Simicska kapitulációja után átrendeződik a médiapiac

Publikálás dátuma
2018.07.06. 07:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Sok a kérdőjel még a nagy visszavonulás bejelentése után, nem tudni például, hogy a megegyezésnek része-e az Index. Vannak ugyanakkor közvetett hatások is: például hetilappá alakulhat a Mandiner, vagy profilt válthat a Blikk – tudta meg a Népszava.
Egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a HírTv munkatársai arról, mi lesz a hírcsatorna sorsa azt követően, hogy Nyerges Zsolt tulajdonába került. A vállalkozó szerdán jelentette be, hogy Simicska Lajos minden gazdasági-, és médiaérdekeltségét megvásárolja. A szolnoki üzletember - aki egykor Simicska Lajos egyik legfontosabb partnere volt, de állítólag sosem szakította meg kapcsolatait a Fidesszel sem - az ügylet bejelentése előtti napon többször kereste Vörös Józsefet, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc egyik legbizalmasabb emberét. Ez arra utal, egyeztetés folyt Orbán Viktor környezete és Nyerges Zsolt között a Simicska-portfólió megvételéről.
Arról a 444.hu írt először, hogy Nyerges Zsolt csak átmeneti tulajdonos lesz, a cégcsoport és a média hamarosan Mészáros Lőrincnél landol, de az információt egy kormányzati forrás lapunknak is megerősítette. (Arról, hogy a mezőgazdasági-, építőipari-, és egyéb érdekeltségek mely Mészáros-cégekhez kerülhetnek át és hogyan, lásd keretes írásunkat.)   A médiát illetően ugyanakkor számos nyitott kérdés van még. Egyrészt az, hogy egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó HírTv-nek lesz-e helye a volt felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb médiabirodalmában. Arról lapunk számolt be elsőként, hogy Mészároshoz kerülhet a jelenleg Andy Vajna tulajdonában álló TV2, a Spíler TV és a többi kábelcsatorna, a Bors című bulvárlap, a Kisalföld valamint a Délmagyarország is. A médiapiacot tekintve a Fideszt a legjobban a Publimont nevű közterületi reklámcég érdekli, mert ha a cég kormányközelbe kerülne, akkor a plakátkampányokat nem kellene más társaságokhoz vinni. Sok a kérdőjel ugyanakkor az Index körül is, volt olyan, aki szerint ez már nem Simicska Lajos érdekeltsége és így a mostani ügylet sincs hatással a hírportálra – ezt nyilatkozta kérdésünkre Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány elnöke is –, egy kormányzati forrásunk ugyanakkor határozottan állította, hogy „az Index is az értékesített portfólió része”.

Közvetett hatások

Információink szerint  más változások is bekövetkezhetnek még a médiapiacon. Az egyik, hogy „a Nemzeti Együttműködés Lapjaként” hetilapot indíthat a jelenleg online formában működő Mandiner. A 2017. június 1.-től Tombor András tulajdonába került Mandiner az 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés című hetilap utódja, bár a szerkesztőség alapítóiból mára sokan távoztak. Úgy tudjuk, már egy üzleti terv is készült a hetilap indítására, ugyanakkor a Mandiner környezetéből csak annyit mondtak lapunknak – nem cáfolva az üzleti terv létezését – hogy „a szerkesztőségben régi szándék egy minőségi hetilap életre hívása, de formális döntés erről még nem született”. Ha a piacra lépne, a Mandiner értelemszerűen a Heti Válasz olvasóit célozhatná meg, bár ugyanerre a piacra hajt a Magyar Hang is, amit a Magyar Nemzet egykori munkatársai készítenek. Érdekes változás köszönthet be a legnagyobb bulvárlap, a Blikk esetében is. A Ringier Axel Springer kiadó tulajdonában álló napilap jelenleg nem folytat direkt politizálást, bár inkább tekinthető kormánykritikusnak. Egy, a kiadó belügyeire rálátó forrásunk szerint a cégvezetés most azt tervezi, a Blikk határozottabb hangot üt meg a jövőben a kormánnyal szemben és a direkt politikai témák is megjelenhetnek a politikusi fizetéseken és hasonlókon túl, sőt, nem kizárt egy saját oknyomozó csapat felállítása sem. Érdekes módon emögött inkább üzleti megfontolások állhatnak: Ringier Axel Springer tulajdonolta Aktuality.sk szlovák hírportál (itt dolgozott a februárban menyasszonyával együtt meggyilkolt Ján Kuciák újságíró is) ugyanis azután vált egyre sikeresebbé a piacon és szerzett egyre több olvasót, hogy kritikusabbá vált a Fico-kormánnyal szemben és direkt politikai cikkeket, oknyomozó írásokat kezdett közölni. Persze nyilván nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az Axel Springer tulajdonolta Die Welt Orbán Viktor egyik legnagyobb német kritikusa. Nem érinti viszont az átalakulás az RTL Klubot, bár korábban arról is volt szó, hogy a Fidesz szívesen látná, ha a legnépszerűbb magyar csatorna tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport távozását az országból. A Bertelsmann vezetői magával Angela Merkellel ápolnak szoros kapcsolatot, és most – amikor a Die Welt információi szerint Orbán Viktor újra szövetségest keres inkább a német kancellár személyében ahhoz, hogy az uniós költségvetést a V4-ek érdekeinek megfelelően írják át – a magyar kormánynak nem érdeke egy ilyen konfliktust generálni.

Vállalatfelvásárlással egyenes út a tőzsdére?

Ha igazak azok a G7 internetes honlap által közölt - meg nem erősített - hírek, hogy Nyerges Zsolt nagyvállalkozó azért vásárolta meg Simicska Lajos - mintegy 50 milliárd forintos eszközértékű - portfólióját, hogy az Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozónak, Orbán Viktor közeli barátjának adja át, akkor több forgatókönyv létezhet arra, hogy mi is lesz a mintegy 60 elemből álló vagyontömeg továbbértékesítésének sorsa. Abból érdemes kiindulni, hogy a portfólió 2010 óta - a G7 számításai szerint - 60 milliárdot hozott Simicska Lajosnak, akkor értékes vagyontömegről beszélhetünk. Valószínűnek látszik, hogy Simicska Lajos nem kívánt közvetlen kapcsolatba lépni Orbán Viktorral, sőt Mészáros Lőrinccel sem, viszont erre a szerepkörre Nyerges Zsoltot alkalmasnak vélte, mert mindkét oldallal kiegyensúlyozott a kapcsolata. Feltehetően - az egyébként szintén vagyonos Nyerges ekkora tőkét nem tudott megmozdítani, hitelt, pedig nem kívánt felvenni. Ezért Mészáros Lőrinc fizetheti ki a vételárat Nyerges Zsolt közreműködésével Simicskának. A portfólió agrár-, a média-, az építőipari és a reklámcégekből áll. Most az a kérdés, hogy hogyan szedhetik szét esetleg Mészárosék a Simicska-portfóliót. A Mészáros-érdekeltsége közül a legrégebbi, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., amely 2017 decemberében jelentett be tőkeemelést, de a közelmúltban, a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával ezt a folyamatot lezártnak vette. A Konzum Nyrt. elsősorban turisztikai befektetésekre fókuszál, ezért nem valószínű, hogy a Simicska portfólióból idekerül vagyonelem. Ennél esélyesebb lehet a másik tőzsdén jegyzett Mészáros cég, az Opus Global. Ennek ugyanis kiterjedt médiaportfóliója van, Idetartozik a Mediaworks Hungary Zrt., amelyet a csoport tagja az Opimus Press Zrt. vásárolt fel. Több, mint 90 médiamárkával bír - 17 regionális napilappal, a Világgazdasággal és a Nemzeti Sporttal - van jelen a média piacon. Napilapnyomdája és terjesztőcége is van. Az egyes vagyonelemekhez vállalatfelvásárlásával jutott hozzá. Ha a Simicska-portfólió médiaelemeivel is így tesz, akkor ehhez feltehetően hitelt vesznek fel, és ezzel a társaság tőkéjét megemelik. A társaság - a többi között - így határozta meg a célját: „újabb piacokat megcélzó megoldások megvalósítása.” Ugyancsak kész a vállalatfelvásárlásra a harmadik Mészároshoz kötődő tőzsdei cég a 2009 végén megalakított Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. befektetési társaság. A prognózisok szerint a hazai irodaház piac egyre meghatározóbb szereplője lesz. Megfogalmazásuk szerint tevékenységük során olyan réspiaci szegmensekre koncentrál, melyekben alacsonyan árazott, ám nagy hozamtermeléssel kecsegtető eszközök szerezhetők meg, és tarthatók fenn közép- illetve hosszútávon, befektetési céllal. 

Frissítve: 2018.07.06. 10:38

Ősszel érkezhetnek a pénzügyi helytartók a kórházakhoz

Publikálás dátuma
2018.07.06. 06:00

Bár a nagy arányú egészségügyi személycserékhez még szabad kezet kapott Kásler Miklós a kormányfőtől, szervezeti-gazdasági ügyekben máris komoly csapásokat kell elviselnie a tárcájának.
Feltűnő üzenetváltás zajlott minap a pénzügyminiszer és a frissen kinevezett egészségügyi államtitkár között. Varga Mihály pénzügyminiszter másfél hete az ATV esti műsorában jelentette be: aggódik a kórházak adóssága miatt, és jelezte, hogy az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Nagy Anikó államtitkár hétfőn a Magyar Hírlapnak adott interjújában erre reagálva azt mondta: ő nem szeretne hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni a kórházaknál.  Az idézett pénzügyiminiszteri tévés nyilatkozatban Varga Mihály arról is beszélt, hogy tudja, annyi érdek feszül egymásnak a kórházaknál, hogy szinte lehetetlen, hogy normális körülmények között gazdálkodjanak, ezt mégis meg kellene próbálni. Arra a kérdésre, hogy tervéről beszélt-e már Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel, Varga azt mondta, nem beszélt még vele, de szerinte kollégája is valami hasonlón gondolkodhat.  Lapunk is érdeklődött az államtitkárságon, hogy megoldódott-e a kórházak pénzügyi felügyeletéről szóló vita, illetve hogyan kell érteni az elhangzottakat, de több napja nem kapunk választ.  Azt nem tudni, hogy végül egyeztetett-e a két tárca vezetője, de információink szerint a nyári szabadságok után, kora ősszel már meg is érkezhetnek a Varga Mihály által jelzett költségvetési biztosok a kórházakhoz.   A megvalósítással kapcsolatban egyelőre három koncepció verseng egymással: az elsőben valamennyi intézményhez küldenének költségvetési felügyelőt. A második javaslat visszahozná az előző államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán tervét, miszerint egy adott területen lévők, azaz több kórház kapna közös „kancellárt”. A harmadik javaslat, hogy csak azokba az intézményekbe delegálna a kormány kincstári szakembert, amelyeknek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az utóbbi esetben a költségvetési felügyelő kirendelését megelőzné egy átfogó pénzügyi átvilágítás, mellyel górcső alá vennék valamennyi intézményben a gazdálkodási folyamatokat. Most ugyanis – a kormányzat megítélése szerint – sok helyen trükköznek a számlákkal a főigazgatók és előfordul, hogy az adósság összegzéséből kihagyják például a kifogásolt, „úton lévő” követeléseket. Ezzel akár milliárdos adósság is hosszan leplezhető.  Úgy tudjuk: arról, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, a végső szót a Pénzügyminisztériumban mondják majd ki. Forrásaink szerint már összeállt az a lista is, hogy melyik intézményhez, kit delegálnának. Többségük a Magyar Államkincstár közgazdászai közül kerülne ki, akiknek nincs nagyon jártasságuk az egészségügyi intézmények finanszírozásában. Kisebb hányaduk a kórházak átvilágítására szakosodott szakember lenne.  Megtudtuk: a költségvetési felügyelők széleskörű jogosítványokat kapnának, így például a főigazgatók önállóan nem, csak a felügyelő engedélyével vállalhatnának bármiféle kötelezettséget.

Varga Mihály pénzügyminiszter egyszer már 2015 májusában burkoltan megfenyegette az eladósodott intézményeket, mondván: „ha egy kórházigazgató fedezet nélküli vállal kifizetéseket, az költségvetési csalás, ha lefordítom magyarra” - mondta akkor.  Ugyan elvben egyetlen kórházi főigazgató sem írhatna alá fedezetlen megrendelést, a gyakorlatban nemigen tehet mást, hiszen 1996 óta minden évben néhány havi plusz pénz hiányzik a kasszából. Ezt a hiányt ideig-óráig a beszállítók finanszírozzák azzal, hogy hitelbe adnak szinte mindent a kórházaknak. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.06. 06:12

Jó migránsok: dolgos turisták érkeznek Hongkongból

Publikálás dátuma
2018.07.05. 22:14
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kétszáz vagy akár ennél is több fiatal hongkongi turista vállalhat munkát Magyarországon, a kormány egy évre szóló tartózkodási engedélyt ad nekik. Hongkongban pedig a magyar munkaerőt várják.
Míg a kormány elszántan küzd a migrációs nyomás ellen, és havonta akár 17 határsértőt is visszafordít a határkerítéstől, a távol-keleti munkaerőt tárt karokkal fogadja.
A csütörtöki Magyar Közlönyből derül ki, hogy a magyar kabinet és a Kínai Népköztársaság megbízott hongkongi kormánya kölcsönös megállapodást kötött munkavállaló turisták befogadásáról.
Az egyezmény értelmében a felek 200-200 magyar, illetve hongkongi turistának adnak egy évre szóló tartózkodási engedélyt, a kiadott engedélyek számát pedig közös megegyezéssel növelhetik. A programban útlevél, és a vízum birtokában lehet részt venni, feltétel 18-30 év közötti életkor, a büntetlen előélet, na és az, hogy a turista tudja finanszírozni saját anyagi szükségleteit.
A programban résztvevők családtagokat nem hozhatnak magukkal, egészségbiztosítást kell kössenek külföldön tartózkodásuk idejére – az egyezmény pedig valamiért azt is kiköti, hogy a munkavállalás csak lehetőség, és nem feltétlenül kell az utazás célja legyen. A dolgos turistáktól nem lehet majd munkavállalói engedélyt kérni, igaz, hat hónapnál tovább egy munkaadónál sem dolgozhatnak, és legfeljebb féléves tanulmányi kurzusokon vehetnek részt a két ország területén.
A magyarországi munkaerőhiányt persze nem az ő érkezésük fogja megoldani, ha csak nem emelik meg később jelentősen a befogadható munkás turisták létszámát. A kormány inkább az ukrán munkaerő beáramlásában bízik, a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly júliusban külön menedzsment irodát nyitott foglalkoztatásuk megkönnyítésére. 
A Napi.hu cikke  szerint szeptember végéig sikerült is mintegy 9000 ezer ukrán és szerb állampolgárt elhelyezniük a hazai munkaerőpiacon.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.05. 22:17