Több mint kétmilliárdból épül irodaház Lezsák birodalmában

Publikálás dátuma
2018.07.10 18:00
A Lakitelki Népfőiskola területén működő Kölcsey Ház
Fotó: Népszava/
A Lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál egyszerűen nem állhat meg a fejlődés, 2,2 milliárd forintért húznak fel új irodaépületet. Lezsák Sándor szervezete rendszeresen kap komoly összegeket az államtól.
Komoly fejlesztés indul Lakiteleken: a fideszes Lezsák Sándor elnökölte Népfőiskola Alapítvány 2,21 milliárd forintért építteti fel a NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. székhelyét; mivel a művelődési intézet is az alapítvány alá tartozik, a beruházás házon belül marad - derül ki a TED-ből, vagyis az európai közbeszerzési értesítőből.
Lezsák alapítványa már korábban is kiírt egy felhívást a székház építésére, de a túl magas árajánlat túllépte az uniós értékhatárt, az eljárást így meg kellett ismételni. A tendert most egyedüli indulóként a mórahalmi Bauszer Kft. nyerte el; a cég a megállapodás értelmében egy 3990 négyzetméteres hasznos alapterületű, kétszintes, tetőteres irodaházat kell építsen, vakolathímzéssel, fríz képírásos művészi kompozícióval együtt – méghozzá legfeljebb 480 napon belül.  
Az NMI Művelődési Intézet a 2017 januárjában megszűnt Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számít. ezt is a Népfőiskola Alapítvány hozta létre.  
Az egykori MDF-es, most fideszes Lezsák Sándor a kilencvenes években hozta létre a polgári oldal szellemi háttérbázisának tekintett alapítványt. A szervezet rendszeresen jelentős támogatást kap az Orbán kormánytól: a támogatások összege 2014-ben kezdett az évi több száz milliós határ felé emelkedni, a Napi.hu szerint példul tavaly 10 milliárd forintot ítéltek meg nekik.  A Népfőiskola fenntartásában egyébként termálfürdő és vendégház is működik.
2018.07.10 18:00
Frissítve: 2018.07.10 18:22

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20