Simicska már elhiszi, hogy Orbán 2030-ig maradhat

Publikálás dátuma
2018.07.04 21:38
Simicska Lajos (jobbra) és bizalmasa, Fonyó Károly a veszprémi kézilabdacsarnokban
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből.
Nyerges Zsolt megvásárolja Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit - adta hírül egy közleményben maga Nyerges. A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből - értesült a Népszava. Nyerges Zsolt információink szerint tegnap Orbán Viktor bizalmasát, Vörös Józsefet is hívta telefonon, ami kormányzati hátszelet sejtet. Simicska Lajos céges pakkjának vételára - csak úgy, mint az üzlet minden más részlete - „szigorú üzleti titok”, de azt tudni lehet, hogy versenyhivatali eljárásokat már megindították. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt.
Többször is kereste Nyerges Zsolt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR) felügyelőbizottságának keddi ülésén Vörös Józsefet, az FB elnökét a mobiltelefonján – tudtuk meg az ügyvéd egyik ismerősétől. Vörös József számos tisztséget tölt be a Fidesz gazdasági hátországában, ezen kívül Mészáros Lőrinc ügyvédje és a Felcsút Puskás Akadémia elnökségi tagjai is, Orbán Viktor egyik legbizalmasabb embere. Ez a tény azt sejteti, hogy Simicska Lajos teljes média-, és üzleti érdekeltségeinek megvásárlása Orbán Viktor legszűkebb környezetének tudtával és – legalább hallgatólagos – beleegyezésével történt.
Ha így van, akkor az egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valamilyen háttéralku körvonalazódhatott Simicska Lajos és Orbán Viktor között, aminek kidolgozásában természetesen nem a kormányfő személyesen, hanem bizalmasai, vagy éppen a több forrásunk szerint is egy ideje a bizalmába aktívan visszakerülni próbáló Nyerges Zsolt vehetett részt.
Az alku tárgya a jelek szerint az lehetett, hogy Simicskától megfelelő áron – valószínűleg több tíz milliárdos nagyságrendről lehet szó – megveszik az érdekeltségeit, az oligarcha pedig „visszavonul”. Arról korábban a Népszava írt elsőként, hogy Simicska kormányközeli érdekeltségeknek adhatja el a közterületi reklámozással foglalkozó Publimont Kft-t, mivel a Fidesz-hátországban ilyen cég még nem volt, a teljes választási kampányt és sorosozást nagyrészt a francia tulajdonú JCDecaux felületein voltak „kénytelenek” végigvinni.
Arról is hallani lehetett már, hogy az alku része lehet az Orbán Viktor szemében szálka HírTV eladásáról is.

Simicska kezében robbant fel az atombomba

Véget érni látszik a Fidesz gazdasági hátországát felépítő és sokáig a párt legbefolyásosabb emberének tudott, harsány, öntörvényű üzleti zseniként ismert, kemény stílusáról és nem ritkán trágár kirohanásairól is emlékezetes Simicska közéleti pályafutása. A székesfehérvári születésű Simicska még gimnáziumi éveiből ismerte a nála valamivel fiatalabb Orbán Viktor miniszterelnököt, majd Fidesz-alapítókkal „egy brancsban volt” Bibó szakkollégiumában. Bár Simicska a Fideszbe sokáig nem lépett be, nemcsak, hogy a fiatal párt gazdasági háttéremberévé vált, a neve gyakorlatilag egybeforrott a Fidesz körüli céghálózat és a párt saját, médiájának a kiépítésével. Az első Orbán-kormány alatt rövid ideig APEH-vezér nagy visszatérője 2010 után következett el, amikor javarészt állami közbeszerzéseknek köszönhetően cégbirodalma Magyarország egyik legnagyobb üzleti tömbjévé vált, kormányzati lekötelezettjei és befolyása révén a nyilvánosságtól amúgy notóriusan rejtőzködő Simicskának a Radóc utcai irodájából közvetlen ráhatása volt az ország gazdasági döntéseinek jelentős részére. 2014 után azonban Orbánnal a viszonyuk elhidegült, majd ellenségessé vált, amire az ismert üzletember a maga módján reagált: szerinte az oroszokhoz húzó, diktatúrát építgető Orbánt nyilvánosan hazaárulónak nevezte, illetve trágár jelzők mellett emlegette. Később az üzletember kapcsán rendre felröppentek olyan feltételezések, hogy birtokában lehet olyan „atombombának”- kompromittáló információnak – ami Orbán rendszerének a végét hozhatja el, ám ilyennek a választási kampányban sem rukkolt elő Simicska. Végül saját birodalmára dobott bombát: előbb beszüntette az időközben szabaddá és kormánykritikussá lett jobboldali Magyar Nemzet, Heti Válasz és a Lánchíd Rádió finanszírozását, majd most eladta minden érdekeltségét.

„Egy ilyen kétharmad után Lajosban megerősödött a meggyőződés, hogy nincs értelme folytatni, Orbán Viktort valószínűleg nem lehet demokratikus eszközökkel leváltani” – magyarázta a milliárdos egyik ismerőse az ügylet mögött Simicska részéről valószínűleg meghúzódó lélektani tényezőket. Simicska Lajos környezetében meg vannak róla győződve, hogy az április 8.-i választásokon széles körű csalások történtek, egyébként döntetlen-közeli lett volna az eredmény. „Ebben az esetben lett volna értelme folytatni. De úgy, hogy a teljes ellenzék, a társadalom túlnyomó többsége is simán tudomásul veszi az eredményt, nincs értelme” – mondta forrásunk, hozzátéve: „Lajosban ráadásul az elmúlt időszakban megerősödött a meggyőződés, hogy a nemzetközi korszellem változásait nézve Orbán Viktornak valóban megvan az esélye rá, hogy 2030-ig hatalmon maradjon. Lajos akkor 70 éves lesz. Akkor már mit kezdjen? Akkor kezdje megújítani a magyar politikát?”.
A lelki tényezők mellett természetesen erősebben befolyásolhatták a döntést a gazdasági realitások: az áprilisi választások után rögtön bezárt Magyar Nemzetbe minden évben sok pénzt kellett betolni és bár a HírTV gazdaságilag nem állt ilyen rosszul, Simicska Lajos is tisztában volt vele, hogy a kábelszolgáltatók előbb-utóbb meghajolhatnak a kormányzati akarat előtt, és ha nem újítják meg lejáró szerződéseiket a tévével, akkor a csatorna működése ellehetetlenül. Ettől függetlenül persze a választások előtt, majd azt követően – amikor csoportos létszámleépítés keretében számos munkatársat küldte el – a HírTV vezetése folyamatosan azt kommunikálta a dolgozók felé, hogy mind Simicska elhatározása, mind a finanszírozási háttér stabil és még évekig kitart.

Nemrég Nyerges még menekült a cégvezetéstől

A titkolózás szintjére jellemző, hogy a mostanáig még működő, Simicska-érdekeltségű médiumoknál dolgozók is csak hírekből értesültek arról, hogy az üzletember feltehetően kiszállt az orgánumaik mögül. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy a Napi.hu 2017-es becslése szerint 32,5 milliárdos magánvagyonú Nyerges Zsolt miből tudta megvenni Simicska üzleteit és miért. Egy éve Nyerges még arról beszélt, hogy visszavonul a cégvezetéstől: akkor az index.hu-nak úgy nyilatkozott az addig Simicskával közösen vitt Közgéptől való távozásáról, hogy „egy nagyvállalat irányítása folyamatos figyelmet és rengeteg energiát követel, amit már nem akart vállalni”, belefáradt a cégvezetésbe, illetve ő a továbbiakban a hobbijainak kíván élni. Ehhez képest a Simicska-vagyon felvásárlása finoman szólva is komoly pálfordulás: szintén 2017-es becslés volt, hogy Simicska Lajos magánvagyona – amelybe elvileg a cégei is beleszámítanak – 80 milliárdos volt. Igaz, az Orbánnal történt, 2015-ös látványos szakítás óta alaposan megkopott a cégbirodalom csillogása: már a kenyértörés előtt is elapadóban voltak a közbeszerzéseken hasító Közgépet hizlaló állami források, utána pedig pláne elapadt az állami pénzcsap. Azonban még így is igen komoly, kiterjedt céghálóról van szó, melybe egyaránt vannak építőipari cégek (Közgép), továbbra is jól jövedelmező mezőgazdasági vállalkozások  (Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., Mezort Zrt), reklám- (Mahír, Publimont) - és médiacégek, így többek között a közelmúltig Simicskáé volt az időközben bezárt, a 2014 után kormánykritikussá vált Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, illetve a most is működő HírTv. Igaz, biztosat nehéz tudni, mivel rendkívül kusza, átfedésekkel teli céghálóról van szó, ahol nem mindenütt jelenik meg a cégpapírokban Simicska tulajdonosként. Jellemző mód a Simicska-birodalom vezérhajójának számító Közgépről is csak 2012-ben, egy közbeszerzési iratban benne maradt közlésből derítette ki a Népszabadság, hogy Simicska Lajos volt az akkor már százmilliárd forintnyi közbeszerzéseket megszerző cég tulajdonosa.

2018.07.04 21:38

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39

Oktatás: egyre több panasz érkezik az ombudsmanhoz

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:36

Fotó: Shutterstock/
Évről évre több panasz érkezik az oktatási jogok biztosához, nagy részük a közoktatáshoz kötődik. Míg például 2014-ben 1503-an éltek valamilyen panasszal, 2015-ben már több mint 1600-an, 2016-ban pedig több mint 1900-an. Tavaly valamelyest mérséklődött a panaszáradat, de még mindig sok a bejelentés: 2017-ben összesen 1812-en adtak hangot elégedetlenségüknek valamilyen ügyben – derült ki az oktatási ombudsman friss beszámolójából. A köznevelés területéről 1151 panasz érkezett, a felsőoktatásból 516, a szakképzésből 125, "egyéb" kategóriában további 20 beadványt regisztráltak. Az egyik panasz például egy óvodai úszásoktatással kapcsolatos: két gyerek összeverekedett a vízben, mire az oktató a nyakánál fogva emelte ki az egyiket, majd arcon ütötte és kitiltotta a foglalkozásokról. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt. De a biztos szerint a fizikai bántalmazásnál gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Az ombudsman állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is. Nemrég egy szülői szervezet, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért vádolta az iskolákat az osztálypénz "behajtásával", hangsúlyozva: a szülőket semmilyen jogszabály nem kötelezi a fizetésre. Az oktatási biztos azt írta: a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek, ám ezek kötelezővé tétele nem lehetséges, csak önkéntesen történhet. 
2018.09.24 17:36