Csődvédelembe menekült az Ikarus

Publikálás dátuma
2018.07.09 20:45
Az eddig kipróbálásra leszállított járművek is okoznak „meglepetéseket”
Fotó: magyarbusz.info/
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
A jogszabály szerint a két érintett megrendelő vállalat holnap felmondhatja a szerződést és benyújthatja kötbérigényét. Lapunk információi szerint a a Volán és a BKV éppen erre készül. A határidő lejárta előtt két nappal, július 9-én, hétfőn az Ikarus Egyedi Kft. közleményt adott ki, amelyben csődvédelmet kért a fizetési nehézségei kezelése érdekében. A csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét – írták közleményükben.   A társaság arra kéri a kormányt, hogy a kft.-t minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.  A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság kormányhoz intézett kérése mögött az lehet, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen nem lehet benyújtani a kötbérigényt és a szerződés felbontását sem lehet kezdeményezni. Informátorunk szerint a kötbérfizetési kötelezettségei alól igyekszik kibújni az Ikarus Egyedi Kft. ezzel a lépéssel.  A közleményben a cég vezetése reményét fejezte ki, hogy a csődeljárás lezárásával az Ikarus Egyedi Kft. erős, folyamatosan termelni képes buszgyártó vállalattá válik. Kiemelték, hogy cégük hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal, tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte. Így az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a midi elektromos buszra, valamint a 180 darab csuklós buszra kiírt tendert 1,5, illetve 3 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatával nyerte el a második helyezett külföldi gyártókkal szemben.   A Népszavának nyilatkozó szakember ebben erősen kételkedik abban, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mértékű gyártási és tervezői kapacitás mert mint mondta, eddig összesen 20 e-buszt szállítottak le a BKV-nak, de a működésük sok kívánnivalót hagy maga után, s a határidőig leszállított 9 csuklós busz sem aratott sikert. Szinte kizárt, hogy az Ikarus Egyedi Kft. teljesítse a fennmaradó 171 busz gyártását és leszállítását – vélte a szakember, aki úgy gondolja, a tenderek megnyerésében szerepet játszhatott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára is, aki az Ikarus Egyedi Kft. meghatározó tulajdonosa, Mészáros Csaba egyik cégében korábban felügyelő bizottsági tag volt.  
2018.07.09 20:45
Frissítve: 2018.07.09 20:58

Egyre többet keresünk - a KSH szerint

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31

Sokba kerülhet a Facebook-nak, hogy nem törődik az EU-s fogyasztóvédelmi előírásokkal

Publikálás dátuma
2018.09.20 13:31
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen csütörtökön az Európai Bizottság (EB), amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz végre eleget az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
"Elfogyott a türelmem. Túl régóta húzódik ez, miközben a Facebook korábban biztosított afelől, hogy decemberig átírják a felhasználási feltételeik még fennmaradt félrevezető elemeit" - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, írja az MTI.
"Eljött a cselekvés ideje, elég volt az ígéretekből"
 - tette hozzá Jourová. Mint mondta, ha az év végéig nem hajtják végre teljeskörűen a szükséges változtatásokat, akkor gyors lépésekre és szankciókra számíthat az uniós fogyasztóvédelem részéről a Facebook.
A közösségi platform által elvégzett eddigi módosítások "nagyon korlátozottak"
- áll a bizottság tájékoztatásában. A brüsszeli testület arról számolt be februárban, hogy ugyan történtek előrelépések, de a Facebook és a Twitter működése továbbra sem felel meg a közösségi fogyasztóvédelmi szabályoknak. Mint írták, a jogellenes tartalmak bejelentésére és törlésének kérésére használt eljárást érintő változtatások nem elegendőek.
Ennek előzménye, hogy a bizottság tavaly márciusban felszólította a Facebookot, a Twittert és a Google+-t működtető Alphabetet, hogy mihamarabb hozzák összhangba működésüket az uniós előírásokkal a felhasználók megtévesztésének visszaszorítása érdekében.

Az Airbnb összekapta magát

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel - közölte Vera Jourová szintén csütörtökön. Tájékoztatása szerint a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végére
  • honlapján minden esetben a foglalás teljes árát tünteti fel, amely magában foglalja a fizetendő egyéb díjakat. Ha ezt nem lehet előre kiszámolni, a fogyasztó arról is tájékoztatást kell kapjon.
  • Az Airbnb vállalta továbbá, egyértelműen jelzi, hogy egy adott ajánlatot magán- vagy profi vendéglátós nyújtja-e, mivel eltérő fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
  • A vállalat arról is tájékoztat, ha úgy dönt, hogy felmondja a szerződést vagy töröl egy tartalmat, és ilyen esetben lehetőséget biztosít az esetleges jogorvoslatra és a kártérítésre.
2018.09.20 13:31