Nyugdíj - Máris emelést ígér a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.09 20:32

Fotó: Népszava/
Jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - derül ki Rétvári Bence államtitkár Sneider Tamás kérdésére adott válaszából.
Jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, így minden nyugdíjjellegű ellátást figyelembe véve, az átlagnyugdíj 130 500 forintról 134 ezer forintra emelkedik, amely 3500 forintos nyugdíjemelésnek felel meg - derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, képviselőként feltett kérdésére adott válaszából.  Az államtitkári bejelentés azonban kissé korainak tűnik - vélik a szakértők - hiszen csak ma közlik a 2018. évi első félévi infláció mértékét, és a jövő évit pedig még nehéz megbecsülni.  Idén novemberben viszont biztos, hogy egyszeri nyugdíjprémiumot kapnak azok a járadékosok, akik 2017-ben csak egyetlen napot is dolgoztak. Ennek alapja a várható idei GDP növekedés (4,3 százalék) mínusz 3,5 százalék. Így a prémium az éves nyugdíj 0,8 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint lehet. Idén januártól a nyugdíjakat 3 százalékkal emelték. A novemberi visszamenőleges nyugdíjkorrekció alapja a nyolc havi átlagos infláció mértéke, ami biztos hogy a 3 százalékot nem éri el. Így idén aligha lesz nyugdíjkorrekció, és az év végi, tavaly "választásinak" nevezett, nyugdíjasonként tízezer forintértékű Erzsébet-utalvány osztogatásáról sincs hír.  
Szerző
2018.07.09 20:32
Frissítve: 2018.07.10 11:41

Félmilliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság a Mastercardot

Publikálás dátuma
2019.01.22 17:00

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkárosította a fogyasztókat és korlátozta az unió egységes piacát a kártyaszolgáltató.
570 566 000 eurós (kb. 180 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Mastercardnak, amiért a cég mesterségesen megemelte a kártyahasználati díjait - írja az Európai Bizottság közleményét kiszúró Index.hu. A Mastercard ezzel az uniós szerv szerint megakadályozta hogy kiskereskedők más tagállamokban kedvezőbb ajánlatokat választhassanak, vagyis
megsértette az EU trösztellenes szabályait.
Amikor valaki bankkártyával fizet - és az EU fogyasztóinak  több mint fele így intézi a nem készpénzes tranzakcióit -, a kiskereskedő bankja díjat fizet a kártyatulajdonos bankjának. A boltok ezt a díjat beépítik az árazásukba. Viszont a Mastercard az ügyfeleitől elvárta, hogy azt a díjat alkalmazzák, ami az eladó országában helyileg érvényes. Így mikor valaki egy alacsonyabb díjszabású uniós ország bankjával került kapcsolatba, ugyanúgy a magasabb díjat kellett fizetnie, és elvesztek az egységes piacból származó előnyök.
A Mastercard végeredményben megkárosította a kártyahasználókat, és korlátozta az EU-s piacot.
A 2013-ban kezdődő vizsgálat most bírsággal zárult, amiből azonban az Európai Bizottság 10 százalékot engedett, mert a kártyaszolgáltató együttműködő volt a vizsgálatok során.
2019.01.22 17:00

Még mindig sok a megtévesztő webáruház

Publikálás dátuma
2019.01.22 09:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Két éve listázza a fogyasztóvédelem a jogsértő webáruházakat, eddig 559 akadt fenn a rostán. Ezek félretájékoztatják vásárlóikat.
Ha a megvásárolt termék nem nyerte el a tetszését, 14 napon belül visszaküldheti; ehhez egy letölthető nyilatkozatot kell kitöltenie – írta általános szerződési feltételeiben egy női ruhákat forgalmazó webáruház, amelyet 200 ezer forintra bírságolt tavaly a fogyasztóvédelmi hatóság. Az elállási jog nem köthető ugyanis alakisághoz, azaz nyilatkozatmintához. A webáruház ráadásul a 14 napos határidőre vonatkozóan is ellentmondásosan tájékoztatott: az egyik pontban az szerepelt, hogy az a termék átvételétől számolandó, egy másikban pedig az, hogy a nyilatkozat közlésétől. A hatályos jogszabályok szerint ez utóbbi az irányadó: a vevőnek legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül kell visszaküldenie a terméket. A bírságot azonban nem emiatt szabta ki a hatóság: a fogyasztóvédők első körben ugyanis nem büntetnek, csak figyelmeztetnek, így a vállalkozásnak lehetősége van kijavítani a hibákat. A szóban forgó webáruház üzemeltetőjének ez nem sikerült. Teljes egészében törölte ugyanis az elállási nyilatkozatmintát a honlapról, pedig a hatóság csak annak kötelezővé-tételét kifogásolta. Már csak azért is, mert az elállási jog nyilatkozatminta vagy egyéni nyilatkozat útján is gyakorolható, és éppen erről kell tájékoztatni a vásárlókat. A fenti eljárás látszólag bürokratikus kekeckedés, az online kereskedelem sajátosságai miatt azonban komoly szerepe van a vásárlók precíz és mindenre kiterjedő tájékoztatásának. Egy webshopban történő vásárlás során a vevők ugyanis nem tudják kipróbálni az adott terméket. Márpedig már mintegy 3 millió magyar rendel a webáruházakból, a hazai online kiskereskedelem forgalma tavaly átlépte a 400 milliárd forintot is. Éppen ezért is kezdte el az utóbbi években sűrűben ellenőrizni a webáruházakat a fogyasztóvédelmi hatóság. Míg 2015-ben 169 internetes kereskedőt ellenőriztek, addig 2017-ben már több mint 800-at, a vizsgált webáruházak száma mára pedig a blokkk.com összesítése szerint mintegy másfél ezerre rúg.  A hazai webshopok száma ugyanakkor úgy tízezerre tehető, a jogszabályok betartása pedig továbbra sem igazán jellemző a szférára. A hatóság tavalyi beszámolója alapján a fogyasztóvédelmi ellenőrök a korábbi évekhez hasonló találati aránnyal bukkannak hibát vétő honlapokra: 2015-ben 88, 2017-ben 86 százalék volt a kifogásolási arány. Horváth Katalin, a CMS Budapest Ügyvédi Iroda senior ügyvédje szerint ennek az az oka, hogy a webáruházak - zömmel kisvállalkozó - üzemeltetői nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget tájékoztatási kötelezettségüknek. Innen-onnan – akár a konkurenciától - összeollózott általános szerződési feltételeket tesznek fel honlapjukra. Közben nem nézik, megfelel-e a dokumentum még a hatályos jogszabályoknak, érvényesek-e az abban foglaltak a webshopjukra. Nem fordulnak hozzáértő ügyvédhez, mert megterhelő számukra 45-50 ezer forintot kiadni erre a célra. Csak akkor kezdenek el komolyan foglalkozni a vásárlók tájékoztatásának kérdésével, ha ellenőrzést kapnak. Az ismételt jogsértések aránya – a sűrűbb ellenőrzések hatására – valóban visszaesett a korábbi 54 százalékról 26 százalékra. Ebben feltehetőleg szerepet játszik az is, hogy 2017 óta az ismételt ellenőrzéseknél a bírság az addigi 15 ezer forint helyett 200 ezer forintról indul és 2 millió forintig terjedhet. Szintén elrettentő célzattal született meg az a „fekete lista” – a jogsertowebaruhazak.kormany.hu -, ahol 2017 januárja óta az Információs és Technológiai Minisztérium (korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) névvel és címmel listázza a vétkes webáruházakat: innen két évig nem is lehet lekerülni.   A listán immár 559 e-kereskedő szerepel: többek között a fent említett, női ruházati termékeket forgalmazó webáruház is. A legtöbb gond az elállással, a szállítással és a jótállással kapcsolatos tájékoztatással van: 540 e-kereskedő emiatt került fel a feketelistára. A másik problémahalmazt az elérhetőségekkel kapcsolatos hiányosságok jelentik: emiatt 478 webáruház szerepel a listán. (A két probléma a legtöbb webáruháznál együttesen fordul elő). A fogyasztóvédelem egy külön csoportot alkotott a csodát ígérő termékekkel kapcsolatos megtévesztéseknek is: erre a listára 37 webáruház került fel, amelyek közül csupán egy kapott bírságot is. A webáruház - túl azon, hogy egy olyan szemmasszírozó eszközt árult, amelynek állítólagos pozitív hatásai a hatóság szerint nem bizonyítottak - nem tüntetett fel telefonszámot, postai címet sem. A lista tanúsága szerint az elmúlt 2 évben egyébként összesen 21 esetben szabott ki bírságot a webáruházakra a hatóság.        
2019.01.22 09:30
Frissítve: 2019.01.22 09:30