Simicska már elhiszi, hogy Orbán 2030-ig maradhat

Publikálás dátuma
2018.07.04. 21:38
Simicska Lajos (jobbra) és bizalmasa, Fonyó Károly a veszprémi kézilabdacsarnokban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből.
Nyerges Zsolt megvásárolja Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit - adta hírül egy közleményben maga Nyerges. A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből - értesült a Népszava. Nyerges Zsolt információink szerint tegnap Orbán Viktor bizalmasát, Vörös Józsefet is hívta telefonon, ami kormányzati hátszelet sejtet. Simicska Lajos céges pakkjának vételára - csak úgy, mint az üzlet minden más részlete - „szigorú üzleti titok”, de azt tudni lehet, hogy versenyhivatali eljárásokat már megindították. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt.
Többször is kereste Nyerges Zsolt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR) felügyelőbizottságának keddi ülésén Vörös Józsefet, az FB elnökét a mobiltelefonján – tudtuk meg az ügyvéd egyik ismerősétől. Vörös József számos tisztséget tölt be a Fidesz gazdasági hátországában, ezen kívül Mészáros Lőrinc ügyvédje és a Felcsút Puskás Akadémia elnökségi tagjai is, Orbán Viktor egyik legbizalmasabb embere. Ez a tény azt sejteti, hogy Simicska Lajos teljes média-, és üzleti érdekeltségeinek megvásárlása Orbán Viktor legszűkebb környezetének tudtával és – legalább hallgatólagos – beleegyezésével történt.
Ha így van, akkor az egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valamilyen háttéralku körvonalazódhatott Simicska Lajos és Orbán Viktor között, aminek kidolgozásában természetesen nem a kormányfő személyesen, hanem bizalmasai, vagy éppen a több forrásunk szerint is egy ideje a bizalmába aktívan visszakerülni próbáló Nyerges Zsolt vehetett részt.
Az alku tárgya a jelek szerint az lehetett, hogy Simicskától megfelelő áron – valószínűleg több tíz milliárdos nagyságrendről lehet szó – megveszik az érdekeltségeit, az oligarcha pedig „visszavonul”. Arról korábban a Népszava írt elsőként, hogy Simicska kormányközeli érdekeltségeknek adhatja el a közterületi reklámozással foglalkozó Publimont Kft-t, mivel a Fidesz-hátországban ilyen cég még nem volt, a teljes választási kampányt és sorosozást nagyrészt a francia tulajdonú JCDecaux felületein voltak „kénytelenek” végigvinni.
Arról is hallani lehetett már, hogy az alku része lehet az Orbán Viktor szemében szálka HírTV eladásáról is.

Simicska kezében robbant fel az atombomba

Véget érni látszik a Fidesz gazdasági hátországát felépítő és sokáig a párt legbefolyásosabb emberének tudott, harsány, öntörvényű üzleti zseniként ismert, kemény stílusáról és nem ritkán trágár kirohanásairól is emlékezetes Simicska közéleti pályafutása. A székesfehérvári születésű Simicska még gimnáziumi éveiből ismerte a nála valamivel fiatalabb Orbán Viktor miniszterelnököt, majd Fidesz-alapítókkal „egy brancsban volt” Bibó szakkollégiumában. Bár Simicska a Fideszbe sokáig nem lépett be, nemcsak, hogy a fiatal párt gazdasági háttéremberévé vált, a neve gyakorlatilag egybeforrott a Fidesz körüli céghálózat és a párt saját, médiájának a kiépítésével. Az első Orbán-kormány alatt rövid ideig APEH-vezér nagy visszatérője 2010 után következett el, amikor javarészt állami közbeszerzéseknek köszönhetően cégbirodalma Magyarország egyik legnagyobb üzleti tömbjévé vált, kormányzati lekötelezettjei és befolyása révén a nyilvánosságtól amúgy notóriusan rejtőzködő Simicskának a Radóc utcai irodájából közvetlen ráhatása volt az ország gazdasági döntéseinek jelentős részére. 2014 után azonban Orbánnal a viszonyuk elhidegült, majd ellenségessé vált, amire az ismert üzletember a maga módján reagált: szerinte az oroszokhoz húzó, diktatúrát építgető Orbánt nyilvánosan hazaárulónak nevezte, illetve trágár jelzők mellett emlegette. Később az üzletember kapcsán rendre felröppentek olyan feltételezések, hogy birtokában lehet olyan „atombombának”- kompromittáló információnak – ami Orbán rendszerének a végét hozhatja el, ám ilyennek a választási kampányban sem rukkolt elő Simicska. Végül saját birodalmára dobott bombát: előbb beszüntette az időközben szabaddá és kormánykritikussá lett jobboldali Magyar Nemzet, Heti Válasz és a Lánchíd Rádió finanszírozását, majd most eladta minden érdekeltségét.

„Egy ilyen kétharmad után Lajosban megerősödött a meggyőződés, hogy nincs értelme folytatni, Orbán Viktort valószínűleg nem lehet demokratikus eszközökkel leváltani” – magyarázta a milliárdos egyik ismerőse az ügylet mögött Simicska részéről valószínűleg meghúzódó lélektani tényezőket. Simicska Lajos környezetében meg vannak róla győződve, hogy az április 8.-i választásokon széles körű csalások történtek, egyébként döntetlen-közeli lett volna az eredmény. „Ebben az esetben lett volna értelme folytatni. De úgy, hogy a teljes ellenzék, a társadalom túlnyomó többsége is simán tudomásul veszi az eredményt, nincs értelme” – mondta forrásunk, hozzátéve: „Lajosban ráadásul az elmúlt időszakban megerősödött a meggyőződés, hogy a nemzetközi korszellem változásait nézve Orbán Viktornak valóban megvan az esélye rá, hogy 2030-ig hatalmon maradjon. Lajos akkor 70 éves lesz. Akkor már mit kezdjen? Akkor kezdje megújítani a magyar politikát?”.
A lelki tényezők mellett természetesen erősebben befolyásolhatták a döntést a gazdasági realitások: az áprilisi választások után rögtön bezárt Magyar Nemzetbe minden évben sok pénzt kellett betolni és bár a HírTV gazdaságilag nem állt ilyen rosszul, Simicska Lajos is tisztában volt vele, hogy a kábelszolgáltatók előbb-utóbb meghajolhatnak a kormányzati akarat előtt, és ha nem újítják meg lejáró szerződéseiket a tévével, akkor a csatorna működése ellehetetlenül. Ettől függetlenül persze a választások előtt, majd azt követően – amikor csoportos létszámleépítés keretében számos munkatársat küldte el – a HírTV vezetése folyamatosan azt kommunikálta a dolgozók felé, hogy mind Simicska elhatározása, mind a finanszírozási háttér stabil és még évekig kitart.
Orbán Viktor és Nyerges zsolt a szolnoki stadion átadóján
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nemrég Nyerges még menekült a cégvezetéstől

A titkolózás szintjére jellemző, hogy a mostanáig még működő, Simicska-érdekeltségű médiumoknál dolgozók is csak hírekből értesültek arról, hogy az üzletember feltehetően kiszállt az orgánumaik mögül. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy a Napi.hu 2017-es becslése szerint 32,5 milliárdos magánvagyonú Nyerges Zsolt miből tudta megvenni Simicska üzleteit és miért. Egy éve Nyerges még arról beszélt, hogy visszavonul a cégvezetéstől: akkor az index.hu-nak úgy nyilatkozott az addig Simicskával közösen vitt Közgéptől való távozásáról, hogy „egy nagyvállalat irányítása folyamatos figyelmet és rengeteg energiát követel, amit már nem akart vállalni”, belefáradt a cégvezetésbe, illetve ő a továbbiakban a hobbijainak kíván élni. Ehhez képest a Simicska-vagyon felvásárlása finoman szólva is komoly pálfordulás: szintén 2017-es becslés volt, hogy Simicska Lajos magánvagyona – amelybe elvileg a cégei is beleszámítanak – 80 milliárdos volt. Igaz, az Orbánnal történt, 2015-ös látványos szakítás óta alaposan megkopott a cégbirodalom csillogása: már a kenyértörés előtt is elapadóban voltak a közbeszerzéseken hasító Közgépet hizlaló állami források, utána pedig pláne elapadt az állami pénzcsap. Azonban még így is igen komoly, kiterjedt céghálóról van szó, melybe egyaránt vannak építőipari cégek (Közgép), továbbra is jól jövedelmező mezőgazdasági vállalkozások  (Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., Mezort Zrt), reklám- (Mahír, Publimont) - és médiacégek, így többek között a közelmúltig Simicskáé volt az időközben bezárt, a 2014 után kormánykritikussá vált Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, illetve a most is működő HírTv. Igaz, biztosat nehéz tudni, mivel rendkívül kusza, átfedésekkel teli céghálóról van szó, ahol nem mindenütt jelenik meg a cégpapírokban Simicska tulajdonosként. Jellemző mód a Simicska-birodalom vezérhajójának számító Közgépről is csak 2012-ben, egy közbeszerzési iratban benne maradt közlésből derítette ki a Népszabadság, hogy Simicska Lajos volt az akkor már százmilliárd forintnyi közbeszerzéseket megszerző cég tulajdonosa.

Témák
Simicska Lajos

Új feladatok várnak a „bírságbajnokra”

Publikálás dátuma
2018.07.04. 21:29

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Otthagyja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori székét Patyi András, valószínűleg amiatt, hogy átlavírozzon a közigazgatási felsőbíróságok élére. A szintén általa betöltött Nemzeti Választási Bizottság elnöki posztja egyértelműen összeférhetetlen lenne új feladatával.
Patyi András augusztus 31-ei határidővel benyújtotta lemondását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektori vezetői megbízásáról - közölte az NKE. A távozás minden bizonnyal összefügg azzal, hogy – mint ahogyan arról korábban beszámoltunk – Orbán Viktor miniszterelnök őt szánja majd annak a hamarosan felálló közigazgatási felsőbíróságok élére, amelynek vezetőjéről hivatalosan az Országgyűlés dönt majd.

Patyi András másik posztjáról, a Nemzeti Választási Bizottság elnöki székéről egyelőre nem mondott le, de információnk szerint hamarosan onnan is távozhat. Úgy tudni, hogy az NVB-ben hivatalosan nem esett szó Patyi várható közigazgatási felsőbírósági kinevezéséről, így egyelőre azt sem tudni, ki lehet az NVB új elnöke.
Márpedig az NVB-elnöki pozíció egyértelműen összeférhetetlen lenne a Közigazgatási Felső Bíróságok vezetői tisztségével - vélte Litresits András a bizottság korábbi szocialista tagja. Példával élve: ha valaki később a két pozíció miatt összeférhetetlenségi eljárást akar indítani Patyival szemben, úgy első fokon az NVB, másodfokon a Kúria ám végül jó eséllyel a Közigazgatási Felsőbíróságnak kellene döntenie - fogalmazott.
Patyi Andrásnak egyébként korábban is volt összeférhetetlenségi ügye. Az MSZP azt kérte a választások előtt a Kúriától, hogy állapítsa meg, hogy a Patyi más tisztségei, így az Államreform Bizottság elnöki tisztének betöltése illetve a Közszolgálati Egyetem rektori pozíciója nem összeférhető az NVB elnöki pozíciójával.
A Kúria februárban viszont úgy látta, hogy Patyi ezen tevékenységei nincsenek átfedésben egymással. Patyi oktatói munkáját intézetvezető egyetemi tanárként továbbra is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatja. Egy az NKE-re rálátó forrásunk szerint az egyetemen már régóta nem tanszékek, hanem intézetek működnek, ezeket pedig összevonnák. Információnk szerint Patyi az egyik nagyobb intézet élére kerülhet, tehát nemcsak egyetemi tanár, hanem intézetvezető is marad az NKE-n. Patyi András egyébként 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet.
Aktívan részt vett az NKE létrehozásában, az egyetemi integráció megvalósításában és a Ludovika Egyetemi Campus megvalósításában. Második rektori ciklusára 2016 őszén kapott bizalmat az NKE szenátusától. Az NKE szerint elévülhetetlen érdemei vannak, a közéletben mégis inkább arról ismert, hogy az áprilisi választás előtt, mint a Nemzeti Választás Bizottság vezetője, bátortalanul ugyan, de megbírságolta Orbán Viktort szabálytalan kampányolásáért.
Orbán a győzelme után videót tett közzé, amelyen végig gúnyolja a szerencsétlenül mosolygó Patyit, többek közt „bírságbajnoknak” nevezve őt. Patyi bocsánatot is kér a miniszterelnöktől a bírságért. A korábban idézett forrásunk szerint Patyi őszintén csodálja Orbánt. – Egyáltalán nem gond neki, hogy cipeli a miniszterelnök táskáját, továbbra is bármit megtesz neki – hangsúlyozta, hozzátéve: az Orbán által feltöltött videó túlzás volt. Ugyanakkor – folytatta forrásunk – eddig is hasonlóan bánt Patyival a miniszterelnök, csak ezekről a közvélemény nem értesült.
A leköszönő rektor nyilvános beszédeiben is istenként méltatta Orbánt. Forrásunk egy korábbi évnyitót emelt ki, amikor Patyi azt mondta, „különösen meg kell mutatnunk milyen jók vagyunk, mert a miniszterelnök úr nagyon figyel ránk.” – Mintha Rákosi-korszakban lennénk, Patyinak viszont nem gond ez a fajta nyelvhasználat – fogalmazott.

Augusztusban dönthetnek az új rektorról

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a fenntartói testület múlt pénteki ülésén adta be lemondását, és kérte a testületet, hogy kezdeményezze Áder János köztársasági elnöknél a rektori megbízatás alóli felmentését. A testület a lemondást tudomásul vette és egyben döntött az új intézményvezetői pályázat kiírásáról. Az új rektorról az egyetem szenátusa véleményezését követően szintén a testület dönt augusztus közepén.

Témák
Patyi András
Frissítve: 2018.07.04. 21:33

A TEK védi majd Szijjártó Pétert is

Publikálás dátuma
2018.07.04. 20:52
Megnyugodhat Szijjártó Péter, a TEK vigyázza majd az álmát
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A külügyminiszter bekerült a legvédettebb politikusok körébe: Szijjártót a terrorelhárítás biztosítja majd, a szervezet gyorsan kapott is 1,1 milliárdos költőpénzt a feladatra.
Hat fősre bővült a legvédettebb magyar politikusok és közéleti szereplők társasága: a szerdai Magyar Közlönyben megjelenő új kormányhatározat a külpolitikáért felelős minisztert – jelen esetben Szijjártó Pétert – is beemeli abba csoportba, amit a Terrorelhárítási Központ véd; a határozatot Orbán Viktor hagyta jóvá.
A plusz feladathoz pluszpénz is jár, gondolhatta a kormány, így az idei évre 504 millió, jövőre pedig 641 millió forintos többletforrást is biztosított Szijjártó védelmére – igaz, a TEK most sem panaszkodhat, hiszen a 2017-es C. törvény alapján személyi juttatásra 13 milliárdot, dologi kiadásokra 2,3 milliárdot nyú jt nekik az idei költségvetés.
Állandó TEK-es személyvédelmet a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kap – Orbán Viktor és Polt Péter esetében azonban közeli családtagjaik védelméről is gondoskodhat a terrorelhárítás.
Szerző