Kína csendben felvásárolja Oroszországot, Putyin ennek biztos nem örül

Publikálás dátuma
2018.07.10 12:40

Fotó: AFP/ Aleksey Nikolskyi
Peking mind fontosabb partner Moszkva számára, egyre jelentősebbek az ázsiai befektetések. A fokozatosan javuló viszonynak azonban vannak árnyoldalai is: a kínai tőke egyértelműen arra törekszik, hogy felvásároljon egyes, stratégiainak tekintett cégeket.
Oroszország mindinkább Kína felé fordul azóta, hogy az országgal szemben az Európai Unió a Krím bekebelezése után, 2014 tavaszán büntetőintézkedéseket vezetett be. Ezek azonban nem hozták meg a várt hatást, csak azt érték el, hogy Oroszország más piacokat keressen. 2015-ben Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette: „gazdasági szempontból az országot arra kényszerítették, hogy aktívabban működjön együtt ázsiai országokkal”. Majd azt is hozzátette, éppen emiatt hálásak is azoknak az államoknak, amelyek a büntetőintézkedések bevezetése mellett döntöttek.
Ezt a szorosabb együttműködést a számok is alátámasztják – jegyzi meg a Die Welt. Ma már Kína Oroszország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németországot taszította le a trónról. Természetesen Berlin azért így is jelentős partner maradt, hiszen 2017-ben 50 milliárd dollár volt a kereskedelem összértéke. Az orosz külkereskedelem 8,6 százaléka Németországgal folyik. Peking esetében azonban rendkívül szembetűnő a gyarapodás. Kínával már a külkereskedelem 10,5 százaléka zajlik, miközben ez az arány 2013-ban még 6 százalékos volt. Oroszország 48 milliárd dollár értékben importált Kínából, ez a duplája a Németországból származó behozatalnak.
Kína azért még nem versenyezhet az egész Európai Unióval, hiszen az orosz külkereskedelem 45 százaléka továbbra is az EU-val zajlik. Ugyanakkor néhány éve az arány még 50 százalék volt, így a csökkenés e tekintetben is szembetűnő.
A hitelfelvétel, illetve más pénzügyi tranzakciók esetében is egyre kevésbé fontos a nyugat szerepe Oroszország számára, bár ez az átállás enyhén szólva nem halad túl gyorsan. Bár Moszkva már a szankciók elfogadása után azt közölte, gyorsan sikerül szoros pénzügyi kapcsolatot kialakítania az európaiak helyett kínai bankokkal, sok szakértő ezt meglehetős kétkedéssel fogadta. Már csak azért sem, mert – amint az orosz ipari és vállalkozói szövetség elnöke, Alexander Sohin még 2014-ben a Die Weltnek elmondta – az orosz és a nyugati bankok közötti kapcsolat évtizedek alatt alakult ki. Ahhoz tehát, hogy Moszkva kínai pénzintézetekre álljon át, szintén hosszú évekre van szükség már csak amiatt is, mert az ezzel kapcsolatos döntés az ázsiai bankoknál sem történik meg egyik napról a másikra. Kína az orosz vállalatok külső adósságának mindössze hat százalékát finanszírozta az elmúlt évben, miközben Nagy-Britannia, Ciprus és Németország összesen 38 százalékot mondhat magáénak – derül ki az orosz hitelminősítő, az AKRA adataiból.
A Kreml azonban továbbra is bízik az áttörésben, és ennek fontos szakasza lehet a júniusban, az állami Vnyesekonom Banknak nyújtott 9 milliárd dollár értékű orosz hitel. Ezzel az összeggel finanszírozzák majd az új kínai selyemút oroszországi beruházásait. A tervek szerint összesen 70 közös projektet finanszíroznak majd vele. A beruházás elvben mindkét félnek jó. Kína kiépíti oroszországi pozícióit, Moszkva viszont még több kínai beruházást remél. E tekintetben azért jelentős Peking lemaradása. Miközben az Európai Unióhoz fűződik a külföldi beruházások 50 százaléka Oroszországban, Pekingre kevesebb mint egy százalék esik az orosz jegybank adatai szerint. Összesen valamivel több mint 10 ezer dolláros beruházásról van szó. Oroszország ennek körülbelül az egytizedét fekteti be Kínában.
Peking különösen nagy érdeklődést mutat egyes oroszországi szektorok iránt. Kiváltképp az állam nyersanyagkincsei jelentenek komoly vonzerőt a kínai befektetők számára. Igaz, ezt Oroszországban nem hallják túlságosan szívesen. És itt jön képbe az, hogy a kínai érdeklődésnek vannak árnyoldalai is. Nyugaton nem egy példa volt arra, hogy a kínaiak erőszakosan vásárolták fel cégek részvényeit, és ez a jelenség Oroszországban sem ismeretlen. Moszkva eddig sikeresen akadályozta meg, hogy az ázsiaiak felvásárolják az orosz cégek részvényeinek többségét, ugyanakkor Peking törekvése teljesen egyértelmű. A kínai olajvállalat, a Sinopec, valamint a selyemút alap már 10-10 százalékot vásárolt fel az orosz gázfeldolgozó és vegyipari vállalat részvényeiből. A folyékony gázszállítással foglalkozó Yamal LNG vállalat esetében pedig ez az arány már összesen 29,9 százalék.
Kína és a Rosznyeft állami olajvállalat viszonya nem új keletű. Az ázsiaiak már 2004-ben milliárdos nagyságrendű összeget fektettek az akkor még ismeretlen cégbe. A pénzösszeg is segített a vállalatnak abban, hogy jelentősen növelje olajexportját. 2013-ban a kínaiak 25 éves lejáratú szerződést kötöttek a céggel, összesen 270 milliárd dollár értékben. Ennek nyomán megduplázták a Kínába irányuló olajexportot. Előzőleg Szaúd-Arábia volt az ázsiai ország legfontosabb olajbeszállítója. 2017-ben az orosz olajexport 23 százaléka irányult Kínába.
A két állam külkereskedelmében azonban a 2014-es év jelentette a legnagyobb áttörést, amikor a kínaiak gázszállításról kötöttek megállapodást a Gazprommal. A jelenleg építés alatt álló gázvezeték a tervek szerint 2019-től már évi 38 milliárd köbméter gázt szállít majd Kínába, 30 éven keresztül. Ez ugyan kisebb a németországi exportnál (53 milliárd köbméter), de nagyobb a Törökországba irányulónál, pedig eddig Ankara a Gazprom második legnagyobb felvevőpiaca.
Kína tehát évről évre egyre fontosabb partner. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Moszkva és Peking mind a mai napig némi bizalmatlansággal tekint egymásra. Szó sincs kölcsönös barátságról, kapcsolat alakult ki.
2018.07.10 12:40
Frissítve: 2018.07.10 18:33

Sajnálja a német katolikus egyház, hogy papjaik ennyi gyereket molesztáltak

Publikálás dátuma
2018.09.25 15:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Hetven év alatt közel négyezer gyermeket zaklathattak a német katolikus egyház tagjai - derült ki egy tanulmányból. A püspöki konferencia vezetője sajnálja a történteket, az elkövetők többsége viszont megúszta vagy megússza a büntetést.
Bocsánatot kért a német katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokért a német katolikus püspöki konferencia elnöke kedden a testület Fuldában tartott tanácskozásán. Reinhard Marx a gyerekek és fiatalkorúak sérelmére az egyház férfi tagjai által a második világháború óta elkövetett szexuális visszaélésekről készített tanulmány bemutatóján kiemelte: szégyelli magát azért, hogy az egyház "szemet hunyt" a bűncselekmények felett és "eltussolta" őket. 
már korábban kiszivárgott tanulmány megállapításai szerint:
1946 és 2014 között 1670 pap 3677 gyereket bántalmazott.
Harald Dreissing, a kutatás koordinátora aláhúzta, hogy az adatok a becslések alsó határát jelzik, azt jelentik, hogy az elkövetők és az áldozatok száma "biztosan nem alacsonyabb".
A kutatás célja az adatok rögzítése volt, büntetőjogi következménye nincsen. A kutatók nem vizsgálták az egyház női tagjainak, például a katolikus gyermekotthonokban szolgáló apácák tevékenységét, írja az MTI.
A tanulmányt elkészítését maga az egyház rendelte el, ám az euronews a tervezettnél előbb hozta nyilvánosságra az adatokat. A jelentéls összeállításában három német egyetem működött közre, 27 német egyházmegye 38 ezer dokumentumát használták fel. A bántalmazottak valós száma vélhetően magasabb a dokumentumban szereplőnél, mivel annak összeállítói nem fértek hozzá a teljes egyházi archívumhoz. Ráadásul iratok manipulálására és megsemmisítésére utaló nyomokat is találtak, és számos eset eleve rejtve maradhatott, még az egyház előtt is. 
Az utóbbi hetekben-hónapokban zaklatási ügyek, egyházi pedofil bűncselekmények tömege került nyilvánosságra, ami alapjaiban rendítette meg a katolikus egyház tekintélyét és a megbízhatóságába vetett hitet. Apennsylvaniai vádesküdszék nemrég 900 oldalas riportban mutatta be, hogy az államban dolgozó katolikus egyházi méltóságok és papok közül több százan követtek el gyermekek elleni szexuális visszaéléseket az elmúlt közel hetven évben. Ferenc pápa próbálja menteni a menthetőt, és levélben, személyesen pedig Írországban is bocsánatot kért már az egyház eddigi tétlenségért. Eközben egy volt bíboros és vatikáni nagykövet őt vádolja azzal, hogy elhallgatta Theodor McCarrick volt washingtoni érsek zaklatási ügyeit.
2018.09.25 15:31

Csak a katonáinkat védjük - magyarázza az új rakétákat Moszkva

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:56

Fotó: AFP/ SERGEI GAPON
Bár az SZ300-as rakétarendszereket egy izraeli-szír összecsapás után küldték Szíriának, a Kreml állítja, hogy az új fegyverek kizárólag védelmi célt szolgálnak.
Nem irányul harmadik ország ellen az orosz Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer Szíriának történő átadása, az intézkedés célja kizárólag az orosz katonák biztonságának szavatolása - erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak az orosz álláspontot. Peszkov Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon kijelentésére reagált, amely szerint az Sz-300-as Szíriába szállítása növelheti a kockázatokat a régióban. A szóvivő valótlannak minősítette azokat az izraeli sajtójelentéseket, amelyek szerint Netanjahu és Vlagyimir Putyin orosz elnök azt megelőzően beszélt telefonon egymással, hogy Moszkva közölte: a korábbinál korszerűbb légvédelmi rakétarendszert bocsát Damaszkusz rendelkezésére. Peszkov arra nem tudott válaszolni, hogy a szíriaiak milyen feltételekkel jutnak majd az orosz fegyverrendszerhez- írja az MTI. 

Izraelt tartják felelősnek

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn jelentette, hogy Oroszország két héten belül Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít Szíriának, amely több mint 250 kilométeres távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képes, gyorstüzelésű és fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik. A döntés indoklásaként megismételte: Moszkva szerint az izraeli légierőt terheli a felelősség azért, hogy a szíriai légvédelem szeptember 17-én lelőtt egy orosz Il-20-as felderítő gépet, a fedélzetén 15 katonával. 
„Hangsúlyozom: 2013-ban az izraeli fél kérésére állítottuk le az Sz-300-as rendszer Szíriába szállítását, amely készen állt az elküldésre, a szíriai katonák pedig megkapták a szükséges kiképzést. Mára a helyzet megváltozott. És nem a mi hibánkból” - mondta Sojgu. 
A miniszter szerint a szíriai légvédelem harcálláspontjait olyan, eddig csak az orosz fegyveres erőknél rendszeresített, barát-ellenség felismerő automatikával fogják ellátni, Oroszország pedig a Földközi-tenger medencéje fölött el fogja fojtani a szíriai területen objektumokat támadó légierő műholdas navigációját, a repülőgépek fedélzeti rádiólokátorait és kommunikációs rendszerét. Oroszország és Szíria még 2010-ben kötött szerződést az Sz-300-as eladásáról. A Kommerszant című gazdasági lap kedden az írta, hogy Damaszkusz két ezred felszereléséhez elegendő légvédelmi rakétát kap, a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilap viszont feleennyi Sz-300PMU-2-es Favorit rendszer átadásáról írt.    Az Izvesztyija azt is tudni véli, hogy Oroszország az Il-20-as elvesztése nyomán megerősítette elektronikus hadviselési arzenálját Szíriában, ahová a hmejmími orosz bázisra Il-76-os repülőkkel elfojtó berendezéseket szállított a Sojgu által megnevezett feladatok ellátásához. 
2018.09.25 14:56