Ősszel érkezhetnek a pénzügyi helytartók a kórházakhoz

Publikálás dátuma
2018.07.06 06:00

Fotó: /
Bár a nagy arányú egészségügyi személycserékhez még szabad kezet kapott Kásler Miklós a kormányfőtől, szervezeti-gazdasági ügyekben máris komoly csapásokat kell elviselnie a tárcájának.
Feltűnő üzenetváltás zajlott minap a pénzügyminiszer és a frissen kinevezett egészségügyi államtitkár között. Varga Mihály pénzügyminiszter másfél hete az ATV esti műsorában jelentette be: aggódik a kórházak adóssága miatt, és jelezte, hogy az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Nagy Anikó államtitkár hétfőn a Magyar Hírlapnak adott interjújában erre reagálva azt mondta: ő nem szeretne hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni a kórházaknál.  Az idézett pénzügyiminiszteri tévés nyilatkozatban Varga Mihály arról is beszélt, hogy tudja, annyi érdek feszül egymásnak a kórházaknál, hogy szinte lehetetlen, hogy normális körülmények között gazdálkodjanak, ezt mégis meg kellene próbálni. Arra a kérdésre, hogy tervéről beszélt-e már Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel, Varga azt mondta, nem beszélt még vele, de szerinte kollégája is valami hasonlón gondolkodhat.  Lapunk is érdeklődött az államtitkárságon, hogy megoldódott-e a kórházak pénzügyi felügyeletéről szóló vita, illetve hogyan kell érteni az elhangzottakat, de több napja nem kapunk választ.  Azt nem tudni, hogy végül egyeztetett-e a két tárca vezetője, de információink szerint a nyári szabadságok után, kora ősszel már meg is érkezhetnek a Varga Mihály által jelzett költségvetési biztosok a kórházakhoz.   A megvalósítással kapcsolatban egyelőre három koncepció verseng egymással: az elsőben valamennyi intézményhez küldenének költségvetési felügyelőt. A második javaslat visszahozná az előző államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán tervét, miszerint egy adott területen lévők, azaz több kórház kapna közös „kancellárt”. A harmadik javaslat, hogy csak azokba az intézményekbe delegálna a kormány kincstári szakembert, amelyeknek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az utóbbi esetben a költségvetési felügyelő kirendelését megelőzné egy átfogó pénzügyi átvilágítás, mellyel górcső alá vennék valamennyi intézményben a gazdálkodási folyamatokat. Most ugyanis – a kormányzat megítélése szerint – sok helyen trükköznek a számlákkal a főigazgatók és előfordul, hogy az adósság összegzéséből kihagyják például a kifogásolt, „úton lévő” követeléseket. Ezzel akár milliárdos adósság is hosszan leplezhető.  Úgy tudjuk: arról, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, a végső szót a Pénzügyminisztériumban mondják majd ki. Forrásaink szerint már összeállt az a lista is, hogy melyik intézményhez, kit delegálnának. Többségük a Magyar Államkincstár közgazdászai közül kerülne ki, akiknek nincs nagyon jártasságuk az egészségügyi intézmények finanszírozásában. Kisebb hányaduk a kórházak átvilágítására szakosodott szakember lenne.  Megtudtuk: a költségvetési felügyelők széleskörű jogosítványokat kapnának, így például a főigazgatók önállóan nem, csak a felügyelő engedélyével vállalhatnának bármiféle kötelezettséget.

Varga Mihály pénzügyminiszter egyszer már 2015 májusában burkoltan megfenyegette az eladósodott intézményeket, mondván: „ha egy kórházigazgató fedezet nélküli vállal kifizetéseket, az költségvetési csalás, ha lefordítom magyarra” - mondta akkor.  Ugyan elvben egyetlen kórházi főigazgató sem írhatna alá fedezetlen megrendelést, a gyakorlatban nemigen tehet mást, hiszen 1996 óta minden évben néhány havi plusz pénz hiányzik a kasszából. Ezt a hiányt ideig-óráig a beszállítók finanszírozzák azzal, hogy hitelbe adnak szinte mindent a kórházaknak. 
Szerző
2018.07.06 06:00
Frissítve: 2018.07.06 06:12

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49