Simicska kapitulációja után átrendeződik a médiapiac

Publikálás dátuma
2018.07.06 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sok a kérdőjel még a nagy visszavonulás bejelentése után, nem tudni például, hogy a megegyezésnek része-e az Index. Vannak ugyanakkor közvetett hatások is: például hetilappá alakulhat a Mandiner, vagy profilt válthat a Blikk – tudta meg a Népszava.
Egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a HírTv munkatársai arról, mi lesz a hírcsatorna sorsa azt követően, hogy Nyerges Zsolt tulajdonába került. A vállalkozó szerdán jelentette be, hogy Simicska Lajos minden gazdasági-, és médiaérdekeltségét megvásárolja. A szolnoki üzletember - aki egykor Simicska Lajos egyik legfontosabb partnere volt, de állítólag sosem szakította meg kapcsolatait a Fidesszel sem - az ügylet bejelentése előtti napon többször kereste Vörös Józsefet, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc egyik legbizalmasabb emberét. Ez arra utal, egyeztetés folyt Orbán Viktor környezete és Nyerges Zsolt között a Simicska-portfólió megvételéről.
Arról a 444.hu írt először, hogy Nyerges Zsolt csak átmeneti tulajdonos lesz, a cégcsoport és a média hamarosan Mészáros Lőrincnél landol, de az információt egy kormányzati forrás lapunknak is megerősítette. (Arról, hogy a mezőgazdasági-, építőipari-, és egyéb érdekeltségek mely Mészáros-cégekhez kerülhetnek át és hogyan, lásd keretes írásunkat.)   A médiát illetően ugyanakkor számos nyitott kérdés van még. Egyrészt az, hogy egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó HírTv-nek lesz-e helye a volt felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb médiabirodalmában. Arról lapunk számolt be elsőként, hogy Mészároshoz kerülhet a jelenleg Andy Vajna tulajdonában álló TV2, a Spíler TV és a többi kábelcsatorna, a Bors című bulvárlap, a Kisalföld valamint a Délmagyarország is. A médiapiacot tekintve a Fideszt a legjobban a Publimont nevű közterületi reklámcég érdekli, mert ha a cég kormányközelbe kerülne, akkor a plakátkampányokat nem kellene más társaságokhoz vinni. Sok a kérdőjel ugyanakkor az Index körül is, volt olyan, aki szerint ez már nem Simicska Lajos érdekeltsége és így a mostani ügylet sincs hatással a hírportálra – ezt nyilatkozta kérdésünkre Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány elnöke is –, egy kormányzati forrásunk ugyanakkor határozottan állította, hogy „az Index is az értékesített portfólió része”.

Közvetett hatások

Információink szerint  más változások is bekövetkezhetnek még a médiapiacon. Az egyik, hogy „a Nemzeti Együttműködés Lapjaként” hetilapot indíthat a jelenleg online formában működő Mandiner. A 2017. június 1.-től Tombor András tulajdonába került Mandiner az 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés című hetilap utódja, bár a szerkesztőség alapítóiból mára sokan távoztak. Úgy tudjuk, már egy üzleti terv is készült a hetilap indítására, ugyanakkor a Mandiner környezetéből csak annyit mondtak lapunknak – nem cáfolva az üzleti terv létezését – hogy „a szerkesztőségben régi szándék egy minőségi hetilap életre hívása, de formális döntés erről még nem született”. Ha a piacra lépne, a Mandiner értelemszerűen a Heti Válasz olvasóit célozhatná meg, bár ugyanerre a piacra hajt a Magyar Hang is, amit a Magyar Nemzet egykori munkatársai készítenek. Érdekes változás köszönthet be a legnagyobb bulvárlap, a Blikk esetében is. A Ringier Axel Springer kiadó tulajdonában álló napilap jelenleg nem folytat direkt politizálást, bár inkább tekinthető kormánykritikusnak. Egy, a kiadó belügyeire rálátó forrásunk szerint a cégvezetés most azt tervezi, a Blikk határozottabb hangot üt meg a jövőben a kormánnyal szemben és a direkt politikai témák is megjelenhetnek a politikusi fizetéseken és hasonlókon túl, sőt, nem kizárt egy saját oknyomozó csapat felállítása sem. Érdekes módon emögött inkább üzleti megfontolások állhatnak: Ringier Axel Springer tulajdonolta Aktuality.sk szlovák hírportál (itt dolgozott a februárban menyasszonyával együtt meggyilkolt Ján Kuciák újságíró is) ugyanis azután vált egyre sikeresebbé a piacon és szerzett egyre több olvasót, hogy kritikusabbá vált a Fico-kormánnyal szemben és direkt politikai cikkeket, oknyomozó írásokat kezdett közölni. Persze nyilván nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az Axel Springer tulajdonolta Die Welt Orbán Viktor egyik legnagyobb német kritikusa. Nem érinti viszont az átalakulás az RTL Klubot, bár korábban arról is volt szó, hogy a Fidesz szívesen látná, ha a legnépszerűbb magyar csatorna tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport távozását az országból. A Bertelsmann vezetői magával Angela Merkellel ápolnak szoros kapcsolatot, és most – amikor a Die Welt információi szerint Orbán Viktor újra szövetségest keres inkább a német kancellár személyében ahhoz, hogy az uniós költségvetést a V4-ek érdekeinek megfelelően írják át – a magyar kormánynak nem érdeke egy ilyen konfliktust generálni.

Vállalatfelvásárlással egyenes út a tőzsdére?

Ha igazak azok a G7 internetes honlap által közölt - meg nem erősített - hírek, hogy Nyerges Zsolt nagyvállalkozó azért vásárolta meg Simicska Lajos - mintegy 50 milliárd forintos eszközértékű - portfólióját, hogy az Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozónak, Orbán Viktor közeli barátjának adja át, akkor több forgatókönyv létezhet arra, hogy mi is lesz a mintegy 60 elemből álló vagyontömeg továbbértékesítésének sorsa. Abból érdemes kiindulni, hogy a portfólió 2010 óta - a G7 számításai szerint - 60 milliárdot hozott Simicska Lajosnak, akkor értékes vagyontömegről beszélhetünk. Valószínűnek látszik, hogy Simicska Lajos nem kívánt közvetlen kapcsolatba lépni Orbán Viktorral, sőt Mészáros Lőrinccel sem, viszont erre a szerepkörre Nyerges Zsoltot alkalmasnak vélte, mert mindkét oldallal kiegyensúlyozott a kapcsolata. Feltehetően - az egyébként szintén vagyonos Nyerges ekkora tőkét nem tudott megmozdítani, hitelt, pedig nem kívánt felvenni. Ezért Mészáros Lőrinc fizetheti ki a vételárat Nyerges Zsolt közreműködésével Simicskának. A portfólió agrár-, a média-, az építőipari és a reklámcégekből áll. Most az a kérdés, hogy hogyan szedhetik szét esetleg Mészárosék a Simicska-portfóliót. A Mészáros-érdekeltsége közül a legrégebbi, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., amely 2017 decemberében jelentett be tőkeemelést, de a közelmúltban, a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával ezt a folyamatot lezártnak vette. A Konzum Nyrt. elsősorban turisztikai befektetésekre fókuszál, ezért nem valószínű, hogy a Simicska portfólióból idekerül vagyonelem. Ennél esélyesebb lehet a másik tőzsdén jegyzett Mészáros cég, az Opus Global. Ennek ugyanis kiterjedt médiaportfóliója van, Idetartozik a Mediaworks Hungary Zrt., amelyet a csoport tagja az Opimus Press Zrt. vásárolt fel. Több, mint 90 médiamárkával bír - 17 regionális napilappal, a Világgazdasággal és a Nemzeti Sporttal - van jelen a média piacon. Napilapnyomdája és terjesztőcége is van. Az egyes vagyonelemekhez vállalatfelvásárlásával jutott hozzá. Ha a Simicska-portfólió médiaelemeivel is így tesz, akkor ehhez feltehetően hitelt vesznek fel, és ezzel a társaság tőkéjét megemelik. A társaság - a többi között - így határozta meg a célját: „újabb piacokat megcélzó megoldások megvalósítása.” Ugyancsak kész a vállalatfelvásárlásra a harmadik Mészároshoz kötődő tőzsdei cég a 2009 végén megalakított Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. befektetési társaság. A prognózisok szerint a hazai irodaház piac egyre meghatározóbb szereplője lesz. Megfogalmazásuk szerint tevékenységük során olyan réspiaci szegmensekre koncentrál, melyekben alacsonyan árazott, ám nagy hozamtermeléssel kecsegtető eszközök szerezhetők meg, és tarthatók fenn közép- illetve hosszútávon, befektetési céllal. 

Frissítve: 2018.07.06 10:38

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.