Meghalt Claude Lanzmann

Publikálás dátuma
2018.07.05. 12:42
Claude Lanzmann
Fotó: GERARD JULIEN / AFP
Kilencvenkét éves korában elhunyt Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője - közölte csütörtökön a Le Monde című napilap.
"Kár lenne csak egyetlen filmet megjegyezni tőle, igaz tényleg remekmű a Soá. Tény, hogy hatalmas filmes volt, azok közé tartozik, akik meghatározták a filmművészet történetét, de író, újságíró, filozófus, a Les Temps Modernes folyóirat igazgatója, Jean-Paul Sartre barátja, Simone de Beauvoir élettársa is volt" - írta a Le Monde.      "Claude Lanzmann ma reggel hunyt el otthonában. Néhány napja már nagyon gyenge volt" - erősítette meg a hírt a Gallimard könyvkiadó a francia hírügynökségnek. 
Szerző
Témák
dokumentumfilm
Frissítve: 2018.07.05. 13:23

Soproni írónő kapja a legrangosabb német irodalmi díjat

Publikálás dátuma
2018.07.04. 14:00

Fotó: Wolfgang Minich / DPA
Terézia Mora a modern ember elveszettségéről ír, és ő fordította németre többek között Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos és Örkény István műveit.
„Regényeiben és elbeszéléseiben Terézia Mora a hazátlanoknak, a kitaszítottaknak, a kétes egzisztenciáknak szenteli figyelmét, ezzel közvetlenül, fájdalmat okozva ér korunk idegszálaihoz” – indokolta döntését a zsűri, mely szerint idén a soproni születésű német-magyar író, Terézia Mora veheti át a legrangosabb német irodalmi elismerést, a Georg Büchner-díjat. Az indoklás szerint az író kíméletlenül méri fel „a nagyvárosi nomádok elveszettségét, a belső és külső idegenség szakadékait”, ezt képekkel és feszültségekkel telített nyelven, szuggesztíven és erőteljesen teszi, ironikus hangsúlyokkal, finom utalásokkal, analitikus pontossággal.  Az 50 ezer euróval járó elismerést 1951 óta osztja ki a darmstadti Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia, és korábban olyan szerzőket ismertek el vele, mint Günter Grass, Heinrich Böll vagy Elfriede Jelinek. A magyarországi gyökerekkel rendelkező (Sopronban született) szerző 1990-ben költözött Berlinbe, ahol tanulmányait folytatta. Első, Különös anyag című regénye 1999-ben jelent meg, amelyet az Ingeborg Bachmann-díjjal, az egyik legfontosabb német irodalmi elismeréssel méltattak. 2013-ban Szörnyeteg című regényéért megkapta a Német Könyvdíjat. Június 30-án pedig a Roswitha-díjat vehette át, amellyel kizárólag női alkotók munkáját díjazzák. A szerző műfordítói munkássága is jelentős, németül az ő fordításában olvashatók többek között Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos és Örkény István művei. Szerelmes ufók című elbeszéléskötetének magyar fordítása az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg.
Szerző
Témák
díj

Boldogságkeresés kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2018.07.04. 13:11

Fotó: FILM SERVIS FESTIVAL KARLOVY VARY
Hétfő délután tartották meg az egyetlen magyar versenyfilm világpremierjét Karlovy Vary-ban: Csuja László Virágvölgy című drámája komikus oldalával is hatott
Nehéz szavakkal leírni Csuja László Karlovy Vary-i fesztiválon hétfőn debütáló első egészestés filmjét, a Virágvölgyet. Ha a cselekmény oldaláról próbálom meg körül írni, akkor el tudom mondani, hogy egy Mike Leigh és Ken Loach-féle szocióba ágyazott Bonnie és Clyde történetet látunk csecsemőrablással, metaforikus helyszínekkel. A főszerepet két amatőr alakítja: Réti lászló (Laci) és Berényi Bianka (Bianka), akik egy igazi lehetetlen páros, de ennek ellenére kialakul köztük az intimitás. Zavarba ejtően univerzális, sokat látott-hallott sztorit elmesélő alkotás képét vázoltam, pedig a valóság ennél sokkal összetettebb: a rendező tényleg megidéz számos klasszikus művet, de amikor pont hátra dőlnénk, és elkönyvelnénk, hogy ez egy kis költségvetésű ujjgyakorlat – mivel kezdő alkotóról van szó, még inkább demófilm –, az utolsó menthető pillanatokban kiderül, ez az egész a műfajúság felszámolására tett kísérlet. Méghozzá sikeres.    „Nem a gombot varrom a kabáthoz, a adott lehetőség az volt, hogy ennyiből tulajdonképpen le tudom forgatni” – mondta lapunknak Csuja László rendező a premier utáni nap a fesztiválközpontként funkcionáló Thermál Hotel teraszán arra a kérdésre, hogy másféle film lett volna a Virágvölgy, ha mondjuk a Filmalap inkubátor programja által biztosított 62 millió forint helyett, tisztességes költségvetéssel, mondjuk a tízszereséből forgathatta volna le. A személyesség számára ugyanis nem pénz kérdése, hanem egyfajta egyéni nézőpontot jelent. A saját útját járja a sémák helyett. Ahogy fogalmazott, az elmúlt hat évben ugyanaz a három dolog izgatta megszállottan: a gyereklopás motívuma, a társadalom perifériájára szorult emberek, illetve az értelmi sérültség. Illetve, hogy ezeket érintve definiálja, mit is jelent az, hogy család vagy, hogy egyszerűen mi a normális. Csuja László számára a film a maga kérdőjeles módján a boldogságkeresésről szól. Hogy ezek az állításokat pontosabban értsük, muszáj elárulnunk, hogy Laci, a film hőse egy bizarr pszichológiai teszt után arról kap papírt, hogy képtelen az önálló döntések meghozására és nagybátyja gyámsága alá helyezik. Elképesztően nagy kontraszt a történetben, hogy ezek után pont Laci lesz önsorsrontó intrikusa, amikor belemegy abba a játékba, hogy a szemmel láthatóan nála sokkal problémásabb, csecsemővel házaló Biankára azt mondja mindenhol: a lány és a gyerek is az övé. „Laci végre képes autentikusan dönteni a saját életéről, ám igazán tragikus, hogy egy olyan szituációban, ami illékony és csakis rosszul végződhet” – húzta alá a rendező. Ennek ellenére a mű lezárása során nem akarták, hogy az egy kelet-európai tragikus „lehúzás” legyen, hanem itt a líraiság volt a mérvadó. De, ahogy nevetve hozzátette Csuja, ha tényleg lett volna hatszázmilliója, kíváncsiságból lefogatott volna más, alternatív befejezéseket. Különösen, hogy Karlovy Vary-i premieren kiderült: a fesztivál fiatal közönsége egészen másképpen reagált, mint azok akik az otthoni tesztvetítéseken ültek. Sokkal többet nevettek. Ha úgy tetszik észrevették a dráma mögött meghúzódó humort.  Arra a felvetésünkre, hogy noha a Virágvölgy számos ponton szocio-drámát ígér, de végül ez a vonal háttérbe szorul, Csuja László szerint a filmnek van egy olyan „lebegése”, melynek nem tett volna jót, ha lerántják a történetet a rögreálba. Azaz nem akartak egy újabb Lazarescu úr halálát letenni az asztalra. Sokkal inkább egy olyan metaforikus műre gondoltak, melyben Laci egyfajta Szent József parafrázisként működik, azaz van egy természetfeletti kapcsolata a gyermekkel. Ha úgy tetszik költőiséggel próbáltak ellenpontozni: Berényi Bianka, illetve a többi amatőr szereplő nyersességét a kompozíciókban is igyekeztek ellensúlyozni. Ezt pedig muszáj volt a vizualitás terén meglépniük, mivel a játszók (hívjuk őket így színészek helyett) a szituációkban többnyire rögtönöztek. „Jelenlét, illetve igazi pillanatok láthatók – csodálatos, hogy erre képes a film, mint médium” – tette hozzá. Igazat adok Csuja Lászlónak.  
Témák
Karlovy Vary