Már négyet kimentettek a thai barlangban rekedt gyerekek közül

Publikálás dátuma
2018.07.08 09:29

Fotó: AFP/ LILLIAN SUWANRUMPHA
A két hete egy vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük felszínre hozását hétfőn tudják csak folytatni a hatóságok.
A mentőalakulatok reggel 10-kor elindultak - nyilatkozta a műveletet vezető Narongsak Osottanakorn a BBC tudósítása szerint. A helyszínen jelenleg csak a búvárok - 18-an -, orvosok és a biztonsági személyzet tartózkodhat.
Ha most nem sikerül felszínre hozni őket, akkor jelentősen rosszabb helyzetbe kerülnek:
3-4 nap múlva újabb heves esőzésekre lehet számítani a környéken.
A fiúkat egyesével hozzák ki, így nem kizárt, hogy napokig is eltart mire közülük az utolsó is kijut. Narongsak szerint mindannyian jól vannak, és az előzetes orvosi vizsgálat alapján fizikailag és szellemileg is alkalmasak a több kilométeres barlangi útra.
"Eltökéltek és fókuszáltak"
- fogalmazott Narongsak.
A be- és kijutás még a gyakorlott búvároknak is rendkívül megterhelő, már csak a távolságnál fogva is - írja az MTI. További problémát okoz, hogy a különböző akadályokkal, sziklákkal, törmelékkel terhes úton a felszín alatti áramlatok is nehezítik az előrejutást. A gyerekek tartózkodási helyéhez vezető út utolsó egy kilométeres szakasza a legveszélyesebb, itt a búvároknak maguk előtt kell tolniuk az oxigénpalackjukat, hogy átférjenek a barlang víz alá került szűk járatain. Ráadásul a zavaros vízben nehéz a tájékozódás, egyes helyeken szinte semmit sem látni a víz alatt. Pénteken a nehéz körülmények miatt életét vesztette egy tapasztalt búvár, a thaiföldi haditengerészet elit alakulatának egykori tagja -
a fiatal fiúk közt pedig olyan is van, aki még úszni sem tanult meg.
Egy-egy gyereket kettő búvár kísér az útja során: egyikük előtte úszva vezeti és viszi a búvárfelszerelését, egy másik pedig mögötte haladva vigyáz rá. A fiúkon a légzés megkönnyítéséért a megszokott búvármaszkok helyett a teljes arcukat takaró légző maszkok vannak. A tájékozódást egy, az útvonalon végigvezetett kötél segíti. Az útvonalon olyan szakasz is van, ahol úszás helyett lehetőség van mászni, vagy esetleg még sétálni is lehet.

Egy menekült fiú segített

A Tham Luang barlangban rekedt focicsapat egyetlen tagja tud csak angolul: Adul Sam-on, egy 14 éves mianmari menekült - írja a Straits Times. Egy brit barlangi mentő csoport érte el először a fiúkat, de Sam-on fordítása nélkül nem sokat tudtak volna meg hogylétükről és legfontosabb szükségelteikről, így arról, hogy mindenek előtt éhesek. A fiúnak a kereszténysége miatt üldözött családjából egyedüliként sikerült eddig Thaiföldre jutnia. Ez is csak viszonylagos biztonságot jelent: nincsen állampolgársága, sem papírjai, így többek közt bakszámlája sem lehet és munkát sem vállalhat tanulmányai után. Thaiföld 2024-re ígérte, hogy a hozzá hasonló hontalan személyeket regisztrálja, jogilag így rendezve bizonytalan helyzetüket.

Már négy fiút a felszínre hoztak - írja a BBC. Őket először a helyszínen látták el, majd elindultak velük a legközelebbi, nagyjából egy órás útra lévő kórházba, ahol a szüleikkel is találkozhatnak. A leginkább legyengültekkel kezdték a mentést.
Csak hétfőn fogják folytatni a mentést
- nyilatkozta a munkálatokat vezető Narongsak.
Egy sajtótájékoztatón arról számolt be, nagyjából 10 órás szünetet tartanak, hogy a mentőalakulatok felkészülhessenek a következő küldetésre. Elmondta azt is, mind a négy fiú "tökéletes állapotban van".
Előzetesen úgy tippelték a szakértők, helyi idő szerint este 9-re - Magyarországon ez délután 4 - éri el az első fiú a barlang kijáratát. A vízszint viszont valamelyest csökkent idő közben, ez pedig nagyban gyorsította a haladást.

Szakadékba zuhant a mentőegységek egy járműve

10 emberrel együtt szakadékba zuhant a mentőalakulatok egyik járműve - számol be a FoxNews. A legtöbben csak könnyebben sérültek, de az egyik utas súlyos sérüléseket is szenvedett. A szerencsétlenül járt mentők a hegy tetején kerestek lejáratokat a barlangrendszerbe, hogy - siker esetén - ezzel könnyítsék a mentést.

2018.07.08 09:29
Frissítve: 2018.07.08 16:29

Válságmenedzser az osztrák szocdemek élén

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:30

Fotó: Facebook/pamela.rendi.wagner/
A pártelnökség is támogatásáról biztosította Pamela Rendi-Wagnert, a szociáldemokraták kinevezett elnökét. Nem lesz egyszerű dolga.
Nem éli legszebb napjait az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A politikai erőt sokkolta, hogy távozott az elnöki székből Christian Kern, aki az európai szociáldemokraták esetleges listavezetőjeként az Európai Bizottság élére pályázik. Azután azonban, hogy bejelentette távozását, kiderült, az SPÖ-nél rengeteg a feszültség. A párt tiroli tagszervezetét vezető Elisabeth Blanik azzal vádolta két párttársát, a menekültpolitika szigorítását támogató burgenlandi pártvezetőt, Hans Peter Doskozilt, valamint a stájerországi Michael Schickhofert, hogy a párt válságát saját imázsuk javítására kívánják felhasználni. Mint mondta, a Kern utódának jelölt Pamela Rendi-Wagner csak akkor lehet sikeres, ha „mindenki alárendeli magát a pártelnöknek”. Blanik már múlt héten élesen bírálta párttársait amiatt, mert már azelőtt megszellőztették a sajtónak Kern lemondását, hogy a hivatalos bejelentést megtette volna. „Egyeseket kivételes közlési kényszer jellemez” – hangoztatta a tiroli politikus. A befolyásos bécsi polgármester, a fővárosi SPÖ-tagszervezetet irányító Michael Ludwig támogatásáról biztosította a beiktatás előtt álló pártvezetőt, „Emiatt nem kell aggódnia” – hangoztatta. Ez azért komoly fegyvertény az 1971-ben született politikus számára, mert a bécsi tagszervezet különösen erős. Szintén egyhangú támogatásáról biztosította Rendi-Wagnert a burgenlandi SPÖ. Az egykori egészségügyi miniszter, és korábban orvosként praktizáló Rendi-Wagner nem egyszerű pácienst választott ki magának. A közvéleménykutatásokat illetően az SPÖ nem áll rosszul, a felmérések túlnyomó többsége szerint megelőzi a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpártot, de a tavaly októberi választás óta nem növelte támogatottságát, az ellenzékiség nyomán nem vált népszerűbbé az SPÖ a választók szemében. Félő, hogy a felszínre került belső feszültségek miatt visszaesik a szociáldemokraták támogatottsága, aminek az első jelei már érzékelhetőek: a Research Affairs múlt heti felmérése 24 százalékon látta, ami két hét alatt három százalékos visszaesésnek felel meg. Egy felmérésből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azért az látható, ha most lennének választások Ausztriában, a szociáldemokratáknak nem lenne esélyük a győzelemre, tíz százalékkal maradnának le az Osztrák Néppárt (ÖVP) mögött.
Christian Kern szerint utódának könnyebb dolga lesz, mint amilyen neki volt, mert Rendi-Wagnernek a párt válsága mellett nem kell a kormány krízisét menedzselnie. Mint a bécsi sajtó írta, az önbizalomhiánnyal nem küzdő Kern távozásában szerepet játszhatott az is, hogy láthatóan nem ízlett neki az ellenzéki szerep. Ennek az is oka lehet, hogy az SPÖ-nek mintha nem is lenne terve ilyen helyzetekre. A tavaly decemberi kormányalakítás előtt a párt mindössze kétszer volt ellenzékben, a hatvanas években, amikor a néppárti Josef Klaus Ende egyedül kormányozhatott, majd a 2000-es években, amikor a szintén néppárti Wolfgang Schüssel hét évig tölthette be a kancellári tisztséget az FPÖ, illetve a BZÖ támogatásával. A szociáldemokraták akkor is nehezen birkóztak meg az ellenzéki szerepkörrel – emlékeztet az ORF. Kern ugyanakkor úgy vélte, Rendi-Wagner nagyon is alkalmas erre a szerepkörre. Az SPÖ beiktatandó elnöke nem rendelkezik komoly politikai múlttal, de ez akár előnyére is válhat. Több éven át az egészségügyi minisztériumban dolgozott részlegvezetőként, Kern hívására 2017 tavaszán került a tárca élére. Csak ekkor lépett be a szociáldemokrata pártba. Másfél év múltán máris a balközép tömörülés élére került, vagyis igazi villámkarrier az övé. Peter Filzmaier politológus az ORF-nek elmondta, Rendi Wagnernek válságmenedzserként kell irányítania az SPÖ-t, amely igen megosztott a bevándorlás témakörében. Paradoxnak nevezte, hogy a pártnak szövetségi szinten támadó menekültpolitikát kell folytatnia az ÖVP-vel és az FPÖ-vel szemben. Csakhogy a helyzetet nehezíti, hogy az SPÖ több tartományban együtt kormányoz a kormány valamely pártjával. Rendi-Wagner várhatóan a városi, liberálisabb lakosság körében lesz népszerű. Az új pártvezető több évig élt Izraelben, a Tel-Aviv-i egyetemen oktatott.
2018.09.26 09:30
Frissítve: 2018.09.26 09:30

Moszkvában egyre feszültebbek a rakétavédelmi rendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:00

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket, sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.
A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek. Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült. A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szovjetunió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban és idegességet Washingtonban.    Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket. Tárgyalásra azóta nem került sor, az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. Valamint az is, hogy Moszkva hevesen bírálta az a közelmúltbeli bejelentést is, hogy Washington Aegis rakétavédelmi rendszert ad el Japánnak. Oroszország viszont hétfőn jelezte, hogy az orosz felderítőgép múlt héten történt szíriai lelövése nyomán, (amiért Izraelt hibáztatja) leszállítja Damaszkusznak a korábban megvett, de leállított S300-as orosz rakétavédelmi rendszert, amit viszont Washington bírál. Az INF-szerződés felbontásának meglebegtetése viszont közvetlenül az S-300-as bírált eladása után történt. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben, tegnap közölte, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot. 
Az INF -szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Szerző
2018.09.26 09:00
Frissítve: 2018.09.26 09:25