20 milliárdos jutalmat dobtak szét a minisztériumokban

Publikálás dátuma
2018.07.11 08:46
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A legtöbb pénzt Varga Mihály adta, a legmagasabb összegeket Lázár János fizette.
Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat – hivatalos nevén céljuttatást – osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért – írja a 24.hu. A portál a közadatigényléseire kapott válaszok alapján kiemeli: az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak átkeresztelt egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban összesen 4 781 708 570 forintot fizettek ki a tárca 1148 dolgozójának. A majdnem 4,8 milliárd forintból a levonások után nettóban 3,16 milliárd forint maradt. Bruttóban Seszták Miklós egykori tárcájának szerencsés dolgozói fejenként átlagban csaknem 4,18 millió forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy a rendes illetményük mellett egy évnyi, 348 ezer forint havi bruttó jövedelemnek megfelelő pluszpénzt számfejtettek nekik.
A portál szerint a legtöbb pénzt, összesen 7,8 milliárd forintot Varga Mihály lapátolhatott szét a nemzetgazdasági tárca (ma Pénzügyminisztérium) dolgozói között, a legjobban viszont az akkoriban Lázár vezette kancellária dolgozói jártak, ott fejenként 4,6 millió forint volt a jutalom. Viszont az egykor Balog Zoltán-féle emberminisztériumban jutalmaztak meg a legtöbb embert, ott kétezer embernek jutott az apanázsból.

Áprilisi pénzosztás

A 24.hu azt írja: több olvasójuk is időzített kifizetésről számolt be, olyasmit érzékeltetve, hogy a minisztériumokban 5-6 ezren az április 8-i választást megelőzően jutottak a bónuszhoz, ami befolyásolhatta a választási kedvüket. A juttatásról mindenki tudott a minisztériumokban az áprilisi kormányhatározattól fogva, a részletezett menetrendnek megfelelően a június 30-ig elért teljesítményekért még 2017-ben utalták a plusz pénzt. A december végéig elért teljesítményért áprilisban fizettek, a Miniszterelnökség úgy fogalmazott, hogy április 12-ig, a fejlesztési tárca pedig április 18-át jelölte meg a pluszpénz fizetésének napjaként.
A portál azt írja, különös megvilágításba helyezi a 20,2 milliárd forintnyi jutalomosztást az, ha megvizsgáljuk, mit jelent a munkatervben megjelölt kifizetési célszám: valójában a magyar költségvetésből minél gyorsabban és több előleg lehívását honorálták, ráadásul a jutalom forrásaként részben uniós pénzt jelölt meg a kormányhatározat.  Információik szerint Brüsszelben várják a bónuszfizetésről szóló számlákat, és az uniós auditorok kezdettől árgus szemekkel figyelték az uniós támogatáskifizetések felpörgetésére szolgáló konstrukciót, de a kormánytisztviselők célfeladatában extra teljesítményt eddig nem fedeztek fel.
2018.07.11 08:46
Frissítve: 2018.07.11 11:43

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:13

Fotó: / Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
2018.09.25 14:13

Jogász doktorok kezében a kardiológiai műtétek sorsa

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:49

Fotó: kardio.hu/
Egyelőre nem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a betervezett műtéteket. Az egyeztetést az ügyvédek folytatják.
Székely László főorvos nem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe, mert az intézmény vezetőjével mára tervezett egyeztetése kudarcba fulladt. Erről lapunkat a főorvos tájékoztatta. A korábban azonnali hatállyal elbocsátott sebész esetében az egészségügyi kormányzat közbenjárására arról kellett volna megállapodni, hogy Székely László a felmondási ideje alatt folytathassa a betegei kezelését, illetve elvégezhesse azokat a minimálinvazív beavatkozásokat, amelyek technikáját csak ő gyakorolja az intézetben. Mint azt Székely László lapunknak elmondta, ő a találkozóra az ügyvédjével érkezett, ám a főigazgató ezt észlelve úgy nyilatkozott, mivel neki nincs ott az ügyvédje nem tud vele érdemben beszélni. Végül abban maradtak, hogy az ügyvédek találnak egy megfelelő időpontot. Székely László a múlt héten szerdán kapta meg azonnali hatályú felmondását egy korábbi esetre hivatkozva, amikor műtétjéhez idegen szakorvos segítségét kérte. Ellátatlanul maradt betegei és orvoskollégáinak nagy többsége azonnal tiltakozott elmozdítása ellen. Pénteken az egészségügyi kormányzat is közbelépett, közvetítettek a két vezető között, annak érdekében, hogy Székely László főorvos a felmondási idejét töltve már hétfőtől műthessen, ennek részleteit nem sikerült tisztázni, a mai keddi találkozón sem. A betegeknek pedig továbbra is várniuk kell.
Szerző
2018.09.25 12:49
Frissítve: 2018.09.25 12:59