Fóbiakormány

A mindig kedves mosolyú és együttérzést sugárzó államtitkárra, Novák Katalinra várt a nemes feladat, hogy a kormány nevében buzizzon egy kiadósat a Budapest Pride felvonulás előtt.
Megtette, ami tőle tellett. Elegáns, visszafogott stílusban beszélt, ahogyan máskor is, semmiképpen sem fröcsögve. Hiszen az méltatlan lenne ahhoz a mélyen keresztényi felebaráti szeretethez, ami tudvalevőleg az Isten kegyelméből uralkodó miniszterelnököt is áthatja, ahogyan az általa vezetett teljes NER-konglomerátumot, Szijjártó Pétertől egészen Mészáros Lőrincig. 
Novák államtitkár egy kaposvári fórumon hosszan magyarázta, hogy a jövőben is stabilan kell állni a házasság értéke mellett. A házassághoz egy férfi és egy nő szükségeltetik, a politikusoknak nem szabad megijedniük a homofóbia vádjától. Vannak ugyanis fenyegető jelek, amelyek azt mutatják, próbálják megbontani a „család szentségét”. Fennáll a veszélye, hogy miközben „egy maroknyi kisebbség jogaiért harcolnak egyesek, elfeledkezünk a többségről". 
Bár az üdítőitalokat sokat reklámozzák, a vizet e nélkül is minden gyerek szereti – hasonlította a családot a tiszta vízhez az államtitkár. Ennél a pontnál elveszítettük a fonalat. Nem sikerült rájönnünk, hogy akkor most mi legyen az üdítőitalokkal. Elég csak a reklámokat betiltani? Vagy az üdítőket is? 
A lényeget azonban értjük: adott egy kisebbség, amely veszélyt és fenyegetést jelent a többség számára. Ezért kell a Fidesz. Hogy jó szokása szerint megvédjen minket. Akár a külső, akár a belső ellenségtől. Legfőképpen pedig attól, amit ő maga kreált. 
Időközben harmincöt ország nagykövetsége közös szolidaritási nyilatkozatot adott ki. Az aláírók között találjuk az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot és például Spanyolországot. Az állásfoglalásban ilyen mondatok szerepelnek: támogatásunkról biztosítjuk a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) közösségeket, jogukat a békés és törvényes önkifejezésre. Vagy: az emberi jogok tiszteletben tartása – beleértve az igazságosságot, egyenlőséget, diszkriminációmentességet, szólásszabadságot, valamint ezen jogok háborítatlan gyakorlását – és a jogállamiság azok az alapok, amelyekre a demokratikus államok épülnek.
Nagyon más kijelentések ezek, mint amit Novák Katalintól hallottunk. A nyugati világnak és a magyar kormánynak most sem egy a hangja. 
A Fidesz nem állította rá propagandagépezetét a melegek elleni kampányra, amitől valószínűleg nem is remélhetne olyan politikai hasznot, mint a permanens migránsozástól. Éppen csak a háttérből bátorítja a „deviancia propagálása” ellen akár erőszakkal is fellépő szélsőjobboldali szervezeteket. Keményebben fogalmazva ezt uszításnak nevezik. A módszer és a hangerő esetenként változik, de a fóbiakormányzás marad. 
Azoknak, akik úgy érzik, hogy Novák Katalin a szívükből szólt, figyelmébe ajánlunk egy régi, feledésbe merült alapelvet: élni és élni hagyni. Ha a szexuális kisebbségeknek rossz, akkor egy egészséges országban a heteró többség sem érezheti jól magát.
2018.07.09 06:35
Frissítve: 2018.07.09 06:35

Menekülés Davosból

Az elemzők idegesek: növekszik a félelem, a 2008-as válság mélyen belénk égette, mennyire törékeny a világgazdaság. És persze Kína. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint aggasztó, ami ott zajlik, és ha egyszer megreccsen a kínai rendszer, az az egész világgazdaságot magával ránthatja. Tényleg: meddig húzhatja magával a világot a kínai modell, ha a szabadpiaci gazdaság, a liberális demokrácia is sántikál? Ha a saját vezetői rúgják ráadásul bokán?
Kedden a svájci Davosban összeül az 1971-ben alapított világgazdasági fórum, ahová az idén nem megy el az amerikai, a francia és a kínai elnök, s a brit kormányfő sem. Európából a németek – Merkel kancellárral - ott lesznek, a magyarok megint távol maradnak. A világ politikai elitjének tagjai el vannak foglalva a saját bajaikkal, nem látva, hogy azok valamennyiük bajai. Persze, Davos soha nem hozott közvetlen hasznot, közvetve is „csak” annyit, hogy a planéta vezérei, ha nem is mindig néztek egymás szembe, legalább láthatták mindazt, amivel vesződniük kellene. 
Bajban van az Egyesült Államok, ha a baj oka ma – szemben a 2008-as válsággal – kevésbé a rendszerben, inkább az elnökben van. Mert nélkülözi a globális látást, így tolja a szakadékba a liberális demokráciát Nyugat-Európában is, amelynek politikai berendezkedése sokkal sérülékenyebb, mint Amerika intézményes rendjéé. Az America first nem ismeri el az Államok totális és globális felelősségét a liberális parlamenti demokráciákért, amelyeket a második világháború után Európában a jóléti államok formájában megteremtett.  Nem véletlen a washingtoni feledékenység, hiszen Trump amerikai „forradalma” is a jóléti állam azon fogyatékosságaiból nőtt ki, amelyeken az európai jobboldali populizmus is nevelkedett. Davosban is azzal kellene szembenézni, hogy a liberális demokrácia a múlt század húszas-harmincas évei óta legnagyobb válságában van. Hogy – talán a skandináv modellt kivéve – nem sikerült olyan posztkapitalista gazdasági-társadalmi konstrukciót felkínálniuk a tömegtársadalmaknak, amely az egyre növekvő egyenlőtlenségeket csökkentené. (Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával.) 
Nincs olyan modell, amely folytatója lehetne annak a tőke-munka-közösség közti kiegyezésnek, amely a háború után a jólét békéjét megteremtette Európában. Hátrál a liberális demokrácia, s nem segít sem a bázisdemokrácia, amely a politikai hatalom ellenőrzése helyett uralkodni akar, de az antiglobalizmus sem.  Mert ha Krugman a világgazdaságot a kínai összeomlástól félti, akkor mit gondoljunk a görög példáról vagy a Brexitről, amely azt bizonyította, hogy még ebből a lehetőségeitől jóval elmaradó uniós gazdasági-politikai közösségből sincs mód kilépni. Ha pedig az Unióból nincs kiszállás, hát a globalizálódó világból végképp nincs. 
Meglehet, persze, a világ csak a XX. század rendjétől vesz éppen búcsút, s káoszba tart, amelyben új rend terem. De menekülés helyett jobb volna rajta tartani a szemünket ezen az új renden.
2019.01.22 09:00
Frissítve: 2019.01.22 09:09

Mit nem tud?

Nehéz hétvégéje volt több mint hetvenezer általános iskolásnak: szombaton tartották a központi középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Az írásbeli vizsgák után minden évben borítékolható a kollektív csalódás, a tesztek ugyanis sosem azt nézik, hogy mit tud a gyerek, hanem azt, hogy mit nem. A közösségi oldalak tele vannak értetlenkedő beszámolókkal: a feladatsorok nehézsége mellett a legtöbben azt kifogásolják, hogy a 10, 12, 14 éves gyerekeknek olyan időnyomás alatt kell dolgozniuk, ami még egy felnőtt idegrendszerét is megterhelné. 
Az utóbbi évek tanúsága szerint a tesztek összesített országos átlaga 50-70 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy a feladatsorok nehézsége jócskán a gyerekek tudásszintje fölé van belőve. Ráadásul a szakértők szerint a középiskolai felvételi nehézsége évről-évre változik – sokkal kiszámíthatatlanabbul, mint például az érettségié –, és sokszor semmi köze ahhoz, amit a gyerekek az iskolában tanulnak. (Igaz, kicsit közelebb van ahhoz, amit egy jó oktatási rendszerben tanulniuk kellene.)
Az Orbán-kormányok oktatáspolitikai döntései jó ideje abba az irányba mutatnak, hogy minél több gyereket tereljenek a szakképzésbe, a gimnáziumok kapui pedig csak az elit számára maradjanak nyitva. A szülőket viszont szerencsére nem egyszerű erről meggyőzni, pontosan tudják, hogy még egy gyenge gimnázium is sokkal biztosabb jövővel kecsegtet, mint egy erős szakgimnázium (korábban szakközépiskola). Éppen ezért elképesztő energiákat mozgósítanak: különóráról különórára vonszolják a gyerekeket, a gimnáziumok pedig szemezgethetnek közülük. 
Nem nehéz belátni, hogy ebben a rendszerben jelentős előnnyel indulnak azok, akiknek a szülei jobb anyagi helyzetben vannak, a „többiek” pedig szép lassan kiszorulnak a gimnáziumokból. Remény sincs arra, hogy a döntéshozók olyan felvételi rendszert vezessenek be, amely figyelembe veszi a gyerekek érdekeit, életkori sajátosságait és nem utolsósorban a lelküket. Ezek mostanában egyébként sem szempontok a magyar oktatási rendszerben.
2019.01.22 09:00
Frissítve: 2019.01.22 09:12