20 milliárdos jutalmat dobtak szét a minisztériumokban

Publikálás dátuma
2018.07.11. 08:46
FOTÓ: Molnár Ádám
A legtöbb pénzt Varga Mihály adta, a legmagasabb összegeket Lázár János fizette.
Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat – hivatalos nevén céljuttatást – osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért – írja a 24.hu. A portál a közadatigényléseire kapott válaszok alapján kiemeli: az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak átkeresztelt egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban összesen 4 781 708 570 forintot fizettek ki a tárca 1148 dolgozójának. A majdnem 4,8 milliárd forintból a levonások után nettóban 3,16 milliárd forint maradt. Bruttóban Seszták Miklós egykori tárcájának szerencsés dolgozói fejenként átlagban csaknem 4,18 millió forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy a rendes illetményük mellett egy évnyi, 348 ezer forint havi bruttó jövedelemnek megfelelő pluszpénzt számfejtettek nekik.
A portál szerint a legtöbb pénzt, összesen 7,8 milliárd forintot Varga Mihály lapátolhatott szét a nemzetgazdasági tárca (ma Pénzügyminisztérium) dolgozói között, a legjobban viszont az akkoriban Lázár vezette kancellária dolgozói jártak, ott fejenként 4,6 millió forint volt a jutalom. Viszont az egykor Balog Zoltán-féle emberminisztériumban jutalmaztak meg a legtöbb embert, ott kétezer embernek jutott az apanázsból.

Áprilisi pénzosztás

A 24.hu azt írja: több olvasójuk is időzített kifizetésről számolt be, olyasmit érzékeltetve, hogy a minisztériumokban 5-6 ezren az április 8-i választást megelőzően jutottak a bónuszhoz, ami befolyásolhatta a választási kedvüket. A juttatásról mindenki tudott a minisztériumokban az áprilisi kormányhatározattól fogva, a részletezett menetrendnek megfelelően a június 30-ig elért teljesítményekért még 2017-ben utalták a plusz pénzt. A december végéig elért teljesítményért áprilisban fizettek, a Miniszterelnökség úgy fogalmazott, hogy április 12-ig, a fejlesztési tárca pedig április 18-át jelölte meg a pluszpénz fizetésének napjaként.
A portál azt írja, különös megvilágításba helyezi a 20,2 milliárd forintnyi jutalomosztást az, ha megvizsgáljuk, mit jelent a munkatervben megjelölt kifizetési célszám: valójában a magyar költségvetésből minél gyorsabban és több előleg lehívását honorálták, ráadásul a jutalom forrásaként részben uniós pénzt jelölt meg a kormányhatározat.  Információik szerint Brüsszelben várják a bónuszfizetésről szóló számlákat, és az uniós auditorok kezdettől árgus szemekkel figyelték az uniós támogatáskifizetések felpörgetésére szolgáló konstrukciót, de a kormánytisztviselők célfeladatában extra teljesítményt eddig nem fedeztek fel.
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 11:43

Elios-ügy: még mindig nincs gyanúsítottja a 14 milliárdos botránynak

Publikálás dátuma
2018.07.11. 08:27
Fotó: Népszava
Harangozó Tamás kérdésére Polt Péter azt válaszolta, hogy az ügyet a Nemzeti Nyomozóiroda kapta, és egyelőre nincs gyanúsított. Az új eljárási törvényre hivatkozik, amely szerint az ügyészség csak akkor irányítja a nyomozást, ha már van gyanúsított.
Nem nyomoz az ügyészség az Elios-ügyben – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott. „Az ügyben az ügyészség semmilyen nyomozati cselekményt nem folytatott le, tekintettel arra, hogy a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya folytatja. A nyomozás során gyanúsított kihallgatására nem került sor” – írta Polt. Majd leszögezte, hogy a július 1-től hatályos új büntetőeljárási törvény alapján a nyomozás felderítési szakaszában az ügyésznek már csak felügyeleti jogköre van, és az irányítási jogok csak a vizsgálati szakaszban, a gyanúsított kihallgatását követően illetik meg.

14 milliárd forint

Harangozó Tamás írásbeli kérdésében felidézte: az OLAF igazságügyi ajánlást tett 2017 decemberében az ügyészségnek, ami uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanság megalapozott gyanújára utal. Ennek alapján az illetékes főügyészség az Elios Zrt. ellen új nyomozást rendelt el. „Az OLAF éves jelentésében kiemelten szerepel az ún. Elios-ügy, és a legfrissebb hírek szerint az uniós pénzek felhasználása körüli szabálytalanságok okán Magyarországot terhelheti a legnagyobb visszafizetési kötelezettség. Ez csak az Elios-ügy kapcsán mintegy 14 milliárd forintra rúg” – fogalmazott a szocialista képviselő. Az Elios úgy nyert sorozatban az uniós pénzből megvalósított közvilágítás-korszerűsítési tendereken, hogy – az OLAF jelentése szerint is – döntő befolyása volt már az önkormányzatok számára kiírt pályázatokra is. A pályázatokban olyan feltételeket szabtak, amelyek a cégnek kedveztek, majd legtöbbször versenytárs nélkül nyerte el a közbeszerzéseket is.   Az Elios korábban Tiborcz István, a miniszterelnök veje érdekeltségébe tartozott. Lázár János, korábbi hódmezővásárhelyi polgármester és miniszter maga ismerte el, hogy a helyi közvilágítás korszerűsítését olyan konstrukcióban oldották meg, amelyet ők ketten találták ki. Ez volt a cég első nagyobb munkája, később ezt használta referenciaként máshol is.
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 08:37

Kiadták a figyelmeztetést – Felhőszakadást hoz a hidegfront

Publikálás dátuma
2018.07.11. 07:50

Fotó: Shutterstock
Több hullámban alakulhatnak ki záporok, zivatarok. 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
Egy lassan mozgó magassági hideg légörvény és a talaj közelében hozzá kapcsolódó hidegfront éri el szerdán hazánkat. A front mentén több hullámban alakulhatnak ki záporok, zivatarok, de – különösen a Dunántúlon – tartósan is eshet az eső. A várható heves zivatarok, eső, felhőszakadás miatt több megyére és a fővárosra is elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint szerda délelőttig az északnyugati, nyugati megyékben lesz csapadékos az időjárás, ott az ismétlődő esőből további 5-15 milliméter csapadék hullhat. Egy-egy intenzívebb záport, esetleg zivatart akár lokálisan 15-20 milliméter feletti csapadék is kísérhet.
Forrás: OMSZ
A nap további részében a csapadékrendszer lassan kelet felé helyeződik, éjfélig hozzávetőlegesen a Tisza vonaláig jut el. Benne szórványosan lehetnek zivatarok, gyakrabban az ország délnyugati-északkeleti részén. Környezetükben néhol lokálisan jelentős mennyiségű csapadék, szélerősödés és jellemzően kisebb méretű jég is előfordulhat.  
Forrás: OMSZ
Egy-egy heves zivatar a délutántól késő estig tartó időszakban sem zárható ki a Dunántúl déli felében, illetve a középső országrész északi részén.
Az előrejelzés szerint a hőmérséklet délután a felhősebb nyugati tájakon 18 és 23, míg máshol 24 és 30 fok között alakul, késő estére 17 és 23 fok közé hűl le a levegő.
Forrás: OMSZ
Szerző