Nem ért véget May küzdelme

Publikálás dátuma
2018.07.08 18:57

Fotó: AFP/
Az Egyesült Királyság uniós kiválását szorgalmazó kampány egyik legbőkezűbb donorja, Arron Banks brit üzletember legalább 11 alkalommal találkozott a népszavazás előtti hónapokban a londoni orosz nagykövettel, aki „szolgálataiért” befektetési lehetőségeket ígért neki – tudta meg az Observer. Banks eleinte csak egy ebédmeghívást ismert el, ám miután a brit és az amerikai sajtó leleplezte, hogy több találkozó is történt, Banks annyit mondott, hogy „két-három” alkalommal beszélt a diplomatával. A hétvégén azonban kiderült, hogy tucatszor tárgyaltak, és ezen találkozók során kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánlott neki és üzlettársainak Moszkva, az orosz nagyköveten keresztül. A brit magazin értesülései ismét felvetik a kérdést, hogy Oroszországnak – a két évvel ezelőtti amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan – pontosan mekkora szerepe is lehetett abban, hogy a kiválást szorgalmazó kampány meggyőzte a britek 51,89 százalékát, jobb, ha 2016 június 23-án a kiválás mellett teszik le a voksukat. Két év elteltével azonban még mindig nagy vitákat szül a parlamenten belül is, hogy milyen feltételekkel intsen London búcsút az Európai Uniónak, vagyis a puha vagy a kemény Brexit útján haladjanak-e tovább. Theresa May kormányfő pénteken egy maratoni, 12 órás ülés végén bejelentette, hogy megállapodtak a kabineten belül, s egyebek között egy közös, a mezőgazdasági és ipari árucikkekre kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolják az EU-nak. Parlamenti jóváhagyás esetén még mindig nem lehet megállapodásról beszélni, hiszen az Európai Uniónak is rá kell bólintania a tervre. Maynek azonban előbb otthon is meg kell vívnia néhány csatát, nem csupán a kemény Brexit hívei támadták az ötletet a hétvégén, hanem az üzleti élet több mint 100 meghatározó figurája is, akik szerint ez nem megvalósítható, s helyette olyan megállapodást szorgalmaznak, amely biztosítja, hogy az Egyesült Királyság a vámunió tagja legyen.   

Szerző
2018.07.08 18:57

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36