Előfizetés

Orbán dinasztikus törekvései

Népszava-összeállítás
Publikálás dátuma
2018.07.10. 20:03

Fotó: ALEXANDER ASTAFYEV / SPUTNIK
Meg lehet nézni, kik viszik el a gyermeküket egy ilyen eseményre a világ vezetői közül – mondta a Népszava megkeresésére Balázs Péter.
A Bajnai-kormány külügyminiszterét, Magyarország első uniós biztosát, a CEU tanárát azután kerestük meg, hogy kiderült: Orbán Viktor a fiát, Gáspárt is elvitte hétfőn Ankarába, Recep Tayyip Erdogan beiktatására. A magyar kormányfőn kívül egyébként az Európai Unióból csak Bulgária képviseltette magát ilyen magas szinten, Rumen Radev köztársasági elnök személyében, a többiek és az Egyesült Államok is csak az ankarai nagykövetét küldte el az eseményre, nyilván nem függetlenül attól, hogy a Törökországból elnöki köztársaságot csináló – és a választást fölényesen megnyerő – Erdogan egyre autoriterebb módon kormányoz, az elvetélt katonai puccs után több száz embert, köztük újságírókat, politikusokat börtönöztek be, újságokat, tévécsatornákat tiltottak be – legutóbb épp hétfőn. Balázs Péter szerint demokráciákban nem szokás, hogy az állami vezetők politikai eseményekre lányaikat, fiaikat is elviszik. 
– A meghívó ilyen esetben mindig az adott állam-, vagy kormányfőnek szól, de persze, ha az illető jelzi, hogy elvinné magával a fiát is, akkor természetesen nem mondják neki azt, hogy ne tegye. De ez nem illik. Én sem viszem el a feleségem vacsorázni magammal, ha csak engem hívtak meg.

– mondta Balázs Péter.

Hozzátette: ha egy állami vezető a fiát is magával viszi egy olyan ceremóniára, csúcstalálkozóra, ahol más állam-, és kormányfők vannak jelen, azzal „akár a dinasztikus törekvéseit is jelezheti”. A nemzetközi politikában egyébként Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szokta a fiát magával vinni csúcstalálkozókra. Az ügyben kerestük Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtómunkatársát is, hogy megtudjuk, meghívták-e Orbán Gáspárt a beiktatásra és ki állta az útját, de nem kaptunk választ.

3-as metró: Tarlós nem számháborúzik

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.07.10. 19:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Feszes büdzsét szabott a Európai Bizottság a hármas metró felújításához.
Bár Corina Cretu regionális politikáért felelős román biztos keddi nyilatkozatából kiderült, hogy a korábban tervezett, a kormány és a főváros közötti megállapodásban rögzített 137,5 milliárd forintnál lényegesen többet, 154 milliárd forintot ad az unió a felújításra, ez 20 milliárddal elmarad attól, amennyiért korábban a kormányközelinek is tudott nagy építőcégek vállalták volna a munkát. Mint ismeretes, tavaly év elején, az erősen túlárazottnak tűnő árajánlatokat látva, a Tarlós István főpolgármester vezette városháza többször is lefújta a metrófelújításra kiírt közbeszerzést. Tavaly ősszel pedig úgy vágott bele a felújításba, hogy csak az északi szakasz állomásai és a sínpálya felújítására fogadott el érvényes ajánlatot. Arra a kérdésünkre, hogy a teljes felújítás kijön-e a 154 milliárdból, Tarlós István lapunknak úgy fogalmazott:
„Megbirkózunk a felújítással”. Ugyanakkor egyelőre csak a középső szakaszra van kiírt közbeszerzés, így a főpolgármester nem akart „számháborúba bocsátkozni”, inkább azt hangsúlyozta: az, hogy a 137,5 milliárdhoz képest 154-et kapunk az „egy rendkívül pozitív hír”.

Nem osztotta a főpolgármester optimizmusát Horváth Csaba szocialista fővárosi képviselő, aki arra emlékeztetett: korábban is bőven 170 milliárd feletti árajánlatot adtak be a teljes hálózat felújítására az építő cégek, és most is ugyanaz a kör jelentkezett be a munkára.
Kapcsolódó
Pénzzel támad Brüsszel: 154 milliárdot adnak a 3-as metróra

Közigazgatási létszámstop: újrakezdett számháború

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2018.07.10. 19:05
Illusztráció - Munkatárs egy kormányablakban.
Fotó: Népszava
A közszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülése visszautasítja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) felvetését, hogy a versenyszféra egyre súlyosbodó munkaerőhiányát a köz szolgálatában álló százezer dolgozó elbocsájtásával lehetne csökkenteni. Erről az RTL Klub hétfő esti híradójában beszélt a munkaadói szervezet alelnöke, Rolek Ferenc.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) nehezményezi, hogy a Versenyképességi Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály nem utasította el az ötletet, sőt előzetes egyeztetés és a fogalmak tisztázása nélkül kijelentette: gondolkodnak rajta, miképpen lehetne "a közszolgáltatások színvonalának megtartása mellett, kisebb létszámmal" elvégezni a feladatokat”, ezért rendeltek el létszámstopot ezen a területen.
Már 15 ezer ember hiányzik a közszolgáltatásokból is, a tanártól a jegyzőkig

- hangsúlyozza a SZEF.

Eközben még odáig sem jutott el a kormány, hogy pontosan tisztázza, „a közüzemeket, vállalatokat, valamint a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló összetett állami szférának melyik szeletében” tartja magasnak a létszámot. Az érdekvédők sürgős egyeztetést várnak a kérdésről.