Már a jövő héten szerdán, az EU-Japán csúcstalálkozón, Brüsszelben aláírhatják az Európai Unió és Japán között tervezett szabadkereskedelmi szerződést, miután annak tartalmát pénteken jóváhagyta az uniós tagállami kormányokat tömörítő Tanács. A megállapodást két részre bontották, nehogy megismétlődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi szerződés 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt.
Az Európai Bíróság egy korábbi ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A tagállamok ratifikálása csak a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkozó pontokhoz szükséges. Ezeket külön fogadják el.
Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az Unió.
