Románia évek óta a korrupcióellenes harc mintaországa, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és annak vezetőjét, Laura Codruta Kövesit pedig követendő példaként emlegetik Európa-szerte. Nem véletlenül, a DNA-nak köszönhetően megteltek a román börtönök, országos és politikusok, magas rangú köztisztviselők százszámra kerültek rács mögé , legtöbbjük azt követően, hogy Kövesi 2013-ban átvette az intézmény vezetését.
A sikeres főügyészt azonban hétfőn menesztette tisztségéből Klaus Johannis államfő. Az elnök sokáig halogatta a döntést, de nem volt választása, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az igazságügyi miniszter javaslata nyomán ezt kötelessége megtenni, annak ellenére, hogy a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte a miniszter javaslatát. A szaktárca vezetője februárban kezdeményezte Kövesi menesztését, de akkor Johannis még nem fogadta azt el. Az alkotmánybíróság döntése után azonban nem volt választása, egy hónap hezitálás után hivatala hétfőn bejelentette a menesztés tényét.
A DNA és Kövesi tevékenysége hosszú ideje megosztja a román politikát és közvéleményt, mára már egyre áthidalhatatlanabbnak tűnő árkokat ásott Romániában, szabályosan két táborra szakítva az országot. A jelenlegi kormányoldal, a szociáldemokrata PSD és a szociál-liberális ALDE koalíció politikai elfogultsággal vádolja a DNA-t, azt hangoztatja, hogy Románia ügyészállammá vált, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme, az országot pedig a titkosszolgálatok és vádhatóságok összefonódásából létrejött obskurus erők irányítják egy „párhuzamos állam érdekeit szolgálva”. Ezt látták igazolódni akkor, amikor év elején a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyilvánosságra hozta az ügyészséggel kötött paktumokat, amelynek létezését addig következetesen tagadta Kövesi is.
Az addig rendkívüli népszerűségnek és lakossági bizalomnak örvendő DNA és Kövesi pozíciói tavaly kezdtek meginogni, az egykori 60 százalékot is meghaladó bizalmi index mára felére csökkent és az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom is megrendült. Ehhez hozzájárult az is, hogy nyilvánosságra kerültek olyan titkos hangfelvételek, amelyeken a főügyész „kilövési parancsot” ad ki bizonyos személyekre. Tudorel Toader miniszter a Kövesi által elkövetett állítólagos alkotmánysértésekre és hivatali visszaélésekre hivatkozva javasolta leváltását. Toader szerint Kövesi a jogállamiságot sértő módon - „minden áron” elmarasztaló ítéleteket próbált kicsikarni, előnyben részesítette a nagy médiaérdeklődésre számot tartó, híres emberekre vonatkozó ügyeket, interjúiban félretájékoztatta a külföldet, lejáratva ezzel Romániát. A konkrét vádak között szerepelt, hogy a DNA - Kövesi vezetésével - tavaly háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét, beavatkozott a törvényhozás folyamatába, elmarasztalta a főügyészt azért, mert megtagadta, hogy a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság elé járuljon.
Ez azonban a kormányoldal olvasata. A hetek óta újra, az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntetők kiállnak a DNA és Kövesi mellett, ők úgy látják, nincs szó párhuzamos államról, csupán arról, hogy a hatalmon lévők próbálják menteni saját korruptjaikat, köztük a PSD elnökét, Liviu Dragneat, akinek már van egy jogerősen felfüggesztett börtönbüntetése korrupció miatt, és egy első fokú, letöltendő börtönbüntetést előirányzó bírósági ítélete. Kövesi leváltása minden bizonnyal újabb olaj lesz a tűzre, az elkövetkezőkben Románia-szerte ismét tüntetések várhatók.
A romániai magyar lakosság viszonyulása a DNA-hoz és Kövesihez igencsak megosztott. A vegyes lakosságú nagyvárosokban sok magyar csatlakozott a tüntetőkhöz, mások viszont úgy vélik, hogy a DNA több esetben magyarságuk miatt hurcolt meg ártatlan RMDSZ-es politikusokat, mindenekelőtt Nagy Zsolt volt távközlési minisztert, Markó Attila volt államtitkárt és Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét.
Elfogultsági vádak
Nem volt politikailag elfogult a román korrupcióellenes legfőbb ügyész – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője.
– Kritikusai – többek között az Orbán-kormány részéről – rendszeresen azzal vádolták a most leváltott román tisztviselőt, hogy politikai boszorkányüldözést folytatott. Mennyire megalapozottak ezek a vélemények?
– A kritikának van olyan eleme, aminek lehet valóságalapja. Nem arról van szó, hogy Laura Codruta Kövesi politikai megrendeléseket teljesített, hanem arról, hogy a munkája közben időnként feszegette a román a korrupcióellenes ügyészség (DNA) alkotmányos hatásköreinek határát.
– Ez lehetett a leváltás oka?
– Nem tartom valószínűnek. A DNA eredményességi mutatója meglehetősen magas, 80 százalék körüli volt, vagyis az általa emelt vádak döntő többsége a bíróság előtt is megállt. Ha ezt összehasonlítjuk mondjuk a volt elszámoltatási kormánybiztos mutatóival - 1442 ügyet vizsgáltak, 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, 7 ügy jutott el a vádemelésig, érdem elmarasztaló ítéletet pedig egyetlen esetben hoztak –, akkor egyrészt kiderül, hogy a román főügyész hatékonyan dolgozott, másrészt inkább a magyar kormánnyal kapcsolatban fogalmazódik meg a boszorkányüldözés gyanúja.
– Hogyan vonható meg a DNA eddigi tevékenységének mérlege?
– Kétségtelen, hogy hozzájárult a román közélet tisztulásához. A tevékenysége a politika teljes spektrumát érintette, számos korábbi vagy regnáló politika vezetőt juttatott bíróság elé, de elfogultságot nem lehet kimutatni a munkájában. Inkább az a vehemencia tekinthető jelzésértékűnek, amellyel a Fidesz kritizálta a munkáját, nyilván aggasztja a magyar kormánypártot a példa, hogy van a szomszédban egy erős és független intézmény, amely képes fellépni a korrupt politikusokkal szemben. Orbánékat az sem zavarta, hogy a DNA támadásával leginkább a román szocialistákkal kerül azonos platformra. Ugyanígy a korrupt szocialisták oldalára álltak egyébként a szlovákiai maffiagyilkosság esetében is, jelezve, hogy az elvek és a világnézet helyet a politikai korrupció zavartalanságának biztosítása a közös nevező.
