Több mint kétmilliárdból épül irodaház Lezsák birodalmában

Publikálás dátuma
2018.07.10. 18:00
A Lakitelki Népfőiskola területén működő Kölcsey Ház
Fotó: Népszava
A Lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál egyszerűen nem állhat meg a fejlődés, 2,2 milliárd forintért húznak fel új irodaépületet. Lezsák Sándor szervezete rendszeresen kap komoly összegeket az államtól.
Komoly fejlesztés indul Lakiteleken: a fideszes Lezsák Sándor elnökölte Népfőiskola Alapítvány 2,21 milliárd forintért építteti fel a NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. székhelyét; mivel a művelődési intézet is az alapítvány alá tartozik, a beruházás házon belül marad - derül ki a TED-ből, vagyis az európai közbeszerzési értesítőből.
Lezsák alapítványa már korábban is kiírt egy felhívást a székház építésére, de a túl magas árajánlat túllépte az uniós értékhatárt, az eljárást így meg kellett ismételni. A tendert most egyedüli indulóként a mórahalmi Bauszer Kft. nyerte el; a cég a megállapodás értelmében egy 3990 négyzetméteres hasznos alapterületű, kétszintes, tetőteres irodaházat kell építsen, vakolathímzéssel, fríz képírásos művészi kompozícióval együtt – méghozzá legfeljebb 480 napon belül.  
Az NMI Művelődési Intézet a 2017 januárjában megszűnt Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számít. ezt is a Népfőiskola Alapítvány hozta létre.  
Az egykori MDF-es, most fideszes Lezsák Sándor a kilencvenes években hozta létre a polgári oldal szellemi háttérbázisának tekintett alapítványt. A szervezet rendszeresen jelentős támogatást kap az Orbán kormánytól: a támogatások összege 2014-ben kezdett az évi több száz milliós határ felé emelkedni, a Napi.hu szerint példul tavaly 10 milliárd forintot ítéltek meg nekik.  A Népfőiskola fenntartásában egyébként termálfürdő és vendégház is működik.
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 18:22

Pintér megbocsátott az elítélt rendőröknek

Publikálás dátuma
2018.07.10. 13:13
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Huszonkilencen kaptak felmentést a belügyminisztertől, így maradhattak a testületnél. 2009-ben még merőben más volt a mostani kormánytöbbség álláspontja.
A kormánytöbbség törvénymódosítása alapján a belügyminiszter 2012 óta olyan rendőröket is állományban tarthat, akiket a bíróság jogerősen akár két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt el – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet közérdekű adatigénylést nyújtott be a Belügyminisztériumnak, az adatokat a tárca válaszára hivatkozva közölték. Mint írták, 2017-ig 50 elítélt rendőr fordult a miniszterhez, aki közülük 29-nek adott felmentést, ők a jogerős ítéletük, vagyis az általuk elkövetett bűncselekmények ellenére is a testület tagjai maradhattak – vagyis a kérelmező 58 százaléka kapott „miniszterei pardont” és maradhatott a testületnél.

„Miért néz mégis félre a miniszter?”

Kiemelték, hogy 2009-ben ellenzékben merőben más volt a mostani kormánytöbbség álláspontja.   „A mostani kormánytöbbség 2011-ben annak ellenére változtatta meg a szolgálati törvényt és adott lehetőséget a miniszternek a beavatkozásra, hogy 2009-ben, amikor nagyon helyesen ezt a lehetőséget még az előző, szocialista kormánytöbbség elvette a belügyminisztertől, akkor a Fidesz ezt kevesellte. A fideszesek 2009-ben egyenesen azt szerették volna elérni, hogy felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén még a bíróságnak se legyen lehetősége a bűnelkövető rendőrök mentesítésére és testületben tartására” – emelték ki a közleményben. A Magyar Helsinki Bizottság 25 éve foglalkozik rendőri és börtönőri erőszak áldozatainak jogvédelmével. A jogi képviselten túl a civil egyesület kutatásokat végez és javaslatokat tesz e bűncselekményfajta megelőzése és hatékonyabb nyomozása érdekében. Feltárták, hogy a bántalmazások miatti feljelentések nyomán feltűnően kevés vádemelés történik, mindössze évi 1–4 százalékuk jut el bíróság elé.
Az erőszakos és korrupt rendőröknek adott miniszteri pardonnak olyan hatása van a testületre, mint a ládában hagyott rohadt almának: az ilyen gyümölcs továbbrohasztja a vele szorosan összezárt többit. Hogy miért néz mégis félre a miniszter? Csak találgathatunk. Egy biztos. Nem csak maga a bántalmazás vagy a kínzás sértheti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket. Az állam szemérmesen lesütött szeme vagy félrepillantása ugyanis jelzés a tetteseknek és a társadalomnak: a brutális hivatásosoknak nem kell tartani a következményektől” – írta a Magyar Helsinki Bizottság.
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 18:21

Pénzt ad a kormány a soroksári horrorház lakóinak, de vissza is kéri

Publikálás dátuma
2018.07.10. 13:00
A mérgező, szennyező talajra épített soroksári házsor
Fotó: Népszava
A mérgező anyagokra épült társasházban két robbanás is történt, a lakóknak el kellett hagyniuk otthonukat. A kormány most megítélt összesen majdnem százmillió forint visszatérítendő támogatást, de van, amit így sem lehet jóvá tenni.
Lakásonként 15,7 milliós visszatérítendő támogatást ad a kormány a soroksári Grassalkovich út 3. alatti, hat lakásos társasház korábbi lakóinak, vagyis összesen 92,4 millió forintot biztosít a családoknak -  derül ki a hétfői Magyar Közlönyből
Ez az az ingatlan, amit a sajtóban nemes egyszerűséggel csak Rémségek Házának neveznek: a kétezres évek közepén felhúzott társasházat olyan területre építették, ahol korábban robbanó és mérgező vegyi anyagokat tároltak, a hiányos földtisztítás miatt pedig 2010-ben két robbanás is megrázta az ingatlant. A lakók – akik egyenként 25 millió forintot fizettek a lakásokért– ezután két éven elhagyták otthonaikat; önkormányzat egy évig ugyan adott nekik havi 50 ezer forint lakhatási támogatást, anyagilag viszont így is ellehetetlenültek – írja az ügyről korábban beszámoló Magyar Nemzet
A családoknak ugyanis fizetniük kellett az albérletet, a lakhatatlanná vált ingatlanok után a hiteltörlesztőket, sőt, a gyógykezeléseket is, többen közülük megbetegedtek: volt, aki elvetélt, volt, aki pánikbeteg lett a robbanás miatt, az egyik gyermek esetében pedig kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg. 
Nem mellékes az sem, hogy szakértők mérgező, rákkeltő és mutagén dioxinokat, valamint toxikus fémeket is találtak a helyszínen, ráadásul az egészségügyi határértékeket 200-300-szorosan meghaladó mértékben. Később mégis a lakóknak kellett bizonyítani, hogy nem ők rakták le – az ingatlan alapja alá több méterrel – a veszélyes anyagokat. Az erről szóló szakértői vélemény csaknem négymillió forintba került. 
A lakók ezek után úgy döntöttek, hogy kártérítési pert indítanak az állammal szemben, a családok álláspontja szerint ugyanis az önkormányzatnak, a hatóságoknak, végső soron tehát az államnak tudnia kellett arról, hogy mérgező lehet az a földterület, amelyet eladtak az építési vállalkozónak. Korábban. mint lehetőség, felmerült a toxikus anyagokkal szennyezett terület államosítása is, de erre a Magyar Közlönyben szereplő határozat nem tér ki.
A friss kormányhatározatban meghatározott összeg most csak kisebb segítséget jelenthet nekik, és nem is jelenti a pereskedés végét. A határozat ugyanis azt is kimondja, hogy a pénzt az ingatlannal kapcsolatos hiteltörlesztésre, és lakhatási költségekre lehet fordítani; kártérítési perek jogerős lezárása után pedig a lakók vissza kell fizessék a támogatást, vagy a későbbi kártérítés összegéből, vagy – ha a bíróság nem ítél kártérítést – akkor önerőből. A kormány egyúttal azt is kijelentette, hogy a most megítélt összeg nem jelenti azt, hogy az állam automatikusan elismeri felelősségét a robbanás következtében. A korábbi lakók számára tehát a megítélt összeg csak ideiglenes támaszt jelenthet.   
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 15:09