Kudarcos rákprogramra épül az egészségügyi reform

Publikálás dátuma
2018.07.07. 07:00

Fotó: Népszava
Kásler Miklós rákkontroll-programjának sikereit a halálozási adatok szétszaggatják, hiszen hatalmas a lemaradásunk a nyugat-európai országok mögött. Ő mégis ennek mintájára hozna létre nemzeti programot minden betegségtípusra.
Túlzottnak látszik az az optimizmus, amivel a humánminiszter a legújabb népegészségügyi program előkészítését kommentálta. Kásler Miklós 5 kulcsbetegség országos intézeteinek vezetőitől kért majdan összefésülendő javaslatokat, és röpke három hét után kapott is. A korábban általa vezetett onkológiai intézetből azzal a megjegyzéssel: „hogy ott a 25 éve létező programot törekedtek kiegészíteni.” A bejelentés napján Kásler a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az 1993-ban indult, és azóta Európában mintaértékűvé vált nemzeti rákkontrollprogram adta a gondolatot, hogy minden lényeges betegségcsoportban kialakítsanak egy nemzeti programot.    Amellett hogy sokan magát a programalkotás módszerét is kritizálták, a hazai onkológiai ellátás eredményeit is óvatosabban dicsérték. Sőt a magyar rákkontrollprogram mintaértékűségét az adatok cáfolják. Európán belül Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság legutóbbi körképe szerint. Míg az OECD-országok átlagában a daganatos halálozás évente két ezreléket tesz ki, idehaza e betegségekben a lakosság három ezreléke hal meg.  Míg a szív- és érrendszeri megbetegedések mutatói hasonlóak az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokéival, a daganatok esetében eltérő utat járunk. 2005 és 2013 között a vizsgált halálokok közül a keringési rendszer betegségeinél jelentősebb javulás, az emlő- és méhnyakrák gyakorisága esetében kisebb javulás, míg a tüdőrák és hasnyálmirigyrák esetében komoly romlás volt megfigyelhető. Ezeket a változásokat az EU15 országokéval összehasonlítva az látható, hogy a magyar adatok 2005 óta érzékelhető javulása mellett is tovább nőtt a lemaradásunk. A szív- és érrendszeri betegség miatti halálozásnál 50 százalékkal, a tüdőrák esetében 25 százalékkal nőtt a hátrányunk. 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 100 ezer 65 évesnél fiatalabb magyar közül egy év alatt 120-an meghalnak rákban, míg a 2004-ben Magyarországgal együtt az unióhoz csatlakozott országok átlagában ez a szám 90. A tizenöt régebbi uniós tagállamban fele annyian halnak meg rákban 65. életévük előtt (százezerből 63-an). Nyugaton ráadásul a daganatos halálozások számában megindult a csökkenés az 1990-es évektől, míg nálunk növekedett mind az új esetek, mind a halálozások aránya. A 30 éves sikeres rákkontroll-program eredményeképpen 2013-ban az új tagországokhoz képest valamelyest csökkent, de a régiekhez viszonyítva jelentősen, 25 százalékkal nőtt a rákhalálozásbeli elmaradásunk! Azaz a rákbetegségek okozta terhek nemhogy csökkentek volna, hanem nőttek Magyarországon 1990-ről 2016-ra. - Ha az adatok nem is igazolják a rákkontroll-programot, azért annak vannak vitathatatlan érdemei – mondta lapunknak Poller Imre onkológus, a PX Consulting egészségügyi elemzőcég vezetője. - E program részeként számolták fel az onkológiai ellátás fehér foltjait, például ezzel zárkóztatták föl a hazai sugárterápiát a nemzetközi trendekhez, illetve akkor alakultak meg azok a vidéki onkológiák, amik nélkül ma már működésképtelen lenne a rendszer. Szerinte a program kudarcfázisa a 2000-es években kezdődött, és Poller Imre szerint ekkor kellett volna a programot megújítani. Megnézni, hogy mi kell a sikeres ellátáshoz, mit kellene fejleszteni. Hozzátette: Kásler Miklós a komprehenzív onkológiai ellátásban hitt, ennek lényege az volt, hogy minden kórház tevékenységébe kerüljön bele ez a szakterület, melynek tevékenységét onkológiai központokkal akarta irányítani. Ha innen nézzük, elővehetetlen a 25 évvel ezelőtti program. Akkor ugyanis teljesen más intézményirányítási lehetőségek és kezelési eszközök voltak. Most leginkább húzni kéne egy vonalat és megnézni az elmúlt 3 év statisztikáit, hogy a beteg hol lépett be először a rendszerbe, mi történt vele ott, és aztán az így nyert tanulságok alapján átalakítani az ellátórendszert. Most a szűrések nem hatékonyak, a betegek későn, már nagyon betegen, gyakran menthetetlenül kerülnek az onkológiákra. Az ellátórendszer egyenetlen. Például Magyarországon 100 emberből évente egynél diagnosztizálnak rákot, csak Budapesten ez évi 17 ezer új beteget jelent, ha melléjük vesszük még a Pest megyeieket is, akkor a fővárosi ellátóhálózatba 25-30 ezer új eset érkezik. Ezt a betegszámot képtelenség vagy csak nagy nehézségek árán lehet a fővárosban lévő intézményekkel ellátni.  Kincses Gyula egészségügyi szakértő örül, ha az egészségpolitika visszatér a nagy nemzeti programokhoz, de a régi program leporolásától már kevésbé lelkes. Szerinte tíz év alatt nagyot változott a szakma és a világ, a leporolás helyett korszerűsítésre, újra-értelmezésre lenne szükség. Nem érti, hogy olyan fontos, a lakosságot közvetlenül érintő probléma, mint a sürgősségi ellátás, miért került ki a nemzeti programok köréből. Szerinte alapos elemzés és a létező népegészségügyi programok áttekintése, összegzése után a szakmával közösen kellene  kialakítani ezeket a programokat, és nem lenne szabad csupán az országos intézetekre bízni. A szakember elismerte, hogy a viták mindig fárasztók, de meg szokta érni, mert a vitáktól mindig javulnak a programok, másrészt a végrehajtás is eredményesebb, ha a program a szakma együttműködésével készül. Szerinte, ha már így is 25 éves késésben vagyunk, akkor kár 2 hét alatt elkapkodni, megérné beletenni a munkát és az időt, mert tényleg fontos dologról van szó.
Szerző

Pályázatok egy kaptafára: az ügyészség nem lát egyezést

Publikálás dátuma
2018.07.06. 22:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mágocs és Komló esélyteremtő programterveinek leírása gyakran szó szerint azonos, pedig más cégek írták őket. A vádhatóságnak valamiért nem tűnt fel az azonosság.
A mottó, sőt, a bevezetés is szinte szó szerint egyezik azokban azokban az esélyteremtő pályázatokban, amit az egymástól 33 kilométerre fekvő Komló és Mágocs nyújtott be, a a járásoknak meghirdetett Államreform program (ÁROP) keretében – derül ki a 444.hu cikkéből. A portál válogat az egyezések közül, mint írják, 25 oldalon keresztül találtak néhol szó szerinti szövegazonosságot. A két programterv majdhogynem ugyanúgy definiálja az esélyegyenlőség biztosításának és előmozdításának fogalomkörét, de más esetekben is gyakorlatilag azonos megfogalmazást használ – pedig a programterveket más és más cég írta.  Az ÁROP-esélyteremtő pályázatok ügyében a korrupcióinfó üzemeltetéséről ismert Hadházy Ákos két évvel ezelőtt feljelentést tett, költségvetési csalás gyanúja miatt. Feljelentésének egyik legerősebb állítása az volt, hogy a tendereken azonos érdekkörhöz tartozó cégek indultak nagy számban, egymás látszólagos ellenfeleiként, majd sok helyen teljesen vagy nagyrészt azonos tartalmú, a való életben teljesen használhatalan dokumentumokat gyártottak copypaste módszerrel.   Csakhogy az ügyészség nem talált problémát a pályázatok kapcsán: Hadházy ugyanis a napokban kapta meg a határozatot arról, hogy lezárták az ügyben folytatott eljárást. A vádhatóság ezt azzal indokolta, hogy a nyomozás során nem merült fel adat a vizsgált tenderek tartalmi egyezőségéről.   Ide kattintva az olvasó maga is eldöntheti, hogy mennyiben egyeznek vagy különböznek a pályázatok. A portál egyik kommentelője ugyanis egy összehasonlító programba is feltöltötte a két tenderanyagot, ami az eltérő szövegrészeket zölddel és pirossal jelzi, az azonosságokat viszont változatlanul, színtelenül hagyja. 
Szerző
Témák
pályázatok
Frissítve: 2018.07.07. 09:14

Fertőzés: az Aldi is visszahívja a gyanús fagyasztott árukat

Publikálás dátuma
2018.07.06. 17:21
Kilenc életet követelt a Magyarországról, fagyasztott zöldségekkel exportált listéria. Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Már két hazai élelmiszerlánc tüntette el polcairól Greenyard fagyasztott zöldségeit, miután kiderült, hogy a termékek akár halálos kimenetelű listériás megbetegedést is okozhatnak.
Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. azonnal eltávolította áruházai polcairól azt a 13 féle Gartengold márkájú fagyasztott zöldségterméket, amelyet a gyártó Greenyard Kft. visszahívott – jelentette be pénteken az élelmiszerlánc.
Közleményük szerint a vásárlók a termékeket lejárati időtől függetlenül bármelyik Aldi üzletbe visszavihetik, az áruház a vásárlást igazoló blokk nélkül is visszatéríti az árát. A visszahívott termékeket a Greenyard Hungary Kft. a bajai üzemében gyártotta, a termékek csomagolásán a forgalmazó, a Hungarofreeze Kft. szerepel. 
A visszahívásról az áruház üzleteiben is tájékoztatják a vásárlókat - áll az Aldi MTI által is idézett közleményében. Korábban a Penny Market jelezte, hogy a Greenyard Kft. által előállított Jégkert/Felco márkájú fagyasztott zöldségeket visszahívja üzleteiből, a vásárlóknak pedig a teljes vételárat visszatéríti.
fertőzésbotrány itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtöki bejelentésével robbant, a hivatal ekkor hozta nyilvánosságra, hogy fagyasztott zöldségek és zöldségkeverékek visszahívását rendelte el a Listeria  monocytogenes baktérium egy erőteljes változatának lehetséges jelenléte miatt – kiderült az is, hogy a fertőzés forrása Greenyard magyarországi, konkrétabban bajai üzeme volt.
Az üzemből terjedő, és adott körülmények között fertőző listeria 2015 után okozott súlyos, olykor halálos kimenetelű fertőzéseket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint a megbetegedéseket öt uniós tagállamban - Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban – tapasztalták. Június 8-ig 47 megbetegedés, köztük kilenc haláleset történt a fertőzésnek tulajdoníthatóan, Magyarországon azonban nem tudnak hasonló esetről.
A Nébih ezért azonnali hatállyal megtiltotta az érintett üzemben 2016 augusztusa és 2018 júniusa között legyártott valamennyi fagyasztott zöldség és zöldségkeverék forgalomba hozatalát, valamint elrendelte ezek kivonását és a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását.
A Greenyard eközben Európa-szerte megkezdte a termékvisszahívást és márkakivonást az érintett üzletekben.
Szerző