Orbán dinasztikus törekvései

Publikálás dátuma
2018.07.10 20:03

Fotó: SPUTNIK/ ALEXANDER ASTAFYEV
Meg lehet nézni, kik viszik el a gyermeküket egy ilyen eseményre a világ vezetői közül – mondta a Népszava megkeresésére Balázs Péter.
A Bajnai-kormány külügyminiszterét, Magyarország első uniós biztosát, a CEU tanárát azután kerestük meg, hogy kiderült: Orbán Viktor a fiát, Gáspárt is elvitte hétfőn Ankarába, Recep Tayyip Erdogan beiktatására. A magyar kormányfőn kívül egyébként az Európai Unióból csak Bulgária képviseltette magát ilyen magas szinten, Rumen Radev köztársasági elnök személyében, a többiek és az Egyesült Államok is csak az ankarai nagykövetét küldte el az eseményre, nyilván nem függetlenül attól, hogy a Törökországból elnöki köztársaságot csináló – és a választást fölényesen megnyerő – Erdogan egyre autoriterebb módon kormányoz, az elvetélt katonai puccs után több száz embert, köztük újságírókat, politikusokat börtönöztek be, újságokat, tévécsatornákat tiltottak be – legutóbb épp hétfőn. Balázs Péter szerint demokráciákban nem szokás, hogy az állami vezetők politikai eseményekre lányaikat, fiaikat is elviszik. 
– A meghívó ilyen esetben mindig az adott állam-, vagy kormányfőnek szól, de persze, ha az illető jelzi, hogy elvinné magával a fiát is, akkor természetesen nem mondják neki azt, hogy ne tegye. De ez nem illik. Én sem viszem el a feleségem vacsorázni magammal, ha csak engem hívtak meg.
– mondta Balázs Péter.
Hozzátette: ha egy állami vezető a fiát is magával viszi egy olyan ceremóniára, csúcstalálkozóra, ahol más állam-, és kormányfők vannak jelen, azzal „akár a dinasztikus törekvéseit is jelezheti”. A nemzetközi politikában egyébként Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szokta a fiát magával vinni csúcstalálkozókra. Az ügyben kerestük Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtómunkatársát is, hogy megtudjuk, meghívták-e Orbán Gáspárt a beiktatásra és ki állta az útját, de nem kaptunk választ.
2018.07.10 20:03

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00