Kudarcos rákprogramra épül az egészségügyi reform

Publikálás dátuma
2018.07.07 07:00

Fotó: Népszava/
Kásler Miklós rákkontroll-programjának sikereit a halálozási adatok szétszaggatják, hiszen hatalmas a lemaradásunk a nyugat-európai országok mögött. Ő mégis ennek mintájára hozna létre nemzeti programot minden betegségtípusra.
Túlzottnak látszik az az optimizmus, amivel a humánminiszter a legújabb népegészségügyi program előkészítését kommentálta. Kásler Miklós 5 kulcsbetegség országos intézeteinek vezetőitől kért majdan összefésülendő javaslatokat, és röpke három hét után kapott is. A korábban általa vezetett onkológiai intézetből azzal a megjegyzéssel: „hogy ott a 25 éve létező programot törekedtek kiegészíteni.” A bejelentés napján Kásler a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az 1993-ban indult, és azóta Európában mintaértékűvé vált nemzeti rákkontrollprogram adta a gondolatot, hogy minden lényeges betegségcsoportban kialakítsanak egy nemzeti programot.    Amellett hogy sokan magát a programalkotás módszerét is kritizálták, a hazai onkológiai ellátás eredményeit is óvatosabban dicsérték. Sőt a magyar rákkontrollprogram mintaértékűségét az adatok cáfolják. Európán belül Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság legutóbbi körképe szerint. Míg az OECD-országok átlagában a daganatos halálozás évente két ezreléket tesz ki, idehaza e betegségekben a lakosság három ezreléke hal meg.  Míg a szív- és érrendszeri megbetegedések mutatói hasonlóak az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokéival, a daganatok esetében eltérő utat járunk. 2005 és 2013 között a vizsgált halálokok közül a keringési rendszer betegségeinél jelentősebb javulás, az emlő- és méhnyakrák gyakorisága esetében kisebb javulás, míg a tüdőrák és hasnyálmirigyrák esetében komoly romlás volt megfigyelhető. Ezeket a változásokat az EU15 országokéval összehasonlítva az látható, hogy a magyar adatok 2005 óta érzékelhető javulása mellett is tovább nőtt a lemaradásunk. A szív- és érrendszeri betegség miatti halálozásnál 50 százalékkal, a tüdőrák esetében 25 százalékkal nőtt a hátrányunk. 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 100 ezer 65 évesnél fiatalabb magyar közül egy év alatt 120-an meghalnak rákban, míg a 2004-ben Magyarországgal együtt az unióhoz csatlakozott országok átlagában ez a szám 90. A tizenöt régebbi uniós tagállamban fele annyian halnak meg rákban 65. életévük előtt (százezerből 63-an). Nyugaton ráadásul a daganatos halálozások számában megindult a csökkenés az 1990-es évektől, míg nálunk növekedett mind az új esetek, mind a halálozások aránya. A 30 éves sikeres rákkontroll-program eredményeképpen 2013-ban az új tagországokhoz képest valamelyest csökkent, de a régiekhez viszonyítva jelentősen, 25 százalékkal nőtt a rákhalálozásbeli elmaradásunk! Azaz a rákbetegségek okozta terhek nemhogy csökkentek volna, hanem nőttek Magyarországon 1990-ről 2016-ra. - Ha az adatok nem is igazolják a rákkontroll-programot, azért annak vannak vitathatatlan érdemei – mondta lapunknak Poller Imre onkológus, a PX Consulting egészségügyi elemzőcég vezetője. - E program részeként számolták fel az onkológiai ellátás fehér foltjait, például ezzel zárkóztatták föl a hazai sugárterápiát a nemzetközi trendekhez, illetve akkor alakultak meg azok a vidéki onkológiák, amik nélkül ma már működésképtelen lenne a rendszer. Szerinte a program kudarcfázisa a 2000-es években kezdődött, és Poller Imre szerint ekkor kellett volna a programot megújítani. Megnézni, hogy mi kell a sikeres ellátáshoz, mit kellene fejleszteni. Hozzátette: Kásler Miklós a komprehenzív onkológiai ellátásban hitt, ennek lényege az volt, hogy minden kórház tevékenységébe kerüljön bele ez a szakterület, melynek tevékenységét onkológiai központokkal akarta irányítani. Ha innen nézzük, elővehetetlen a 25 évvel ezelőtti program. Akkor ugyanis teljesen más intézményirányítási lehetőségek és kezelési eszközök voltak. Most leginkább húzni kéne egy vonalat és megnézni az elmúlt 3 év statisztikáit, hogy a beteg hol lépett be először a rendszerbe, mi történt vele ott, és aztán az így nyert tanulságok alapján átalakítani az ellátórendszert. Most a szűrések nem hatékonyak, a betegek későn, már nagyon betegen, gyakran menthetetlenül kerülnek az onkológiákra. Az ellátórendszer egyenetlen. Például Magyarországon 100 emberből évente egynél diagnosztizálnak rákot, csak Budapesten ez évi 17 ezer új beteget jelent, ha melléjük vesszük még a Pest megyeieket is, akkor a fővárosi ellátóhálózatba 25-30 ezer új eset érkezik. Ezt a betegszámot képtelenség vagy csak nagy nehézségek árán lehet a fővárosban lévő intézményekkel ellátni.  Kincses Gyula egészségügyi szakértő örül, ha az egészségpolitika visszatér a nagy nemzeti programokhoz, de a régi program leporolásától már kevésbé lelkes. Szerinte tíz év alatt nagyot változott a szakma és a világ, a leporolás helyett korszerűsítésre, újra-értelmezésre lenne szükség. Nem érti, hogy olyan fontos, a lakosságot közvetlenül érintő probléma, mint a sürgősségi ellátás, miért került ki a nemzeti programok köréből. Szerinte alapos elemzés és a létező népegészségügyi programok áttekintése, összegzése után a szakmával közösen kellene  kialakítani ezeket a programokat, és nem lenne szabad csupán az országos intézetekre bízni. A szakember elismerte, hogy a viták mindig fárasztók, de meg szokta érni, mert a vitáktól mindig javulnak a programok, másrészt a végrehajtás is eredményesebb, ha a program a szakma együttműködésével készül. Szerinte, ha már így is 25 éves késésben vagyunk, akkor kár 2 hét alatt elkapkodni, megérné beletenni a munkát és az időt, mert tényleg fontos dologról van szó.
Szerző
2018.07.07 07:00
Frissítve: 2018.07.07 07:00

Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”

Publikálás dátuma
2018.09.22 17:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A szomorú, hűvös idő ellenére jókedvűen, családiasan telt Budapesten az idén hatodik alkalommal megrendezett Roma Büszkeség Napja.  Szombat délután kettőkor, a VIII. kerületi Horváth Mihály téren mintegy 150-200-an gyűltek össze romák és nem romák egyaránt, hogy megmutassák, amit az egyik molinón is olvashattunk: mind egyformán vagyunk emberek. A rendezvény idei mottója pedig az: „Te is a nemzet része vagy!” A téren felállított színpadon a roma társadalom ma már nem élő, de továbbra is köztiszteletben álló tagjainak rövid életrajzát olvasták fel, tisztelegve emlékük előtt. Közben fiatal srácok spontán, gitárral kísért éneklésbe kezdtek az egyik padon – nem csak saját maguk a közelben állók szórakoztatására, ők ezzel tisztelegtek. Az eseményen megjelent Sermer Ádám, a Liberális Párt elnökhelyettese, az MSZP-s Lendvai Ildikó, valamint olyan közéleti személyiségek, mint Gulyás Márton és Mécs Imre. – Tiszteletet kell adni a cigányoknak. Én így hívom őket, hiszen a romák a cigányságnak csak egy része. Szerintem a cigány szó egy szép szó. Legyenek erre is büszkék, ne szégyelljék – fogalmazott Mécs. 
Három óra körül elkezdett kiürülni a Horváth Mihály tér, de senki sem hazafelé vette az irányt. Megindult ugyanis a felvonulási menet a Fővám tér felé, a Lónyai utcán haladva, érintve Péli Tamás roma festőművész emléktábláját. A vidám, zenés felvonulás közben olykor egy hangos, „Hova tartozunk?” kiáltást lehetett hallani, mire válaszul többen azt harsogták: „Ide tartozunk!” – Számtalanszor megkérdezték tőlem: mire vagyunk büszkék? Ma megkaphatták a választ: azokra a hősökre, akik sokat tettek és tesznek a romákért. Emlékezzetek Choli Daróczi Józsefre, aki idén veszítettünk el, Fehér Sándor hegedűművészre, aki a saját életét áldozta, hogy gyerekeket mentsen a süllyedő Concordia hajón. Nem feledkezhetünk meg László Máriáról, az első cigány politikusról, aki az ötvenes években emelt szót a romákért, és ezért megpróbálták elhallgattatni – erről Setét Jenő, a büszkeségnapot szervező Idetartozunk Egyesület elnöke beszélt a Fővám téri színpadon. Mint mondta, a nagy hősök mellett büszkék a hétköznapi hősökre is, például arra az 50 ezer cigány közmunkásra, akik napi nyolc órában dolgoznak azért, hogy a létminimumnál is jóval kevesebbet keressenek. Emlékeztetett a rendezvény fő üzenetére, hangsúlyozva: Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha senkit nem rekesztünk ki a társadalomból származása, vagyoni helyzete, politikai nézetei miatt. A rendezvényen bejelentették azt is: az egyesület roma történeti hónapot indít.
2018.09.22 17:30
Frissítve: 2018.09.22 18:08

Életveszélyes hibával járhatnak a miskolci villamosok

Publikálás dátuma
2018.09.22 16:23
Illusztráció.
Fotó: Facebook / MVK Zrt./
Meghibásodott egy biztonsági rendszer, nyitott ajtóval is elindulnak a járművek. A közlekedési vállalat tud a hibáról, de a felelősséget látszólag a vezetőkre hárítja.
Nyitott ajtóval is közlekedik a villamos Miskolcon - írja egy olvasói levél után az index.hu. A portált értesítő olvasó egy dokumentumot is eljuttatott a szerkesztőségnek arról, hogy a meghibásodás ellenére is járnak a járművek a városban.
A „Skoda villamosok ajtózáródás ellenőrzése” című dokumentum csütörtökön lépett életbe, és ebben figyelmeztetik a villamosvezetőket, hogy a járművük meghibásodása miatt jobban figyeljenek oda indulásnál. A hiba lényege, hogy nem működik egy biztonsági rendszer, ami megakadályozná, hogy a villamosok nyitott ajtóval közlekedjenek. A dokumentum felszólítja a vezetőket, hogy indulás előtt ellenőrizzék az ajtókat, majd megfenyegeti őket, hogy ha nem így tesznek, az "hátrányos jogkövetkezményeket vonhat maga után".
Állítólag többször elő is fordult, hogy egy villamos elindult nyitva felejtett ajtókkal, tehát a veszély valós. Ám nem tudni, miért engedik forgalomba a hibás járműveket, sem azt, a járművezetők utasítása mellett tesz-e bármit a cég: a megkeresésekre az MVK Zrt. és a Nemzeti Közlekedési Hatóság sem válaszolt.
2018.09.22 16:23