Ősszel érkezhetnek a pénzügyi helytartók a kórházakhoz

Bár a nagy arányú egészségügyi személycserékhez még szabad kezet kapott Kásler Miklós a kormányfőtől, szervezeti-gazdasági ügyekben máris komoly csapásokat kell elviselnie a tárcájának.

Feltűnő üzenetváltás zajlott minap a pénzügyminiszer és a frissen kinevezett egészségügyi államtitkár között. Varga Mihály pénzügyminiszter másfél hete az ATV esti műsorában jelentette be: aggódik a kórházak adóssága miatt, és jelezte, hogy az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Nagy Anikó államtitkár hétfőn a Magyar Hírlapnak adott interjújában erre reagálva azt mondta: ő nem szeretne hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni a kórházaknál.

Az idézett pénzügyiminiszteri tévés nyilatkozatban Varga Mihály arról is beszélt, hogy tudja, annyi érdek feszül egymásnak a kórházaknál, hogy szinte lehetetlen, hogy normális körülmények között gazdálkodjanak, ezt mégis meg kellene próbálni. Arra a kérdésre, hogy tervéről beszélt-e már Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel, Varga azt mondta, nem beszélt még vele, de szerinte kollégája is valami hasonlón gondolkodhat.

Lapunk is érdeklődött az államtitkárságon, hogy megoldódott-e a kórházak pénzügyi felügyeletéről szóló vita, illetve hogyan kell érteni az elhangzottakat, de több napja nem kapunk választ.

Azt nem tudni, hogy végül egyeztetett-e a két tárca vezetője, de információink szerint a nyári szabadságok után, kora ősszel már meg is érkezhetnek a Varga Mihály által jelzett költségvetési biztosok a kórházakhoz.

A megvalósítással kapcsolatban egyelőre három koncepció verseng egymással: az elsőben valamennyi intézményhez küldenének költségvetési felügyelőt. A második javaslat visszahozná az előző államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán tervét, miszerint egy adott területen lévők, azaz több kórház kapna közös „kancellárt”. A harmadik javaslat, hogy csak azokba az intézményekbe delegálna a kormány kincstári szakembert, amelyeknek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az utóbbi esetben a költségvetési felügyelő kirendelését megelőzné egy átfogó pénzügyi átvilágítás, mellyel górcső alá vennék valamennyi intézményben a gazdálkodási folyamatokat. Most ugyanis – a kormányzat megítélése szerint – sok helyen trükköznek a számlákkal a főigazgatók és előfordul, hogy az adósság összegzéséből kihagyják például a kifogásolt, „úton lévő” követeléseket. Ezzel akár milliárdos adósság is hosszan leplezhető.

Úgy tudjuk: arról, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, a végső szót a Pénzügyminisztériumban mondják majd ki. Forrásaink szerint már összeállt az a lista is, hogy melyik intézményhez, kit delegálnának. Többségük a Magyar Államkincstár közgazdászai közül kerülne ki, akiknek nincs nagyon jártasságuk az egészségügyi intézmények finanszírozásában. Kisebb hányaduk a kórházak átvilágítására szakosodott szakember lenne.

Megtudtuk: a költségvetési felügyelők széleskörű jogosítványokat kapnának, így például a főigazgatók önállóan nem, csak a felügyelő engedélyével vállalhatnának bármiféle kötelezettséget.

Varga Mihály pénzügyminiszter egyszer már 2015 májusában burkoltan megfenyegette az eladósodott intézményeket, mondván: „ha egy kórházigazgató fedezet nélküli vállal kifizetéseket, az költségvetési csalás, ha lefordítom magyarra” - mondta akkor.

Ugyan elvben egyetlen kórházi főigazgató sem írhatna alá fedezetlen megrendelést, a gyakorlatban nemigen tehet mást, hiszen 1996 óta minden évben néhány havi plusz pénz hiányzik a kasszából. Ezt a hiányt ideig-óráig a beszállítók finanszírozzák azzal, hogy hitelbe adnak szinte mindent a kórházaknak.