Rettegés Zalaszentmártonban

Publikálás dátuma
2018.07.11 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nincs óvoda, nincs bolt, nincs orvos a faluban, csak közmunka van, mégis a nem létező menekültek miatt aggódik és háborog erősen az apró település polgármestere.
– Nyugodtan hagyja nyitva a kocsiját, nem kell féltenie, itt még nincsenek migránsok! – nyújt kezet Dancs Szilveszter Zoltán, amikor kiszállok az autóból a zalaszentmártoni kultúrház előtt. – Ez egy biztonságos falu – teszi hozzá a falu polgármestere, majd a telefonján megmutatja a nyolc térfigyelő kamera képeit.
– Ezt már veszi, ugye?! – vált ellenségesebb hangnemre, amikor kiderül, honnan és miért érkeztem, s láthatóan meglepődik, hogy csak egy tollat, meg papírt lát a kezemben. – Nem is értem, miért csinálnak belőle ekkora ügyet, az csak egy komment volt.
Aztán legyint, amikor megjegyzem, hogy egy meglehetősen rasszista – azóta törölt – hozzászólás, ráadásul a falu önkormányzata nevében írt komment miatt került reflektorfénybe a település. A 24.hu vette észre a falu nevében a Magyar Hírlap egyik cikkéhez írt hozzászólást, amelyben komoly világösszeesküvés-elméletet fejtegettek, sorosoztak, „alacsony IQ-jú, színesbőrű egyedeket” emlegettek, és szó esett arról, hogy „akár repülőgépekkel is behordják a fekát Afrikából”, a migráció haszonélvezői pedig „80%-ban fiatal kanokat hoznak be”.
Amikor mindezt felidézzük, Dancs Szilveszter Zoltán bólogat, majd megjegyzi, semmi kivetnivalót nem talál benne, hogy a falu nevében jelent meg a komment. Melyet, állította, nem ő írt, de persze tudja ki a szerző, akit viszont még véletlenül sem árulna el.
– Nyugodtan írhatta Zalaszentmárton nevében, mert ebben a faluban mindenki így gondolja – dől hátra később, már a polgármesteri székben. – Nem ez az első eset, hogy kiderül, mi a véleményünk a migránsokról, már tavaly is jeleztük, nem kérünk a bevándorlókból: Esztergályhorváti itt van a domb túloldalán.
A múlt szeptemberi esetre céloz, amikor egy osztrák asszony lehetővé tette, hogy a Migration Aid segélyszervezet menekülteket üdültessen a Kis-Balaton melletti településen, ám az ötlet komoly hisztériát váltott ki nemcsak Esztergályhorvátiban, de a környező falvakban is. Többek között Zalaszentmártonban. Ahol már a 2016-os menekültellenes népszavazáson is igen aktívnak bizonyultak a helyiek, hiszen az 56 voksolásra jogosultból negyvenen urnához járultak, s minden érvényes szavazat elutasította a menekültek esetleges betelepítését.
– Nem arról van szó, hogy ide ne jöjjenek, hanem az országba se! – feleli a polgármester, amikor megkérdem, biztos-e abban, hogy Zalaszentmárton lenne a menekültek egyik célpontja. – A történelemben elég tanulság akad, mit tesznek az idegenek: ezt a vidéket a török már egyszer elpusztította.
Aztán pedig arról kezd beszélni, érthetetlen, miért háborog az ellenzéki sajtó, hiszen szólásszabadság van, melyet ő maximálisan tiszteletben tart, így mindenki nyugodtan kifejtheti a véleményét, még akkor is, ha az például neki nem teszik.
– Én is jobban örülnék, ha arról írna, kellene nyolcvanmillió forint csapadékvíz-elvezető csatornákra – jegyzi meg, amikor megkérdem: Nem zavarja-e a helybélieket, hogy a falu csak a migránsellenességével kerül be az országos hírekbe. Tényleg a menekültkérdés a legégetőbb probléma a településen?
A falu amúgy gyönyörű helyen, a zalai dombok között egy völgybe ékelődve fekszik, nagyjából egyenlő távolságra a Balatontól, Zalaegerszegtől és Nagykanizsától. A zsákfalu előnye egyben hátránya is, hiszen a csend és nyugalom ára, hogy közmunkán kívül semmilyen munkalehetőség nincs a településen. A múlt század hatvanas éveinek elejéig 250-nél is többen laktak Zalaszentmártonban, ám a téeszesítés után egyre többen költöztek el, s ma már hivatalosan csak 75-en vannak bejelentve, de a valóságban csak hatvanegynéhányan élnek a faluban. Több ház már üresen áll, néhányat hollandok, németek vettek meg, akik tavasztól őszig jönnek.
– Velük aztán semmi bajunk sincsen – mondja egy középkorú helybéli asszony, amikor megkérdezem, a nyugat-európai betelepülők ellen miért nem emelik fel a hangjukat. – Ugyanolyan fehérek, mint mi…
– Az afrikaiak meg a szírek nem kellenek! – teszi hozzá egy másik nő, miközben a falu fóliasátrai felé ballagunk, ahol gyönyörűen gondozva érik a paprika és a paradicsom. – Azért dolgozzak, hogy lelopják nekem? Hát egyenek inkább füvet, de azt se itt!
Őket is megkérdezem: tényleg a migránsok a legnagyobb problémái a falunak? Egymásra néznek, aztán az egyikük elismeri, akadnak sokkal fontosabb problémák is. Például, hogy még bolt sincs a településen, a mozgó ABC pedig csak hetente háromszor jön. Kiderül aztán, hiányzik a helyi orvos is, a mostani doktoruk hivatalosan csak hetente egyszer két órát tölt a faluban. Meg aztán, mondják, talán vonzóbb lenne a fiataloknak a község, ha volna legalább bölcsőde, meg óvoda. És munkahely sincs, aki többet szeretne, mint a közmunka, annak legalább Pacsáig, de inkább Zalaegerszegig vagy a Balatonig kell utaznia. De nincs iskola és kocsma sem – utóbbit, mondjuk, nem is hiányolják. Munkanélküliség sincs, legalábbis nyolc éve nem regisztráltak senkit, a közfoglalkoztatás korábban 30-40 embert szívott fel – még a környező falvakból is jöttek dolgozni Szentmártonba –, ma úgy bő tucatnyit.
– Többre lenne szükség, mert a zöldségfeldolgozónk, a savanyítónk és a gyümölcslé-készítő üzemünk nagyobb kapacitással is működhetne, ha lenne még ember – állítja Benczikné Böcskei Éva falugondnok, miközben megmutatja a berendezéseket, melyeket még nagyobb települések is megirigyelhetnének. – Napi másfél tonna gyümölcsöt tudnánk feldolgozni, most jó, ha a harmada megvan.
A fóliasátrakba is kevés dolgos kéz jut, s az is kérdés, ki fogja majd gondozni az elmúlt években telepített gyümölcsöst, ha néhány év múlva termőre fordul. Mert beköltözőből kevés akad, s gyerek is jó, ha egy születik évente.
– Összességében ez egy sikeres falu – magyarázza a polgármester. – Közművesített, a kameráknak hála, hét éve semmilyen bűncselekmény nem akadt nálunk. És azt akarjuk, ez így is maradjon, ezért nem kérünk a migránsokból. Mert milliók jönnének, higgye el, nem véletlenül kiabálják Boszniában az ott feltartóztatottak, hogy Budapest, Budapest!
– Ha a Kennedyket sikerült anno lelőni, miért nem lehet a Sorost is? – teszi fel a kérdést fertályórával később Tollár Tibor. Az idős sírköves hallhatóan nagyon haragszik az amerikai milliárdosra, a miértre pedig a megszokott válasz érkezik: – A tévében rendre bemondják, arra költi a pénzét, hogy migráncsokat hozzon Magyarországra. Én itt születtem, itt is fogok meghalni, de nem négerek között.
Végszónak is megjárja, így elbúcsúzom, s beülök a kocsiba. Hamarost feltűnik a falutábla, s alatta a helyiek üzenete, a tükörből még egy utolsó pillantást vetek rá:

2018.07.11 09:00
Frissítve: 2018.07.13 10:29

Botrányos iskolabeázások Egerben

Újabb állami oktatási intézmény ázott be Egerben, ahol ősz óta egymást érik a botrányos esetek.
Országos felháborodást váltott ki a lapunkban szeptember elején közölt riport és fotósorozat az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola penészes falairól, beázott villanyvezetékeiről, vizes vödrökkel, mosórongyokkal tarkított padozatáról: így kezdődött az idei tanév egy állami fenntartású intézményben. Nem sokkal később, novemberben a szintén az egri tankerülethez tartozó ostorosi iskolából kellett máshová buszoztatni a diákokat, mert nem készült el az őszi szünet végére az a tetőfelújítás, amelyet érdekes időzítéssel nem a nyári szünet elején, hanem augusztus legvégén kezdtek el. Akkor leszedték a régi tetőt, de október végéig semmi nem történt, végül a szülői felháborodás gyorsította fel az építkezést. Mindkét iskolában azóta látszólag helyreállt a rend, bár az egri Hunyadi kapcsán egy szülő azt írta lapunknak: a munka azóta sincs teljesen kész, most a külső vízelvezetőket szerelik, de tudomása szerint korábban hetekre leálltak a munkákkal. Egy építész szakértő pedig, miután kérésünkre megnézte az épületet, azt mondta:
furcsa, hogy az esőcsatornák ejtőcsövei az udvar burkolata fölött 30 centivel véget érnek, szerinte így nem lehet garantálni, hogy egy komolyabb esőnél nem fog az egész beázni.
Alig költöztek vissza a két említett épületbe a gyerekek, újabb egri, állami fenntartású iskolánál keletkezett probléma: november 21-én a Dobó István Gimnázium egyik tanterme ázott el, ott is a kapcsolók mellett folyt le a víz. A tankerület szakembere szerint nem volt balesetveszély az osztályteremben, a beázást a tetőn lévő cserepek törése, és elcsúszása okozta. Két hétig tartott, amíg megoldották a problémát, s csak december 3-tól van újból tanítás ebben a tanteremben. A Klebelsberg Központ szerint az Egri Tankerületi Központ 2018-ban eddig közel 300 millió forintot fordított költségvetési forrásból a 85 hozzá tartozó intézményben különböző felújításokra, karbantartásokra, ebből a Dobó István Gimnáziumra összesen mintegy 12 millió forintot költött. Az intézmény saját költségvetési kerettel is rendelkezik, ebben állagmegóvásokra 4 millió forint áll rendelkezésükre. Az iskola 1754-ben épült, műemléki védettségű, s a munkálatok elvégzésében nehézséget jelent az örökségvédelmi státusz – tette hozzá a Klebelsberg Központ. Noha az utóbbi hónapokban az iskolai beázások ügyében Eger került fókuszba, másutt sem rózsás a helyzet. Nemrég a 444 hozta nyilvánosságra, hogy a HVG kéttanítási nyelvű középiskolákról készített 2018-as rangsorát vezető szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban a mennyezet már hónapokkal ezelőtt leszakadt, egyre nőtt a lyuk, és alulról kellett megtámasztani, aládúcolni a plafont.
2018.12.14 09:00
Frissítve: 2018.12.14 09:00

Bukhatja az állami támogatást a Momentum és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:42
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Kezdeményezte a két párt költségvetési támogatásának felfüggesztését az Állami Számvevőszék.
Bukhatja az állami támogatását, vagyis lényegében a megszűnés szélére kerülhet a Momentum és a Párbeszéd, ugyanis az Állami Számvevőszék (ÁSZ) olyan jelentéstervezetet küldött a két pártnak, amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével – tudta meg az Index. A portál azt írja, a Momentum november közepén kapta meg az ÁSZ-jelentés tervezetét a kampánypénzek ellenőrzéséről, és ebben megállapították, hogy a pártnak járó „költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható”. A cikk szerint az ÁSZ ezt arra alapozta, hogy a Momentum nem bocsátott az ellenőrök részére adatokat, a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, így „a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű”. Azt is kifogásolták, hogy a párt elérhetetlen a székhelyén, ami meghiúsítja az ellenőrzést.
Az ÁSZ a a portálnak azt írta, hogy a jelentéstervezet nem a nyilvánosságnak szól, és azt csak az ÁSZ hozhatja nyilvánosságra. Azonban elárulták, hogy jelenleg a számvevőszék a Momentum elnökének észrevételeit értékeli, amelyeket a jelentéstervezetre küldött. Az ÁSZ októberben közölte, hogy a választási kampányköltések ellenőrzéséhez öt jelölőszervezet (a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK) szolgáltatott adatot. A Párbeszéd és a Momentum Mozgalom viszont nem teljesítette „a számvevőszéki törvényben előírt közreműködési kötelezettségét.” Az ÁSZ most azt írta az Indexnek:
„A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.”

A székhelyváltoztatás miatt problémáznak

A Momentum valótlanságnak tartja, hogy szabályszerűtlenül használta volna fel a kampánypénzeket. Fekete-Győr András pártelnök az ÁSZ-jelentés-tervezetre válaszul azt írta, hogy „a párt esetében a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.” A Momentum szerint többször is telefonon és e-mailen próbáltak kapcsolatba lépni az ÁSZ illetékeseivel. Az ÁSZ viszont arra hivatkozik, hogy a Momentum elérhetetlen a bírósági nyilvántartásban szereplő székhelyén, a Rózsa utcában.
„Az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttekkel való hivatalos kapcsolattartásra kizárólag a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhely szerinti elérhetőséget használhatja”
– közölte az ÁSZ ezzel kapcsolatban.
Azonban a momentumosok azt mondják, hogy október 7-én a Múzeum körútra költöztek, a székhelyük is ide került, erről a pártigazgató tájékoztatta is az ÁSZ-t, és arról nem tehetnek, hogy a bírósági nyilvántartásba ezt még mindig nem jegyezték be. A székhelyáthelyezés mellett a Momentum – az elnök állítása szerint – többször jelezte, hogy leadnák a kért adatokat, ám az ÁSZ nem válaszolt nekik, milyen csatornán, hogyan tehetik meg. A Párbeszédnél szintén a székhelyváltoztatás okozta a problémát, az ÁSZ amiatt állapította meg a szabályszerűtlen kampánypénz-felhasználást, mert nem tudta elérni a pártot. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója azt mondta az Indexnek: annyiban előbbre vannak a Momentumnál, hogy az új székhelyet azóta bejegyezték, és a héten bejegyző határozattal együtt eljuttattak az ÁSZ-nak minden elszámolást. Kocsis-Cake azt mondta, remélik, hogy ez alapján valós ellenőrzést folytat le a számvevőszék. 

Nyilvánosságra hozzák a kampányköltéseket

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja a portállal közölte: több dolog is arra utal, hogy az ÁSZ nem akarja segíteni a valós vizsgálatot.
„Egyrészt miután megkaptuk a vizsgálati anyagot, mi bizonyítható módon szolgáltattunk adatokat, csak az ÁSZ nem adott semmi technikai információt, segítséget az adatszolgáltatással kapcsolatban. Másrészt bizonyítható módon többször hivatalosan is jeleztük nekik, hogy életszerűtlen, hogy a székhelymódosításunk után is a régi székhelyünkön keressenek minket, hiába ül még a bíróság a bejegyzésen”
– jelentette ki.
Hajnal azt mondta, nem szeretnék, hogy az adminisztratív probléma miatt bárki is rájuk süsse, hogy nem tudnak elszámolni a kampánypénzekkel, ezért a Momentum az összes kampányköltését nyilvánosságra hozza a honlapján még a hét folyamán.
2018.12.14 08:42
Frissítve: 2018.12.14 08:45