„Magyarország ne várjon semmiféle jóakaratot Európa részéről”

Publikálás dátuma
2018.07.07. 08:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A bizantinus rendszer a végleges leszakadást jelenti hazánk számára – mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Róna Péter, az oxfordi egyetemen a Blackfriars Hall tanára. Szerinte egyetlen ilyen struktúra sem hozott felemelkedést.
- Parázs vita folyik a politikusok és a szakértők között is a jegybank monetáris politikájáról. Ön a felügyelő bizottság volt tagjaként hogyan értékeli Marolcsy György ténykedését? - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, Matolcsy Györgynek a monetáris politikáját eddig nagyrészt helyesnek tartottam. Az ő és a monetáris tanács sokkal jobb pénzügypolitikát folytatott, mint az elődei.  - Mire alapozza véleményét? - Az előző kurzusnak a mániája volt az erős forint, ami egyáltalán nem felelt meg a magyar nemzetgazdaság akkori állapotának. Matolcsyék nagyon ügyesen fokozatosan csökkentették a túlzottan magas alapkamatot és ezzel a gyengébb forint irányába mozdultak el. Az már más kérdés, hogy az ebből adódó hatalmas hasznot hogyan használták fel. Én ezzel kapcsolatban még mint a felügyelő bizottság tagja kritikus állásponton voltam és hivatalból is bíráltam. A mai napig fenntartom azt a véleményemet, hogy az alapítványok létrehozása és a több százmilliárd forint átcsorgatása azokba, illetve a nyereségtermelés szándéka helytelen politika volt. Egy ország jegybankjának nem az a dolga, hogy nyereséget termeljen és még kevésbé az, hogy ha van nyereség, azt a monetáris politikához nem kapcsolható célokra használja fel.  - Ha ezek nem, akkor mi lenne a dolga? - Ezt törvény írja elő: gondoskodjon az árstabilitásról és járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez.  - A gyenge forinttal kapcsolatos kérdésre a jegybank egyik vezetője azt válaszolta, hogy nincs árfolyamcéljuk. Elfogadható ez a válasz? - Én helyeslem, ha nincs árfolyamcélja a jegybanknak, de az árfolyam alakulását az MNB-nek figyelmesen követnie kell. Minden fizetőeszköznek van egy természetes, kiszámítható egyensúlyi pontja., ami egyrészt nem gerjeszt inflációt, másrészt nem hátráltatja a gazdaság fejlődését. - Hogyan határozhatják meg ezt a pontot? - Ha az árfolyam eltér az így meghatározott sávtól, az árfolyam inflációt illetve a gazdaság teljesítőképességének csorbulását eredményezheti. Ha az infláció túl alacsony és tartanak a deflációtól, amire nemrégen volt is példa a világban, akkor a helyes árfolyampolitika a fizetőeszköz gyengítése, mert az hozzájárul az infláció növekedéséhez. Nyilvánvaló, ha túlzottan felpörgött az infláció, akkor olyan monetáris politikát kell követni, amelyik fékezi a pénzromlás dinamikáját, amit a nemzeti valuta erősítésével lehet elérni.  - Mindez milyen faladatot ró a nemzeti bankra? - A jegybanknak fel kell mérnie a hazai inflációs helyzetet. Úgy látom, hogy egy évvel a választások előtt a Fidesz kormány begyújtotta a rakétákat és elkezdte fűteni a gazdaságot, hogy minél jobb GDP és foglalkoztatási számokkal kampányolhasson az országgyűlési választások közeledtével. Ezt egyébként minden kormány így csinálja. Mire a választásokhoz értek, a magyar gazdaság már jelentősen túlfűtött állapotba került. Ezzel megnőtt a nagyobb mértékű infláció kockázata. Ilyen körülmények között a gyenge forint árfolyam politikája helytelen.  - Mi volt ennek a túlfűtöttségnek a motorja? - Az EU-s támogatások gyorsított felhasználása és a megugrott bérkiáramlás, ami hosszabb távon ronthatja a nemzetgazdaság versenyképességét. A bérkiáramlás következtében a magyar termékek előállítása többe kerül, az import viszont versenyképesebbé válik a magyar árukkal szemben, hiszen a megdrágult magyar termékekkel ellentétben azok ára nem feltétlenül növekszik. A magasabb inflációval a jegybank részben a versenyképesség romlását igyekszik kiigazítani, részben pedig a költségvetés bevételeit növelni. Szerintem a magyar infláció az év végére túllépi a 3 százalékot, jövőre, megfelelő monetáris intézkedés hiányában, a 4 százalékot is megközelítheti. A magasabb bérek jelentette öröm viszont rövid életű lesz. Az infláció ugyanis utol fogja érni a béremeléseket. A kormányzat által előrejelzett 5-6 százalékos reálbér növekedést nehéz lenne összeegyeztetni az árstabilitás követelményével. - A versenyszféra, a kormánytól függetlenül, a szakemberhiány miatt emelheti a béreket. Ennek mi lehet a következménye? - Az, hogy 2019 végére főleg a kis- és közepes vállalkozások közül sok a kényszerű béremelések hatására piacot veszíthet és bedőlhet, de ez akár nagyobb cégekkel is előfordulhat. Ez a meglóduló infláció egyik fontos negatív következménye kiváltképp azok számára, akik import termékekkel versenyeznek.  - A kormány gyakran érvel a gyenge forint mellett, hogy az előnyös a magyar kivitelnek. Ám a legtöbb magyar vállalkozás nem képes export piacra termelni. Akkor kinek jó a gyenge forint? - A multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai számára forintárfolyam alakulásának nincs nagy jelentősége. A magyar gazdaság strukturális problémája éppen az, hogy szinte teljes egészében ezektől a nagy nemzetközi cégektől függ. Egy valóban nemzeti gazdaságpolitika a honi vállalkozásokat pártolná, egyebek mellett a monetáris politikával is. A mostanában kialakuló monetáris politika ezt a feladatot nem látja el. A rendszerváltás óta következetesen minden kormány elkövette azt a hibát, hogy a retorika ellenére a honi gazdaság fejlődését nem mozdította elő és abban bízott, hogy a gazdaságot jó fejlődési pályára lehet állítani a multik pártolásával. Kialakult egy duális szerkezet, amelyben vannak a jól működő, nyereséges nemzetközi cégek és van egy vergődő honi gazdaság. A hazai kis- és középvállalkozások számára a devizahitelek pedig rémálommá váltak a válságot követően. Rengeteg ilyen vállalakozás került emiatt padlóra. Ezt a problémát a politika képtelen volt megoldani.  - A kormányfő szerint az elkövetkező években évi 4 százalékos növekedéssel lehet számolni. Mennyire megalapozott ez az előrejelzés? - Fontos leszögezni, hogy a 4 százalékos növekedés sem biztosítaná a felzárkózást. Az osztrák egy főre jutó GDP a magyar két és félszerese, tehát az arány száz a negyvenhez. Tavaly az osztrák GDP 2,8 százalékkal, a magyar pedig 4 százalékkal nőtt, azaz az osztrák 102,8-ra, a magyar pedig 41,6-ra nőtt. A távolság tehát nem csökkent, hanem 60-ról 61,2-re emelkedett. De a négy százalékos növekedés sem volt jó eredmény. Magyarország a legtöbb posztszocialista országhoz képest alul teljesített. A növekedési rátája jóval alacsonyabb, mint a lengyel, a román, vagy a cseh. A rendszerváltás óta Magyarország gazdasági teljesítménye sokat romlott. Nagyon nagy lett a szegénység. Semmiféle felzárkózásról nem beszélhetünk, és a leszakadást csak a multik teljesítménye kendőzte el. De ez is csak addig áll fenn, amíg a magyar bérek még a nyugat-európai, de a legtöbb szomszédos országok bérszínvonalától is jelentős mértékben elmaradnak. Ma Magyarország a Nyugathoz viszonyítva egy fejletlen társadalom és fejletlen gazdaság. Ma már az egy főre jutó jövedelem tekintetében Magyarország az unió három legszegényebb országa közé tartozik.  - Milyen hatással lehet a magyar gazdaságra a brexit? - A brexit hatását nagyon nehéz kiszámítani, de lehet, hogy a brittek távozásával az unió új erőre kap. Nagy-Britannia a belépése óta az uniós fejlődés legnagyobb kerékkötője. De Gaulle egykori francia elnöknek teljesen igaza volt, amikor kétszer is megvétózta a britek belépését. Nagy-Britannia alapvető külpolitikai tézise évszázadok óta Európa megosztása volt. Számukra a legrosszabb forgatókönyv az egységes Európa, mert az egy olyan erő lenne, amellyel szemben Nagy-Britanniának nehéz dolga lenne. A brexit tehát nem egy hisztéria eredménye, hanem mély történelmi gyökerei vannak.  - Mi lesz a Magyarországnak járó uniós támogatásokkal? - Orbán rendre ócsárolja az Európai Uniót, a nyugat-európai nemzeteket, a politikusokat, összességében a Nyugatot, miközben a bizánci berendezkedésű államok, mint Oroszország vagy Törökország felé vonzódik. Ezek után Magyarország ne várjon semmiféle jóakaratot Európa részéről. Az uniós támogatások jelentősen csökkenni fognak, részük teljesen meg is szűnhet. Arra is számítani kell, hogy az Európai Unió nagyon határozottan fel fog lépni a magyarországi korrupcióval szemben. A korrupció gyanús esetekben a támogatás összegét vagy vissza követeli, vagy a következő folyósítandó összegből levonja. Tavaly a magyar GDP 5 százalékát tette ki az uniós támogatás. Ez az elkövetkező években a felére csökkenhet. Annak meg lesz a hatása a növekedésre és ezért sem tartom meggyőzőnek a kormányfő és a pénzügyminiszter előrejelzését a cikluson áthúzódó évi 4 százalékos GDP növekedésről.  - Mit kellene tenni, hogy a magyar gazdaság, az ország jó irányba induljon? - Ez roppant nehéz kérdés. Nem lehet pusztán gazdasági eszközökkel megoldani a gondokat. Magyarország alapvetően egy bizánci jellegű gazdasági és politikai berendezkedés mellett döntött. A magyar történelmen végig húzódott egy Szent István-Koppány-féle ellentét. A Szent István féle irányzat a nyugati kereszténység irányba igyekezett fejleszteni a magyar társadalmat. A másik irány képviselői a keleti hagyományokat ápolták és arra akarták építeni a magyar jövőt. A rendszerváltás óta világossá vált, hogy a magyar társadalom a nyugati irányról letért. Nem lehet azt mondani, hogy Magyarországra egyetlen menekült sem léphet be, azaz nem vállalunk szolidaritást az Unióval, közben meg tartjuk a markunkat a nyugat-európai adófizetők pénzéért akik viszont ennek a tehernek a nagy részét vállalták. Az Orbán féle menekültpolitika azonban kétségtelenül találkozott a magyar társadalom nagy többségének elvárásával, támogatja azt az orbáni politikát, ami a nyugat-európai politikai és társadalmi berendezkedést, a multikulturális, toleráns rendszer helyett az etnocentrikus nacionalizmus modellt pártolja. Érthető, ha ezek után nyugat-Európa pedig Magyarországból nem kér. A két jövőkép összeegyeztethetetlen, és nem valószínű, hogy Európa áttérne az orbáni modellre, mivel a bizánci társadalmi, politikai berendezkedés gazdasági sikerrel sohasem járt. A rendszerváltás óta számos magyar politikusnak mondtam, hogy szerintem mit kellene tenni a felzárkózáshoz. Mindez falra hányt borsó volt. A politikusok blikkfangos csíziókat keresnek, de nem erre, hanem a modern társadalmi berendezkedésre lenne szükség. Meguntam és visszatértem Nagy-Britanniába, Oxfordba. El kellett fogadnom, hogy az a módszer, az a felfogás, az a hozzáállás, az a berendezkedés amire szükség lenne egy sikeres gazdaság kialakításához, nem kell a magyaroknak. Úgy vélem Magyarország leszakadása Európától végleges, Ennek a történetnek a vége 2018. áprilisában megpecsételődött.   

Névjegy

Róna Péter A 76 éves bankár, jogász, gazdaságtörténész 1956-ban 14 évesen hagyta el az országot, iskoláit Washingtonban, a University of Pennsylvanián, illetve Oxfordban végezte. Az Arnold & Porter nevű washingtoni jogi cégnél, kezdte karrierjét, majd 1970-ben a Schroder Banknál folytatta, elnöki tanácsadóként. A Bank of England-nál tett egy éves kitérő után visszatért a Schroderhez, ahol 1986 elején kinevezték a J. Henry Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatójává. A bank nevét 1987-től IBJ Schroder Bank & Trust Companyre változtatták, miután a japán Industrial Bank of Japan lett tulajdonos. 1990-ben lemondott tisztségéről és hazaköltözött, Budapesten elvállalta az Első Magyar Alap (The First Hungarian Fund Limited) vezetését. Az ELTE-n nemzetközi jogot tanított, emellett az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára is. 2010 és 2014 között, az LMP által delegált tagja volt az MNB felügyelő bizottságának, és a 2018-as választásokig támogatta is a pártot. Somogyi birtokán állattartással és sajtgyártással is foglalkozik. 

Szerző
Frissítve: 2018.07.08. 20:27

EU-Japán szabadkereskedelmi megállapodás készül

Publikálás dátuma
2018.07.06. 21:41
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke öleli Abe Sinzó japán miniszterelnököt egy korábbi találkozón
Fotó: JOHN THYS / AFP
Akár már a jövő héten aláírhatják, a tagállamoknak nem is kell külön ratifikálni.
Már a jövő héten szerdán, az EU-Japán csúcstalálkozón, Brüsszelben aláírhatják az Európai Unió és Japán között tervezett szabadkereskedelmi szerződést, miután annak tartalmát pénteken jóváhagyta az uniós tagállami kormányokat tömörítő Tanács. A megállapodást két részre bontották, nehogy megismétlődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi szerződés 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt. Az Európai Bíróság egy korábbi ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A tagállamok ratifikálása csak a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkozó pontokhoz szükséges. Ezeket külön fogadják el. Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az Unió.

Papíron maradt a nagy e-autótöltő program

Publikálás dátuma
2018.07.06. 11:55

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Idén májusig több mint háromszáz elektromos töltőállomás üzembe helyezését ígérte a kormányzat, de ennek csak töredékét adták át. Most év végére ígéri a minisztérium a hálózat bővítését.
Becslések szerint jelenleg mintegy 200 elektromosautó-töltőállomás működik az országban. Túlnyomó többségüket áramszolgáltatók, kereskedelmi, illetve idegenforgalmi cégek üzemeltetik. A kormányzati elképzelések szerint már legalább 500 ilyen berendezésnek kellene működnie, méghozzá nagyrészt állami beruházással.
A tervek szerint Budapesten 170 e-töltőt telepítenek, 60-at alakítanak ki a megyei jogú városokban, a kormányhivataloknál további 40-et helyeznének el, és ugyanennyik kerülne az idegenforgalmi központokba is. Az autópályák, egy számjegyű főutak mentén 20 villámtöltő várja majd az e-autósokat. A terv azonban egyelőre csak papíron létezik.
Idén május végéig 300-330 elektromos töltőállomásnak kellett volna költségvetési pénzből elkészülnie, legalábbis az állami tulajdonban lévő e-Mobil Elektromobilitás Nonprofit Kft. ígérete szerint. A Villanyautósok szakportál a határidő lejárta után egy héttel országos felmérést készített 180 olyan helyszínen, ahol már kiadta a telepítési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Összesen négy, már működő töltőt találtak, ebből egy Budapesten várja az elektromos gépkocsikat. A nonprofit kft. június 27-én, vagyis kis híján egy hónappal az állami cég által meghirdetett határidő lejárta után, örömmel számolt be arról, hogy a tervezett 170-ből már összesen 5 töltő üzemel. A csúszás azért is furcsa, mert az engedélyeket kiadó hivatal a Népszava megkeresésére küldött válaszában azt írta, hogy 15 cég kapott engedélyt autótöltők telepítésére, és még egy további engedélykérelem elbírálása van hátra. Ezekben az eljárásokban majd 500 töltőállomás létrehozására kértek és kaptak engedélyt a kérelmezők. A töltőállomások körülbelül 70 százalékban állami beruházásban valósulnak meg, 2 százalék az önkormányzatok által létrehozottak aránya és a maradék a magánszektor által beruházott rész. Az engedélyek átlagosan 4-6 hét alatt bírálja el a hivatal. Az állami engedélyek aránya nagyjából megfelel az ígért 300-330 töltőállomásnak. Az állam igyekezett a terhek egy részét áthárítani a magánszektorra, elsősorban a kiskereskedelmi láncokra. Egy jogszabály előírja, hogy minden 100 parkolóhelyre a tulajdonos köteles egy e-töltőt létesíteni. Egy ilyen berendezés típustól függően a szerkezettel, a telepítési és az egyéb járulékos költségekkel együtt 5-10 millió forint is lehet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már az év végét jelölte meg a 330 töltőből álló hálózat kiépítésére.

A 22 és 50 kW teljesítményű gyorstöltők országos lefedettséget adnának. A kormány tavaly az önkormányzatok számára pályázatot hirdetett ilyen berendezések létesítésére. A szaktárca adatai szerint eddig 72 önkormányzat 200 töltő megvásárlására, telepítésére összesen több mint 600 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Ez kutanként átlagosan 3 millió forint, ami legföljebb a berendezés megvásárlására elég. Így kérdéses, hogy a pályázók közül végül hányan építik meg valójában az e-töltőállomást. Akár több önkormányzat is érdeklődhetne az e-kutak iránt, de a kormány 15 ezer lakosnál húzta meg az alsó határt a pályázat benyújtásához. Holott például egy ennél kisebb népességű településre is indokolt lenne ilyen berendezés telepítése, ha az az országos hálózat szempontjából fontos helyen fekszik. Mindenesetre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, nagyjából 40-50 berendezés felállításáról lehet eddig szó, és azokat is főleg nagyvárosokban telepítik. Maga a töltőállomás kiépítése nem a legbonyolultabb része a dolognak, de az áramszolgáltatás, az üzemeltető kiválasztása pályázattal már nehezebb. A szövetség elnöke szerint nem a lélekszámot kellene nézni, hanem egy olyan országos rendszert kellene kiépíteni, amely legalább 60 kilométerenként lehetővé tenné az elektromos meghajtású gépjárművek tankolását. Az állami kutakat az állami tulajdonú kft. üzemeltetheti majd. A helyhatóságok maguk is működtethetik a töltőállomásokat, de pályázattal külső céget is megbízhatnak. Az önkormányzatok talán azért sem kapkodnak a pályázat után, mert úgy nehéz lesz vállalni a működtetést, vagy üzemeltetőt találni, hogy senki nem tud arra válaszolni: ki, hogyan és mennyiért adhatja majd az áramot a töltőállomásokon? Az ITM lapunknak küldött válasza szerint jelenleg semmilyen jogszabály nem határozza meg a tankolásért elkérhető ellenértéket.  Egyelőre azt sem tudni, mennyire kell „intelligensnek” lennie a kutaknak, de ha fizetősek lesznek, és kialakulnak az árak,  akkor valószínűleg azokat be kell kötni az adóhatóság online rendszerébe.  Ami biztos, hogy az elektromos meghajtású járművekbe üzemanyagként tankolt elektromos áram, mint üzemanyag jövedékiadó köteles.  Ez azért is érdekes, mert ágazati szakértők szerint jelenleg a hazánkban üzembe helyezett 1200-1300 elektromos meghajtású személyautó 80 százalékát a tulajdonosok, illetve üzembentartók otthon, illetve telephelyükön töltik fel.

Mol-tervek

A Mol-csoport 2016 őszén meghirdetett, 2030 Enter Tomorrow stratégiájának megfelelően a  NEXT-E projektben 222 helyszínen mintegy 252 töltőberendezésből álló elektromos töltőhálózat kiépítését tervezi. A  cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig 2020-tól áramtankolási lehetőséget teremtenének. A beruházást 19 millió eurós uniós finanszírozással épülne ki a rendszer.
A projekt keretében 222 darab, több szabványt is támogató gyors (50 kW) és 30 darab ultragyors (150–350 kW) töltőállomást telepítenének, a jó megközelíthetőség érdekében átlagosan 80 kilométeres távolságra egymástól, jellemzően az autópályák melletti MOL kutaknál.
Az olajcég ugyanakkor saját beruházásból is fejleszti elektromos töltőhálózatát, így Budapesten már négy molos e-kútnál tölthetik elektromos autóikat a fogyasztók.

Szerző
Frissítve: 2018.07.06. 11:59