Q úr mindenhez ért

Publikálás dátuma
2018.07.12 09:31

Fotó: AFP/ JOEL SAGET
Edward király, angol király kései leszármazottja egyben az élet császára. Már végigülte saját gyászszertartását, de még nem unja a turnézást.
Az Öröm a középső neve. Tényleg. Már a papáé is az volt, de nála aztán igazán bejött. Quincy Delight Jones egész élete az örömről szól: másokéról és persze a sajátjáról is. Ez utóbbi kapcsán csak annyit, hogy nagy nőcsábász, öt asszonytól hét gyermeke született, kettőnek az anyja a 80-as évek egyik szexbálványa, Nastassja Kinski. Minket persze inkább az az öröm érdekel, amit a világ zeneszerető közönségének szerzett, és amit leginkább eddigi Grammy díjainak számával tudunk érzékeltetni: 27. Jones, vagy ahogy a zenevilág becézi, Q hatvanhat éve turnézik Európában, és nagy boldogság, hogy hamarosan Budapesten is láthatjuk. Először még tizenkilenc évesen, Lionel Hampton bigbandjével érkezett a kontinensre, de van nekünk ennél még régebbi referenciánk is. Mint egy génvizsgálat kimutatta, a muzsikus I. Eduárd angol király egyenesági leszármazottja, és Magyarországon mindenki, aki eljutott az általános iskola ötödik osztályáig, tudja, hogy Arany János róla írta a Walesi bárdokat.
Na jó, teheti fel a kérdést az olvasó, de hogyan kerül ide Radics Gigi? Hát úgy, hogy az utóbbi évtizedekben Quincy Jones a fiatal tehetségek felkarolásában leli a legnagyobb örömét, és a magyar énekesnőt is a szárnyai alá vette. Márpedig ha valaki, ő ért a tehetségek felkarolásához: Michael Jackson producereként három lemezhez volt köze: az Off the Wallból húszmillió példány kelt el, a Thriller most már alighanem örökös világcsúcstartó marad a maga 110 milliójával, de a Bad is 45 millióig jutott. Q úr mindenhez ért, ami a zenével kapcsolatos. Hosszú karrierjének egyik legizgalmasabb kérdése az, hogyan lehet valaki egyszerre ilyen fantasztikusan jó a művészetben és az üzletben is. A válasz az, hogy tehetséggel és tanulással. Trombitálni és hangszerelni Bostonban tanult, a mai Berklee-n, amit akkor Schillinger House-nak hívtak. Klasszikus zeneszerzés leckéket pedig már sikeres muzsikusként, Párizsban vett, az amúgy Leonard Bernsteint is korrepetáló Nadia Boulangertől. A pénzügyek terén maga az élet volt a mestere: a 60-as évek elején sikeresen csődbe vitte tizennyolc tagú zenekarát, a végén már ennivalóra sem futotta. „Akkor jöttem rá, hogy egy dolog a zene, és egészen másik a zeneipar” - mesélte egy interjúkötetben.
Közben, hogy csak pár érdekességre térjünk ki, trombitált az Elvis Presley első tévéfelvételeit kísérő zenekarban, de a trombitás kolléga Dizzy Gillespie-nél is. Még húszéves sem volt, amikor olyan előadók számára hangszerelt dalokat, mint Sarah Vaughan, Count Basie vagy Duke Ellington. Ray Charlesszal kamaszkoruk óta barátok voltak és Sidney Lumet felkérésére ő írta az 1964-es A zálogos zenéjét – meg utána még vagy három tucat filmét. Az ő ötlete és mesterműve volt az 1985-ös We Are the World jótékonysági akció, de Bonóval is hosszú ideje működnek együtt humanitárius ügyekben. Már 27 éve megkapta a Grammy életműdíját, és azóta sem lassít. A korszellemet követve például fizetős dzsessztévét indított az interneten. Mindez szinte eltörpül amellett, hogy 1974 óta, tehát immár negyvennégy éve tudja, mit fognak róla mondani a halála után. Súlyos agyi érbetegséget kapott, családja már lemondott róla, és elkezdte szervezni búcsúztatását. Ő viszont másként gondolta, felépült, és végül orvosa mellett ülve végighallgatta a gyászbeszédeket. Quincy Jones életöröme az utóbbi években néhány érdekes interjúban is kifejezésre jutott. Az év elején a Vulture magazinnak nyilatkozva egyrészt azt mondta, tudja, ki ölette meg Kennedyt (szerinte Sam Giancana chicagói maffiavezér), másrészt azt, hogy 72 éves korában randizott az akkor 24 esztendős Ivanka Trumppal (gyönyörű a lába, de rossz apja van), a Beatles tagjai pedig csapnivaló zenészek voltak, Paul McCartney például a legpocsékabb basszusgitáros, akit valaha hallott.  Talán a fentiekből is kiderül, hogy érdekes esténk lesz jövő hétfőn.

Utazás a 85. születésnap körül

Quincy Jones márciusban töltötte be a 85-öt. London, Montreaux és Perugia érintésével érkezik Budapestre, ahol július 16-án ad koncertet az Arénában. Turnéja egyes állomásain más és más előadók lépnek fel, nálunk az önmagában is világszám Dee Dee Bridgewater, a kameruni basszusgitáros-énekes Richard Bona, a kubai zongorista Alfredo Rodriguez, a szlovákiai magyar-roma gitáros Andreas Varady és Radics Gigi lesz a vendége. A hangszerelési magasiskolát a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködése teszi teljessé. 

2018.07.12 09:31

Az Esterházy-kincsek két pernek is a főszereplői

Publikálás dátuma
2019.01.20 14:48
A vezekényi tál
Fotó: /
Elperelhetik a magyar államtól az Esterházy-kincseket − írta az Index a Der Kurier értesülése alapján. Az osztrák napilap szerint 260 műtárgy tulajdonjogáért folyik a per, 100 millió euró értékben, és már február 22-én döntés születhet a „fővárosi bíróságon.” Az Esterházy Magánalapítvány lapunkhoz eljuttatott közleményében állítja, nem szándéka Ausztriába vinni a kincseket. „A magánalapítvány még 2013-ban kezdeményezte, hogy a Tanácsköztársaság által elhurcolt és a kommunista diktatúra idején jogtalanul elvett Fraknói-kincs tulajdonjoga körüli kérdések kerüljenek tisztázásra. Ugyanakkor továbbra is a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt és tartja magát azon vállalásához, a számára kedvező bírósági ítélet után is Magyarországon tartja a kincseket. A magánalapítvány véleménye, a kincsek ne a kevésbé látogatott Fertődön, hanem egy budapesti közgyűjtemény keretein belül kerüljenek bemutatásra” – írták többek között. A közleményből nem derül ki: valójában két per folyik az Esterházy-kincsekért. 2013 novemberében született kormányrendelet arról, hogy ha a magyar állam nem tudja bebizonyítani, egy műtárgy jogosan került a tulajdonába, azt adja vissza – a magánalapítvány még abban az évben benyújtotta restitúciós igényét. Az igényt elutasították, emiatt a közigazgatási bíróságon pereskedik. Egy korábbi miniszterelnöki javaslat nyomán az Iparművészeti Múzeumban őrzött Esterházy-kincsek mintegy hetven darabját 2016-ban szállították a fertődi Esterházy-kastélyba. A magánalapítvány ekkor újabb polgári pert indított a magyar állam, az Iparművészeti és az Eszterháza Központ ellen. Úgy tudjuk, a Fővárosi Törvényszék előtt azt kívánja bizonyítani: a kincsek az ausztriai Fraknó várának tartozékai. Az eddig ismert adatok szerint már a monarchia felbomlásakor, 1918 végén került Budapestre Közép-Európa legjelentősebb barokk főúri kincstára. Egyik híres műtárgya a vezekényi tál: a XVII. századi dísztál Budapest ostromakor a kincsek nagy részével együtt csaknem megsemmisült, Szvetnik Joachim Kossuth-díjas restaurátornak köszönhetően született újjá. A levéltári dokumentumok szerint Esterházy Pál a Fraknóban hagyott ezüstkincseket, illetve a magyar fővárosba hozott műtárgyakat mindig külön kezelte. A gyűjteményt a Tanácsköztársaság idején „köztulajdonba vették”, 1919 végén visszaadták a tulajdonosának. A herceg 1920-ban és 1923-ban is letéti szerződést kötött az Iparművészetivel, a kincseket mint hercegi hitbizományt államosították 1945 után. Az Index és a Der Kurier szerint Fertődön pincében, ládákban tárolják az Esterházy-kincseket. Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő múlt év októberében közzétett videóriportjában viszont azt mutatta be: Fertődön jó állapotban, jó körülmények között vannak a műtárgyak. Abban nem kívánt állást foglalni, Fertődön vagy a felújítás alatt álló Iparművészetiben volna-e a helyük.
2019.01.20 14:48
Frissítve: 2019.01.20 17:26

Ha kiállnánk a fényre - Jeanne d’Arc legendája a Katona József Színházban

Publikálás dátuma
2019.01.19 13:19
A per lefolytatóinak sajátos divatbemutatója
Fotó: / DÖMÖLKY DÁNIEL
Jeanne d’Arc sok száz éves legendáját vette elő a Katona József Színház Mészáros Blanka főszereplésével a Kamrában. Hegymegi Máté rendezésében kíméletlenül pontos, felkavaró előadás született.
„ A jelen idő vitrinében égek” - mondja Mészáros Blanka, mint Jeanne d’Arc a Katona József Színház Kamrájában a Hegymegi Máté által rendezett előadás elején. Eközben a hitről beszél, illetve arról, hogy sokszor csak mondjuk, hogy hiszünk, aztán nem vagyunk hajlandóak semmit sem tenni érte. „ Csak a valóság lezárt képeit nézegetjük.” A sötétben maradunk és nem merünk kiállni a fényre. Nem vállaljuk a megbélyegzést. Persze az ilyen vállalásnak ára van. Nem is akármilyen. Főként, ha az ember közben egyedül marad. A hőssé lett, majd máglyán elégetett parasztlány legendáját nagyon sokan feldolgozták. Most Garai Judit ezeket a drámákat, dokumentumokat és filmforgatókönyveket felhasználva írt egy új szöveget. Friss, pontos és felkavaró és nagyon mai. Lehetne akár egy a tetteiért számon kért mai fiatal tüntetőlány is a történet főszereplője. Persze ne menjünk messzire, hiszen a máglyahalál csak nem jön újra divatba. Sok minden mégis ismerős, nem véletlenül a jelen idő vitrine… A színpadon tényleg egy valódi üvegvitrin. (Díszlet: Fekete Anna) Ebbe zárják be a perbe fogott lányt. Előtte a per résztvevői végigvonulnak a kifutón, mint egy divatmutatón (Jelmez: Kálmán Eszter), majd belenéznek az üvegvitrinbe. Igen, minden csupa tettetés, színjáték. Az őszinteségnek ehhez semmi köze. Az érdekek számítanak, a konspiráció. Minden és mindenki ennek az eszköze. Aki pedig nem hajlandó ebben a színjátékban a saját, illetve a ráosztott szerepet eljátszani, annak lesz ne mulass. Legfeljebb utólag szentté nyilvánítják. Pedig Jeanne d’Arc tiszta, nagyon is az. Ezzel még nem is lenne baj. Legyen hős, hallgasson a hangjaira, koronáztassa meg a királyt, de aztán álljon be szépen a sorba. Elég a nagyképűségből! Elég a küldetésből! A Katona József Színház ennek az egész álszent folyamatnak a lényegét vágja a képünkbe. A fiatal rendező Hegymegi Máté több munkájával (Peer Gynt, Bádogdob) már felhívta a figyelmet a tehetségére. És szerencsére eddig minden előadása képes volt egyedi és markáns lenni. Most miközben kíméletlen közeliket mutat, sok mindent a színészekre bíz. És ők meghálálják ezt a bizalmat. Mészáros Blanka egy valódi utat mutat meg a színpadon. Nem kímélve önmagát, nagy energiával végigmegy rajta. A hősből az áldozattá válásig. Végig megőrizve a tisztaságát, ami a színésznőből egyébként is árad. A pert levezénylő férfiak pedig szintén önmagukat adják: a bíró Kocsis Gergely, az inkvizítor Rába Roland, az ügyész Elek Ferenc és az angolokat képviselő Tasnádi Bence. Asszisztálnak egy gyakorlatilag előre eldöntött perben. Mindenki a saját vérmérséklete és ízlése szerint. De mindannyian ugyanannak a gépezetnek a részei. Mészáros Béla, Máté Gábor, Dankó István és Vajdai Vilmos több szerepet is megoldanak. Warwick (Mészáros Béla) mondja: „Rettenetes látni, ahogy egy ilyen ártatlan teremtés szétzúzódik két nagyhatalom: az egyház és a törvény között.” Ezek a rendszerek pedig könyörtelenül felfalják azt, aki nem engedelmeskedik. Nem csak a múltban, hanem a jelen idő vitrinében is. Infó: Jeanne d’Arc – a jelen idő vitrinében Írta: Garai Judit Katona József Színház - Kamra Rendező: Hegymegi Máté                 
2019.01.19 13:19
Frissítve: 2019.01.19 13:19