befejezését 
A kétszintes sportcsarnok a tervek szerint több mint 1100 néző befogadására lesz alkalmas. Az építésére küldött forrásra már számíthattak a városban, hiszen a Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület május végén ajánlatot tett az európai közbeszerzési értesítőben, vagyis a  TED-ben a komplexum felépítésére.
Szerző

Simicska már elhiszi, hogy Orbán 2030-ig maradhat

Publikálás dátuma
2018.07.04. 21:38
Simicska Lajos (jobbra) és bizalmasa, Fonyó Károly a veszprémi kézilabdacsarnokban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből.
Nyerges Zsolt megvásárolja Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit - adta hírül egy közleményben maga Nyerges. A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből - értesült a Népszava. Nyerges Zsolt információink szerint tegnap Orbán Viktor bizalmasát, Vörös Józsefet is hívta telefonon, ami kormányzati hátszelet sejtet. Simicska Lajos céges pakkjának vételára - csak úgy, mint az üzlet minden más részlete - „szigorú üzleti titok”, de azt tudni lehet, hogy versenyhivatali eljárásokat már megindították. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt.
Többször is kereste Nyerges Zsolt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR) felügyelőbizottságának keddi ülésén Vörös Józsefet, az FB elnökét a mobiltelefonján – tudtuk meg az ügyvéd egyik ismerősétől. Vörös József számos tisztséget tölt be a Fidesz gazdasági hátországában, ezen kívül Mészáros Lőrinc ügyvédje és a Felcsút Puskás Akadémia elnökségi tagjai is, Orbán Viktor egyik legbizalmasabb embere. Ez a tény azt sejteti, hogy Simicska Lajos teljes média-, és üzleti érdekeltségeinek megvásárlása Orbán Viktor legszűkebb környezetének tudtával és – legalább hallgatólagos – beleegyezésével történt.
Ha így van, akkor az egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valamilyen háttéralku körvonalazódhatott Simicska Lajos és Orbán Viktor között, aminek kidolgozásában természetesen nem a kormányfő személyesen, hanem bizalmasai, vagy éppen a több forrásunk szerint is egy ideje a bizalmába aktívan visszakerülni próbáló Nyerges Zsolt vehetett részt.
Az alku tárgya a jelek szerint az lehetett, hogy Simicskától megfelelő áron – valószínűleg több tíz milliárdos nagyságrendről lehet szó – megveszik az érdekeltségeit, az oligarcha pedig „visszavonul”. Arról korábban a Népszava írt elsőként, hogy Simicska kormányközeli érdekeltségeknek adhatja el a közterületi reklámozással foglalkozó Publimont Kft-t, mivel a Fidesz-hátországban ilyen cég még nem volt, a teljes választási kampányt és sorosozást nagyrészt a francia tulajdonú JCDecaux felületein voltak „kénytelenek” végigvinni.
Arról is hallani lehetett már, hogy az alku része lehet az Orbán Viktor szemében szálka HírTV eladásáról is.

Simicska kezében robbant fel az atombomba

Véget érni látszik a Fidesz gazdasági hátországát felépítő és sokáig a párt legbefolyásosabb emberének tudott, harsány, öntörvényű üzleti zseniként ismert, kemény stílusáról és nem ritkán trágár kirohanásairól is emlékezetes Simicska közéleti pályafutása. A székesfehérvári születésű Simicska még gimnáziumi éveiből ismerte a nála valamivel fiatalabb Orbán Viktor miniszterelnököt, majd Fidesz-alapítókkal „egy brancsban volt” Bibó szakkollégiumában. Bár Simicska a Fideszbe sokáig nem lépett be, nemcsak, hogy a fiatal párt gazdasági háttéremberévé vált, a neve gyakorlatilag egybeforrott a Fidesz körüli céghálózat és a párt saját, médiájának a kiépítésével. Az első Orbán-kormány alatt rövid ideig APEH-vezér nagy visszatérője 2010 után következett el, amikor javarészt állami közbeszerzéseknek köszönhetően cégbirodalma Magyarország egyik legnagyobb üzleti tömbjévé vált, kormányzati lekötelezettjei és befolyása révén a nyilvánosságtól amúgy notóriusan rejtőzködő Simicskának a Radóc utcai irodájából közvetlen ráhatása volt az ország gazdasági döntéseinek jelentős részére. 2014 után azonban Orbánnal a viszonyuk elhidegült, majd ellenségessé vált, amire az ismert üzletember a maga módján reagált: szerinte az oroszokhoz húzó, diktatúrát építgető Orbánt nyilvánosan hazaárulónak nevezte, illetve trágár jelzők mellett emlegette. Később az üzletember kapcsán rendre felröppentek olyan feltételezések, hogy birtokában lehet olyan „atombombának”- kompromittáló információnak – ami Orbán rendszerének a végét hozhatja el, ám ilyennek a választási kampányban sem rukkolt elő Simicska. Végül saját birodalmára dobott bombát: előbb beszüntette az időközben szabaddá és kormánykritikussá lett jobboldali Magyar Nemzet, Heti Válasz és a Lánchíd Rádió finanszírozását, majd most eladta minden érdekeltségét.

„Egy ilyen kétharmad után Lajosban megerősödött a meggyőződés, hogy nincs értelme folytatni, Orbán Viktort valószínűleg nem lehet demokratikus eszközökkel leváltani” – magyarázta a milliárdos egyik ismerőse az ügylet mögött Simicska részéről valószínűleg meghúzódó lélektani tényezőket. Simicska Lajos környezetében meg vannak róla győződve, hogy az április 8.-i választásokon széles körű csalások történtek, egyébként döntetlen-közeli lett volna az eredmény. „Ebben az esetben lett volna értelme folytatni. De úgy, hogy a teljes ellenzék, a társadalom túlnyomó többsége is simán tudomásul veszi az eredményt, nincs értelme” – mondta forrásunk, hozzátéve: „Lajosban ráadásul az elmúlt időszakban megerősödött a meggyőződés, hogy a nemzetközi korszellem változásait nézve Orbán Viktornak valóban megvan az esélye rá, hogy 2030-ig hatalmon maradjon. Lajos akkor 70 éves lesz. Akkor már mit kezdjen? Akkor kezdje megújítani a magyar politikát?”.
A lelki tényezők mellett természetesen erősebben befolyásolhatták a döntést a gazdasági realitások: az áprilisi választások után rögtön bezárt Magyar Nemzetbe minden évben sok pénzt kellett betolni és bár a HírTV gazdaságilag nem állt ilyen rosszul, Simicska Lajos is tisztában volt vele, hogy a kábelszolgáltatók előbb-utóbb meghajolhatnak a kormányzati akarat előtt, és ha nem újítják meg lejáró szerződéseiket a tévével, akkor a csatorna működése ellehetetlenül. Ettől függetlenül persze a választások előtt, majd azt követően – amikor csoportos létszámleépítés keretében számos munkatársat küldte el – a HírTV vezetése folyamatosan azt kommunikálta a dolgozók felé, hogy mind Simicska elhatározása, mind a finanszírozási háttér stabil és még évekig kitart.
Orbán Viktor és Nyerges zsolt a szolnoki stadion átadóján
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nemrég Nyerges még menekült a cégvezetéstől

A titkolózás szintjére jellemző, hogy a mostanáig még működő, Simicska-érdekeltségű médiumoknál dolgozók is csak hírekből értesültek arról, hogy az üzletember feltehetően kiszállt az orgánumaik mögül. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy a Napi.hu 2017-es becslése szerint 32,5 milliárdos magánvagyonú Nyerges Zsolt miből tudta megvenni Simicska üzleteit és miért. Egy éve Nyerges még arról beszélt, hogy visszavonul a cégvezetéstől: akkor az index.hu-nak úgy nyilatkozott az addig Simicskával közösen vitt Közgéptől való távozásáról, hogy „egy nagyvállalat irányítása folyamatos figyelmet és rengeteg energiát követel, amit már nem akart vállalni”, belefáradt a cégvezetésbe, illetve ő a továbbiakban a hobbijainak kíván élni. Ehhez képest a Simicska-vagyon felvásárlása finoman szólva is komoly pálfordulás: szintén 2017-es becslés volt, hogy Simicska Lajos magánvagyona – amelybe elvileg a cégei is beleszámítanak – 80 milliárdos volt. Igaz, az Orbánnal történt, 2015-ös látványos szakítás óta alaposan megkopott a cégbirodalom csillogása: már a kenyértörés előtt is elapadóban voltak a közbeszerzéseken hasító Közgépet hizlaló állami források, utána pedig pláne elapadt az állami pénzcsap. Azonban még így is igen komoly, kiterjedt céghálóról van szó, melybe egyaránt vannak építőipari cégek (Közgép), továbbra is jól jövedelmező mezőgazdasági vállalkozások  (Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., Mezort Zrt), reklám- (Mahír, Publimont) - és médiacégek, így többek között a közelmúltig Simicskáé volt az időközben bezárt, a 2014 után kormánykritikussá vált Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, illetve a most is működő HírTv. Igaz, biztosat nehéz tudni, mivel rendkívül kusza, átfedésekkel teli céghálóról van szó, ahol nem mindenütt jelenik meg a cégpapírokban Simicska tulajdonosként. Jellemző mód a Simicska-birodalom vezérhajójának számító Közgépről is csak 2012-ben, egy közbeszerzési iratban benne maradt közlésből derítette ki a Népszabadság, hogy Simicska Lajos volt az akkor már százmilliárd forintnyi közbeszerzéseket megszerző cég tulajdonosa.

Témák
Simicska Lajos