Rettegés Zalaszentmártonban

Publikálás dátuma
2018.07.11 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nincs óvoda, nincs bolt, nincs orvos a faluban, csak közmunka van, mégis a nem létező menekültek miatt aggódik és háborog erősen az apró település polgármestere.
– Nyugodtan hagyja nyitva a kocsiját, nem kell féltenie, itt még nincsenek migránsok! – nyújt kezet Dancs Szilveszter Zoltán, amikor kiszállok az autóból a zalaszentmártoni kultúrház előtt. – Ez egy biztonságos falu – teszi hozzá a falu polgármestere, majd a telefonján megmutatja a nyolc térfigyelő kamera képeit.
– Ezt már veszi, ugye?! – vált ellenségesebb hangnemre, amikor kiderül, honnan és miért érkeztem, s láthatóan meglepődik, hogy csak egy tollat, meg papírt lát a kezemben. – Nem is értem, miért csinálnak belőle ekkora ügyet, az csak egy komment volt.
Aztán legyint, amikor megjegyzem, hogy egy meglehetősen rasszista – azóta törölt – hozzászólás, ráadásul a falu önkormányzata nevében írt komment miatt került reflektorfénybe a település. A 24.hu vette észre a falu nevében a Magyar Hírlap egyik cikkéhez írt hozzászólást, amelyben komoly világösszeesküvés-elméletet fejtegettek, sorosoztak, „alacsony IQ-jú, színesbőrű egyedeket” emlegettek, és szó esett arról, hogy „akár repülőgépekkel is behordják a fekát Afrikából”, a migráció haszonélvezői pedig „80%-ban fiatal kanokat hoznak be”.
Amikor mindezt felidézzük, Dancs Szilveszter Zoltán bólogat, majd megjegyzi, semmi kivetnivalót nem talál benne, hogy a falu nevében jelent meg a komment. Melyet, állította, nem ő írt, de persze tudja ki a szerző, akit viszont még véletlenül sem árulna el.
– Nyugodtan írhatta Zalaszentmárton nevében, mert ebben a faluban mindenki így gondolja – dől hátra később, már a polgármesteri székben. – Nem ez az első eset, hogy kiderül, mi a véleményünk a migránsokról, már tavaly is jeleztük, nem kérünk a bevándorlókból: Esztergályhorváti itt van a domb túloldalán.
A múlt szeptemberi esetre céloz, amikor egy osztrák asszony lehetővé tette, hogy a Migration Aid segélyszervezet menekülteket üdültessen a Kis-Balaton melletti településen, ám az ötlet komoly hisztériát váltott ki nemcsak Esztergályhorvátiban, de a környező falvakban is. Többek között Zalaszentmártonban. Ahol már a 2016-os menekültellenes népszavazáson is igen aktívnak bizonyultak a helyiek, hiszen az 56 voksolásra jogosultból negyvenen urnához járultak, s minden érvényes szavazat elutasította a menekültek esetleges betelepítését.
– Nem arról van szó, hogy ide ne jöjjenek, hanem az országba se! – feleli a polgármester, amikor megkérdem, biztos-e abban, hogy Zalaszentmárton lenne a menekültek egyik célpontja. – A történelemben elég tanulság akad, mit tesznek az idegenek: ezt a vidéket a török már egyszer elpusztította.
Aztán pedig arról kezd beszélni, érthetetlen, miért háborog az ellenzéki sajtó, hiszen szólásszabadság van, melyet ő maximálisan tiszteletben tart, így mindenki nyugodtan kifejtheti a véleményét, még akkor is, ha az például neki nem teszik.
– Én is jobban örülnék, ha arról írna, kellene nyolcvanmillió forint csapadékvíz-elvezető csatornákra – jegyzi meg, amikor megkérdem: Nem zavarja-e a helybélieket, hogy a falu csak a migránsellenességével kerül be az országos hírekbe. Tényleg a menekültkérdés a legégetőbb probléma a településen?
A falu amúgy gyönyörű helyen, a zalai dombok között egy völgybe ékelődve fekszik, nagyjából egyenlő távolságra a Balatontól, Zalaegerszegtől és Nagykanizsától. A zsákfalu előnye egyben hátránya is, hiszen a csend és nyugalom ára, hogy közmunkán kívül semmilyen munkalehetőség nincs a településen. A múlt század hatvanas éveinek elejéig 250-nél is többen laktak Zalaszentmártonban, ám a téeszesítés után egyre többen költöztek el, s ma már hivatalosan csak 75-en vannak bejelentve, de a valóságban csak hatvanegynéhányan élnek a faluban. Több ház már üresen áll, néhányat hollandok, németek vettek meg, akik tavasztól őszig jönnek.
– Velük aztán semmi bajunk sincsen – mondja egy középkorú helybéli asszony, amikor megkérdezem, a nyugat-európai betelepülők ellen miért nem emelik fel a hangjukat. – Ugyanolyan fehérek, mint mi…
– Az afrikaiak meg a szírek nem kellenek! – teszi hozzá egy másik nő, miközben a falu fóliasátrai felé ballagunk, ahol gyönyörűen gondozva érik a paprika és a paradicsom. – Azért dolgozzak, hogy lelopják nekem? Hát egyenek inkább füvet, de azt se itt!
Őket is megkérdezem: tényleg a migránsok a legnagyobb problémái a falunak? Egymásra néznek, aztán az egyikük elismeri, akadnak sokkal fontosabb problémák is. Például, hogy még bolt sincs a településen, a mozgó ABC pedig csak hetente háromszor jön. Kiderül aztán, hiányzik a helyi orvos is, a mostani doktoruk hivatalosan csak hetente egyszer két órát tölt a faluban. Meg aztán, mondják, talán vonzóbb lenne a fiataloknak a község, ha volna legalább bölcsőde, meg óvoda. És munkahely sincs, aki többet szeretne, mint a közmunka, annak legalább Pacsáig, de inkább Zalaegerszegig vagy a Balatonig kell utaznia. De nincs iskola és kocsma sem – utóbbit, mondjuk, nem is hiányolják. Munkanélküliség sincs, legalábbis nyolc éve nem regisztráltak senkit, a közfoglalkoztatás korábban 30-40 embert szívott fel – még a környező falvakból is jöttek dolgozni Szentmártonba –, ma úgy bő tucatnyit.
– Többre lenne szükség, mert a zöldségfeldolgozónk, a savanyítónk és a gyümölcslé-készítő üzemünk nagyobb kapacitással is működhetne, ha lenne még ember – állítja Benczikné Böcskei Éva falugondnok, miközben megmutatja a berendezéseket, melyeket még nagyobb települések is megirigyelhetnének. – Napi másfél tonna gyümölcsöt tudnánk feldolgozni, most jó, ha a harmada megvan.
A fóliasátrakba is kevés dolgos kéz jut, s az is kérdés, ki fogja majd gondozni az elmúlt években telepített gyümölcsöst, ha néhány év múlva termőre fordul. Mert beköltözőből kevés akad, s gyerek is jó, ha egy születik évente.
– Összességében ez egy sikeres falu – magyarázza a polgármester. – Közművesített, a kameráknak hála, hét éve semmilyen bűncselekmény nem akadt nálunk. És azt akarjuk, ez így is maradjon, ezért nem kérünk a migránsokból. Mert milliók jönnének, higgye el, nem véletlenül kiabálják Boszniában az ott feltartóztatottak, hogy Budapest, Budapest!
– Ha a Kennedyket sikerült anno lelőni, miért nem lehet a Sorost is? – teszi fel a kérdést fertályórával később Tollár Tibor. Az idős sírköves hallhatóan nagyon haragszik az amerikai milliárdosra, a miértre pedig a megszokott válasz érkezik: – A tévében rendre bemondják, arra költi a pénzét, hogy migráncsokat hozzon Magyarországra. Én itt születtem, itt is fogok meghalni, de nem négerek között.
Végszónak is megjárja, így elbúcsúzom, s beülök a kocsiba. Hamarost feltűnik a falutábla, s alatta a helyiek üzenete, a tükörből még egy utolsó pillantást vetek rá:

2018.07.11 09:00
Frissítve: 2018.07.13 10:29

A polgármester szerint kényszer szülte az ügyeleti „sarcot”

Publikálás dátuma
2018.09.25 15:27
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Edelényben kétezer forintot vagy még többet is kérhetnek attól, aki az orvos szerint indokolatlanul fordult az ügyelethez. Molnár Oszkár szerint azért is nehéz ügyeletes orvost találni, mert túl nagy a terhelés.
Az önkormányzat szorul helyzetével magyarázta Molnár Oszkárt, Edelény polgármestere, hogy a háziorvosi ügyeletben díjat kérnek azoktól, akik az orvos megítélése szerint, nem szorulnak azonnali ellátásra. A polgármestert azt követően kérdeztük, hogy az új szabályt a képviselő testülete a múlt héten elfogadta. A híre az egészségügyi kormányzat is vizsgálatot indított, mert törvényesen nem lehet pénzt kérni az ügyeleti ellátásért. Molnár Oszkár úgy véli, az eljárás nem sérti a jogszabályokat. Az általuk bevezetett díjat nem ők találták ki, szerinte más települések évek óta alkalmazzák (példaként Polgár, Komárom és Zalakaros nevét említette) – mint írta – „feltételeztük, hogy törvényesen.” Felidézte, hogy az önkormányzatoknak egyre nagyobb gond a háziorvosi ügyeletek megszervezése, az ő területükhöz tartozó körzetben ( 16 településen) dolgozó háziorvosok nagy része nem akar ügyelni. A közelmúlt egészségügyi béremelései is árfelhajtó hatásúak, az orvosok egyre magasabb áron vállalják a többlet feladatokat, arra pedig, hogy az ügyeleti munkaórákat is arányosan megfizessék, az önkormányzatok semmilyen támogatást, juttatást nem kaptak. Nehézségként említette azt is, míg Miskolc közelében egy ügyelet alatt 6-8 beteg van, addig náluk 35-65 beteget kell ellátnia az orvosnak, így a kórházból kijárók az ügyeleti idő alatt nem tudnak regenerálódni. Az indokolatlan orvoshoz fordulásra pedig példaként azt az esetet idézte fel, amikor egy nyolcfős család azért ment be az ügyletre, mert azt hallották, hogy az utcában többen megbetegedtek, és vizsgálják meg őket, elkapták-e a betegséget? „Úgy gondolom – írta Molnár Oszkár –, hogy az indokolatlan igénybevétel nem kérdőjelezhető meg”. Szerinte a díjfizetés (helybélieknek 2000 forint) bevezetésével az volt a céljuk, hogy visszatartsák az indokolatlan orvoshoz fordulást. Cikkünk megjelenése óta, több szakember is megnyilatkozott az ügyben: Drojkó Zsombor orvos az ATV reggeli hírműsorában mondta el, hogy a probléma megoldása, nem a jogsértő lépés, hanem az lenne, ha a nem sürgős eseteket ugyan megvizsgálná az ügyeletes orvos, de visszaküldené őket az ellátásért a háziorvosukhoz. Kincses Gyula pedig az asztalfiok.hu című blogjában fejtegette hosszan, hogy miért nem szabad pénzt kérni a betegtől.   
Szerző
2018.09.25 15:27

Marad a hideg – Szerda hajnalban is mínusz fokok lehetnek

Publikálás dátuma
2018.09.25 15:17

Fotó: Shutterstock/
Talajmenti fagyra, deres tájra ébredhetünk, akár -4, -5 fokig is lehűlhet a levegő.
A Kárpát-medence fölé nyugat felől anticiklon húzódik, ezért jelentősen gyengül a légmozgás. Többfelé talajmenti fagyra, deres tájra ébredhetünk szerda reggel, a fagyzugos helyeken a derült ég alatt akár a napi hidegrekord is megdőlhet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Szerdán napos időre számíthatunk, az ország északi felén növekszik meg kissé a fátyolfelhőzet. Csapadék nem lesz, de helyenként megélénkül a délnyugatira, délire forduló szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban többnyire -1 és +4 fok között alakul, de a fagyzugos helyeken akár -4, -5 fokig is lehűlhet a levegő, talajmenti fagyra pedig nagy területen kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között várható.
Csütörtökön derült, száraz idő lesz, a délnyugati szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +6 fok között alakul, talajmenti fagy többfelé valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 21 fok között lehet.
Pénteken is derült idő lesz, és a déli, délnyugati szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és 8 fok között alakul, talajmenti fagy az előző napokénál kisebb területen valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 23 fok között alakul.
Szombaton átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet, szórványosan valószínű eső, zápor. Többfelé megerősödik, a Dunántúlon és északkeleten helyenként viharossá fokozódik az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 19 fok között várható.
Vasárnap változóan felhős idő várható általában többórás napsütéssel, csapadék nem valószínű. Az északkeleti, északi szél napközben néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között lehet.
2018.09.25 15:17