Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség felrobbantására készül – elsősorban a német kormány tart ettől az igen aggasztó forgatókönyvtől. Bár a német kabinet azt tervezi, hogy 2023-ig a védelmi kiadásait 1,24-ről 1,5 százalékra emeli a GDP-hez viszonyítva, aligha éri be ennyivel az amerikai elnök. Trump még júniusban fenyegető levelet küldött összesen nyolc NATO-tagállamnak, ami egyértelmű jelzés arra, hogy fogytán a türelme az európai szövetségesekkel. Az amerikai elnököt már jól ismerhetjük annyira, hogy tudjuk róla: ha valami nem tetszik neki, azt azonnal felmondja, legyen szó akár egy régi, fontos, tradicionális szövetségről.
A NATO tagországok a 2014-es walesi csúcstalálkozón ígéretet tettek arra, hogy tíz év alatt a GDP két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt azonban nehezen fogják megvalósítani. Jelenleg csak Észtország, Görögország és Nagy-Britannia éri el a két százalékos „álomhatárt”. Ezt a kötelezettségvállalást még Barack Obama elnöksége idején dolgozták ki. Az előző amerikai elnök is arra kérte szövetségeseit, hogy emeljék katonai kiadásaikat. Jelenleg ugyanis az észak-atlanti szövetség költségeinek 72 százalékát az Egyesült Államok állja.
Az amerikaiak 35 ezer katonát állomásoztatnak Németország területén. Ez a legnagyobb amerikai katonai kontingens az Egyesült Államok határain kívül – jegyi meg a Focus című német hetilap. Ezért – mint a Washington Post pénteki kiadásában jelezte – az amerikai kormányzatban olyan tervek is születtek, amelyek szerint kivonják a Németországban szolgáló haderőt. Bár az amerikai védelmi minisztériumban, a Pentagonban hevesen tagadták ezeket az állításokat, a jelentés – kiindulva az amerikaiak jelenlegi külpolitikájából – távolról sem tűnik lehetetlennek. Ursula von der Leyen német hadügyminiszter sem tartaná elképzelhetetlennek ezt a megoldást. Eric Pashon, a Pentagon szóvivője egyébként azt is hozzátette, folyamatosan figyelik a külföldön szolgáló amerikai haderő költségeit.
Milyen következményei lennének annak, ha az amerikaiak kivonnák csapataikat Németországból?
Papíron ugyan tovább létezhet az észak-atlanti szövetség, de az értelmét elvesztené, hiszen amennyiben támadás érné az európai államokat, akkor nem tudnának kellőképpen védekezni ez ellen – figyelmeztetett a szakértő. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Ez önmagában nem jelent komolyan vehető fenyegetést egy potenciális agresszor számára – vélekedik Jäger. A német szakértő meg van győződve arról, hogy a küszöbön álló brüsszeli NATO-csúcson hatalmas nyomás nehezedik majd a német kormányra arra vonatkozóan, hogy a tervezettnél jelentősebb mértékben emelje katonai kiadásait.
Hogy Trump nem riad vissza a nemzetközi szerződések felmondásától, azt elnöksége során többször is bizonyította. Felmondta a transztatlanti szabadkereskedelmi megállapodást, a TPP-t, illetve a párizsi klímamegállapodást, majd a 2015-ben tető alá hozott iráni nukleáris megállapodást is. Nem is szólva arról, hogy a G7 csúcstalálkozón utólag jelentette be, mégsem támogatja a zárónyilatkozatot. Trump habitusából kiindulva a német szakértőt nem lepné meg, ha a NATO-csúcson is történne valami meglepetés. Rossz jelnek nevezte, hogy Trump közvetlenül a NATO csúcs utáni időpontban, július 16-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
