A Magyar Idők célba vette, Orbán leváltotta a Balassi Intézet vezetőjét

Publikálás dátuma
2018.07.09 18:43
Hammerstein Judit 2013-ban, még az Emmi kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkáraként
Fotó: Népszava/
Leváltották Hammerstein Juditot, miután a Magyar Idők cikkben bírálta, amiért intézményében túl nagy teret ad a balliberálisoknak.
Menesztette korábbi sajtófőnökét Orbán Viktor – értesült a Pesti Srácok: Hammerstein Judit a külügyi tárca helyettes államtitkára, és egyben a tárca alatt működő Balassi Intézet főigazgatója volt, most azonban távoznia kell mindkét posztról. Igaz,  ez nem jelenti teljes leépítését, hiszen a portál szerint hamarosan miniszteri biztosi pozíciót kaphat.  Hammersteint azután mozdította el a miniszterelnök, hogy a kormánypárti Magyar Idők élesen bírálta az intézet főig azgatóját, mert a lap szerint túl nagy teret biztosít a liberális kultúrának.
 „Ha valaki végignézi a Balassi Intézet által meghirdetett programokat és a meghívott művészek listáját, arra a megállapításra juthat, hogy Magyarországon ma az SZDSZ a vezető kormányzó erő” - háborgott a kormánypárti szócső publicistája, utalva arra, hogy a tavaly novemberi bécsi könyvvásáron  Bartis Attila, Szőcs Petra, Selyem Zsuzsa, Molnár T. Eszter, Bencsik Orsolya és Kiss Tibor Noé képviselte Magyarországot. 
Hammerstein Juditot egyébként nehéz lenne liberális elhajlással vádolni, hiszen két évtizede képviseli a Fidesz érdekeit. 1998 és 2002 között a miniszterelnök, 2002 és 2006 között pedig a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke volt.  2011-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (később Emberi Erőforrások Minisztériuma) Kultúráért Felelős Államtitkárságának kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott, mígnem 2014 decemberében kinevezték a Balassi Intézet élére. 
Hammerstein 1994 és 1996 a párizsi Nanterre X. Egyetemen tanult kutatói ösztöndíjjal, 2007 és 2010 között pedig Andrássy Gyula német nyelvű egyetemen folytatott doktori tanulmányokat; felsőfokú német és francia nyelvvizsgával rendelkezik, korábban dolgozott a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány kurátoraként, illetve a Prae folyóirat szerkesztője is volt. Képzett és elkötelezett vezetőnek számított tehát: hogy a Magyar Időkben megjelent bírálat után mégis leváltották, jól jelzi, hogy vérre menő hatalmi harc zajlik a fideszes értelmiség körein belül, a túlélésre pedig szakértelem és a lojalitás együttese sem jelent feltétlen garanciát. 
Nem ő az első, Fidesz-közelinek tartott vezető akit saját oldaláról ér döfés: mint a 444.hu emlékeztet rá, Pálinkás Józsefet – az 1. Orbán-kormány egyik oktatási miniszterét, az MTA korábbi elnökét – azután mozdították el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről, hogy a Pesti Srác ok azt állította róla, ő az Orbán-ellenes tudományos elit szószólója. Ókovács Szilveszternek, az Operaház főigazgatójának pedig azért kellett magyarázkodnia, mert kormánypárti lapállítások szerint melegpropagandát folytat, és homoszexuális alkotók is szerepelnek a színpadon.
2018.07.09 18:43
Frissítve: 2018.07.09 18:56

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07

Visszatér Süsü, a híres egyfejű

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:42

Fotó: / Németh András Péter
Három részt készítenek a Süsü, a sárkány legendás meséjéből.
Elkészült az epizódok vázlata, összeállt a költségvetése annak a három Süsü-résznek, ami év végére el is készülhet - mondta a Borsnak Csukás István író. A Nemzet Művésze azt is elárulta, Süsü először az emberek földjére látogat, majd megházasodik és megszületik Süsüke, a harmadik részben pedig az űrbe látogat.
A híres egyfejű sárkány történetéből 1976-1984 között 22 rész készült, a folytatást szintén bábtechnikával forgatják. Csukás István szerint Süsü a folytatásban is csak Bodrogi Gyula hangján szólalhat meg, aki a lapnak azt mondta, ha ugyanabban a szellemiségben és digitalizálás nélkül készülnek az új részek, szívesen részt vesz a munkában.
2019.01.21 11:42