Csődvédelembe menekült az Ikarus

Publikálás dátuma
2018.07.09 20:45
Az eddig kipróbálásra leszállított járművek is okoznak „meglepetéseket”
Fotó: magyarbusz.info/
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
A jogszabály szerint a két érintett megrendelő vállalat holnap felmondhatja a szerződést és benyújthatja kötbérigényét. Lapunk információi szerint a a Volán és a BKV éppen erre készül. A határidő lejárta előtt két nappal, július 9-én, hétfőn az Ikarus Egyedi Kft. közleményt adott ki, amelyben csődvédelmet kért a fizetési nehézségei kezelése érdekében. A csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét – írták közleményükben.   A társaság arra kéri a kormányt, hogy a kft.-t minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.  A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság kormányhoz intézett kérése mögött az lehet, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen nem lehet benyújtani a kötbérigényt és a szerződés felbontását sem lehet kezdeményezni. Informátorunk szerint a kötbérfizetési kötelezettségei alól igyekszik kibújni az Ikarus Egyedi Kft. ezzel a lépéssel.  A közleményben a cég vezetése reményét fejezte ki, hogy a csődeljárás lezárásával az Ikarus Egyedi Kft. erős, folyamatosan termelni képes buszgyártó vállalattá válik. Kiemelték, hogy cégük hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal, tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte. Így az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a midi elektromos buszra, valamint a 180 darab csuklós buszra kiírt tendert 1,5, illetve 3 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatával nyerte el a második helyezett külföldi gyártókkal szemben.   A Népszavának nyilatkozó szakember ebben erősen kételkedik abban, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mértékű gyártási és tervezői kapacitás mert mint mondta, eddig összesen 20 e-buszt szállítottak le a BKV-nak, de a működésük sok kívánnivalót hagy maga után, s a határidőig leszállított 9 csuklós busz sem aratott sikert. Szinte kizárt, hogy az Ikarus Egyedi Kft. teljesítse a fennmaradó 171 busz gyártását és leszállítását – vélte a szakember, aki úgy gondolja, a tenderek megnyerésében szerepet játszhatott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára is, aki az Ikarus Egyedi Kft. meghatározó tulajdonosa, Mészáros Csaba egyik cégében korábban felügyelő bizottsági tag volt.  
2018.07.09 20:45
Frissítve: 2018.07.09 20:58

A kormány 25 milliárdot ad székelyföldi nagyberuházásokra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra és az élelmiszergyártásra összpontosítanak.
Első lépésben a nagyberuházásokat támogatja és 25 milliárd forintból gazdálkodik 2019-ben a székelyföldi gazdaságfejlesztési program – közölte kedden a Krónika erdélyi magyar napilap Kozma Mónikát, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét idézve. Az ügyvezető Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön a program részleteiről. Kozma Mónika felidézte: a magyar kormány 50 milliárd forintot szán 2019-ben a külhoni gazdaságfejlesztési programokra, és az összegnek a fele, 25 milliárd forint jut Székelyföldre. Hozzátette, hogy első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra, az élelmiszergyártásra összpontosítanak, és a nagyberuházásokat támogatják. Azt szeretnék, hogy több területen olyan beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítók, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Év vége előtt közzéteszik az erre vonatkozó pályázati felhívást. Ezt követően tavasszal írnak ki újabb pályázatot a kisebb összegű támogatásokra. Az ügyvezető elmondta, hogy kevés bürokráciával járó pályázati rendszert alakítottak ki, és hozzátette: a kiírásban nincsenek etnikai jellegű megszorítások, de csak magyar nyelven lehet pályázni. A kísérleti jelleggel tavaly meghirdetett Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait összegezve elmondta, ott 495 támogatási szerződést zártak le, ezeknél az elszámolás is megtörtént. Megjegyezte: a kísérleti program keretében 22 millió lejt (1,5 milliárd forint) ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő természetes és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalatoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt. Az így beszerzett 143 traktorból 103-at Szászrégenben gyártottak – részletezte Kozma Mónika. Az ügyvezető szerint a kísérleti program keretében hetvenen nyertek támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére, de csak hárman tudták a megadott határidőig teljesíteni a vállalásaikat. A pályázók önhibájukon kívül ütköztek olyan bürokratikus akadályokba, amelyeket egyelőre nem sikerült leküzdeniük. Ezért a következő kiírásban már nem is ajánlanak támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tíz nappal ezelőtt jelentette be Kolozsváron, hogy 2019-ben Székelyföldre is kiterjesztik a gazdaságfejlesztési programot. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén a Máért plenáris ülésén ezzel kapcsolatban elmondta: Romániában lényegében a többségi nemzet egyetértésével bonyolítják le a gazdaságfejlesztési programot. Az ehhez szükséges politikai tárgyalásokat a magyarság helyi érdekvédelmi szervezete folytatta le. Azt is megjegyezte, hogy nem lenne értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána a főhatalmat gyakorló állam lecsap a megtámogatott vállalkozásokra. Hozzátette: a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.
Szerző
2018.11.20 18:40
Frissítve: 2018.11.20 18:40

Még mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:25
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől. Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat. Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk - a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.  
2018.11.20 18:25