Simicska már elhiszi, hogy Orbán 2030-ig maradhat

Publikálás dátuma
2018.07.04 21:38
Simicska Lajos (jobbra) és bizalmasa, Fonyó Károly a veszprémi kézilabdacsarnokban
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből.
Nyerges Zsolt megvásárolja Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit - adta hírül egy közleményben maga Nyerges. A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből - értesült a Népszava. Nyerges Zsolt információink szerint tegnap Orbán Viktor bizalmasát, Vörös Józsefet is hívta telefonon, ami kormányzati hátszelet sejtet. Simicska Lajos céges pakkjának vételára - csak úgy, mint az üzlet minden más részlete - „szigorú üzleti titok”, de azt tudni lehet, hogy versenyhivatali eljárásokat már megindították. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt.
Többször is kereste Nyerges Zsolt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR) felügyelőbizottságának keddi ülésén Vörös Józsefet, az FB elnökét a mobiltelefonján – tudtuk meg az ügyvéd egyik ismerősétől. Vörös József számos tisztséget tölt be a Fidesz gazdasági hátországában, ezen kívül Mészáros Lőrinc ügyvédje és a Felcsút Puskás Akadémia elnökségi tagjai is, Orbán Viktor egyik legbizalmasabb embere. Ez a tény azt sejteti, hogy Simicska Lajos teljes média-, és üzleti érdekeltségeinek megvásárlása Orbán Viktor legszűkebb környezetének tudtával és – legalább hallgatólagos – beleegyezésével történt.
Ha így van, akkor az egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valamilyen háttéralku körvonalazódhatott Simicska Lajos és Orbán Viktor között, aminek kidolgozásában természetesen nem a kormányfő személyesen, hanem bizalmasai, vagy éppen a több forrásunk szerint is egy ideje a bizalmába aktívan visszakerülni próbáló Nyerges Zsolt vehetett részt.
Az alku tárgya a jelek szerint az lehetett, hogy Simicskától megfelelő áron – valószínűleg több tíz milliárdos nagyságrendről lehet szó – megveszik az érdekeltségeit, az oligarcha pedig „visszavonul”. Arról korábban a Népszava írt elsőként, hogy Simicska kormányközeli érdekeltségeknek adhatja el a közterületi reklámozással foglalkozó Publimont Kft-t, mivel a Fidesz-hátországban ilyen cég még nem volt, a teljes választási kampányt és sorosozást nagyrészt a francia tulajdonú JCDecaux felületein voltak „kénytelenek” végigvinni.
Arról is hallani lehetett már, hogy az alku része lehet az Orbán Viktor szemében szálka HírTV eladásáról is.

Simicska kezében robbant fel az atombomba

Véget érni látszik a Fidesz gazdasági hátországát felépítő és sokáig a párt legbefolyásosabb emberének tudott, harsány, öntörvényű üzleti zseniként ismert, kemény stílusáról és nem ritkán trágár kirohanásairól is emlékezetes Simicska közéleti pályafutása. A székesfehérvári születésű Simicska még gimnáziumi éveiből ismerte a nála valamivel fiatalabb Orbán Viktor miniszterelnököt, majd Fidesz-alapítókkal „egy brancsban volt” Bibó szakkollégiumában. Bár Simicska a Fideszbe sokáig nem lépett be, nemcsak, hogy a fiatal párt gazdasági háttéremberévé vált, a neve gyakorlatilag egybeforrott a Fidesz körüli céghálózat és a párt saját, médiájának a kiépítésével. Az első Orbán-kormány alatt rövid ideig APEH-vezér nagy visszatérője 2010 után következett el, amikor javarészt állami közbeszerzéseknek köszönhetően cégbirodalma Magyarország egyik legnagyobb üzleti tömbjévé vált, kormányzati lekötelezettjei és befolyása révén a nyilvánosságtól amúgy notóriusan rejtőzködő Simicskának a Radóc utcai irodájából közvetlen ráhatása volt az ország gazdasági döntéseinek jelentős részére. 2014 után azonban Orbánnal a viszonyuk elhidegült, majd ellenségessé vált, amire az ismert üzletember a maga módján reagált: szerinte az oroszokhoz húzó, diktatúrát építgető Orbánt nyilvánosan hazaárulónak nevezte, illetve trágár jelzők mellett emlegette. Később az üzletember kapcsán rendre felröppentek olyan feltételezések, hogy birtokában lehet olyan „atombombának”- kompromittáló információnak – ami Orbán rendszerének a végét hozhatja el, ám ilyennek a választási kampányban sem rukkolt elő Simicska. Végül saját birodalmára dobott bombát: előbb beszüntette az időközben szabaddá és kormánykritikussá lett jobboldali Magyar Nemzet, Heti Válasz és a Lánchíd Rádió finanszírozását, majd most eladta minden érdekeltségét.

„Egy ilyen kétharmad után Lajosban megerősödött a meggyőződés, hogy nincs értelme folytatni, Orbán Viktort valószínűleg nem lehet demokratikus eszközökkel leváltani” – magyarázta a milliárdos egyik ismerőse az ügylet mögött Simicska részéről valószínűleg meghúzódó lélektani tényezőket. Simicska Lajos környezetében meg vannak róla győződve, hogy az április 8.-i választásokon széles körű csalások történtek, egyébként döntetlen-közeli lett volna az eredmény. „Ebben az esetben lett volna értelme folytatni. De úgy, hogy a teljes ellenzék, a társadalom túlnyomó többsége is simán tudomásul veszi az eredményt, nincs értelme” – mondta forrásunk, hozzátéve: „Lajosban ráadásul az elmúlt időszakban megerősödött a meggyőződés, hogy a nemzetközi korszellem változásait nézve Orbán Viktornak valóban megvan az esélye rá, hogy 2030-ig hatalmon maradjon. Lajos akkor 70 éves lesz. Akkor már mit kezdjen? Akkor kezdje megújítani a magyar politikát?”.
A lelki tényezők mellett természetesen erősebben befolyásolhatták a döntést a gazdasági realitások: az áprilisi választások után rögtön bezárt Magyar Nemzetbe minden évben sok pénzt kellett betolni és bár a HírTV gazdaságilag nem állt ilyen rosszul, Simicska Lajos is tisztában volt vele, hogy a kábelszolgáltatók előbb-utóbb meghajolhatnak a kormányzati akarat előtt, és ha nem újítják meg lejáró szerződéseiket a tévével, akkor a csatorna működése ellehetetlenül. Ettől függetlenül persze a választások előtt, majd azt követően – amikor csoportos létszámleépítés keretében számos munkatársat küldte el – a HírTV vezetése folyamatosan azt kommunikálta a dolgozók felé, hogy mind Simicska elhatározása, mind a finanszírozási háttér stabil és még évekig kitart.

Nemrég Nyerges még menekült a cégvezetéstől

A titkolózás szintjére jellemző, hogy a mostanáig még működő, Simicska-érdekeltségű médiumoknál dolgozók is csak hírekből értesültek arról, hogy az üzletember feltehetően kiszállt az orgánumaik mögül. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy a Napi.hu 2017-es becslése szerint 32,5 milliárdos magánvagyonú Nyerges Zsolt miből tudta megvenni Simicska üzleteit és miért. Egy éve Nyerges még arról beszélt, hogy visszavonul a cégvezetéstől: akkor az index.hu-nak úgy nyilatkozott az addig Simicskával közösen vitt Közgéptől való távozásáról, hogy „egy nagyvállalat irányítása folyamatos figyelmet és rengeteg energiát követel, amit már nem akart vállalni”, belefáradt a cégvezetésbe, illetve ő a továbbiakban a hobbijainak kíván élni. Ehhez képest a Simicska-vagyon felvásárlása finoman szólva is komoly pálfordulás: szintén 2017-es becslés volt, hogy Simicska Lajos magánvagyona – amelybe elvileg a cégei is beleszámítanak – 80 milliárdos volt. Igaz, az Orbánnal történt, 2015-ös látványos szakítás óta alaposan megkopott a cégbirodalom csillogása: már a kenyértörés előtt is elapadóban voltak a közbeszerzéseken hasító Közgépet hizlaló állami források, utána pedig pláne elapadt az állami pénzcsap. Azonban még így is igen komoly, kiterjedt céghálóról van szó, melybe egyaránt vannak építőipari cégek (Közgép), továbbra is jól jövedelmező mezőgazdasági vállalkozások  (Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., Mezort Zrt), reklám- (Mahír, Publimont) - és médiacégek, így többek között a közelmúltig Simicskáé volt az időközben bezárt, a 2014 után kormánykritikussá vált Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, illetve a most is működő HírTv. Igaz, biztosat nehéz tudni, mivel rendkívül kusza, átfedésekkel teli céghálóról van szó, ahol nem mindenütt jelenik meg a cégpapírokban Simicska tulajdonosként. Jellemző mód a Simicska-birodalom vezérhajójának számító Közgépről is csak 2012-ben, egy közbeszerzési iratban benne maradt közlésből derítette ki a Népszabadság, hogy Simicska Lajos volt az akkor már százmilliárd forintnyi közbeszerzéseket megszerző cég tulajdonosa.

2018.07.04 21:38

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12