Frida Kahlo – egy fájdalomból festett életmű

Publikálás dátuma
2018.07.11 15:31

Fotó: / Vajda József
A mexikói művész testi fájdalmakkal és magánéleti csalódásokkal teli életében a festészet jelentette a gyógyírt. Frida Kahlo képei először láthatóak Magyarországon.
Fájdalom járja át Frida Kahlo festményeit, amelyeken látomásos képekben tűnnek fel a festő életének meghatározó eseményei: egy tragikus buszbaleset, egy ellentmondásos házasság és a három meg nem született gyermek fölötti gyász. A Magyar Nemzeti Galériában látható tárlaton harmincöt kép segít közelebb kerülni Kahlo művészetéhez, amely szorosan fonódik össze magánéletével. A Nemzeti Galéria már korábban is törekedett rá, hogy a mexikói festő műveiből kiállítást rendezzen, de egy Kahlo-tárlatot összehozni nem egyszerű feladat. Egyrészt az életmű szűkös: „csupán” száznegyven körüli műalkotásból áll, s ezek közül számos darab magángyűjtőknél található. Másrészt a festmények legnagyobb része a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo falain függ, a képek egy része pedig folyamatosan utazik, egy évben akár több országban, párhuzamosan is zajlanak Kahlo-kiállítások. A jelen tárlat legtöbb műve is a mexikói múzeumból érkezett, de a Nemzeti Galériának sikerült néhány magángyűjtőtől is képet kölcsönöznie.
A kiállítás kurátora, Lantos Adriána az elrendezésnél arra törekedett, hogy látogató egyszerre ismerje meg a festőikon művészetét és magánéletét is, hiszen a mostani az első alkalom, hogy Kahlo képei Magyarországon láthatók. A tárlat emellett tágabb történelmi kontextusba is helyezi a festményeket: az első terem idővonalán Kahlo életének eseményei mellett Mexikó történelme is megidéződik az Azték birodalom 1521-es spanyol meghódításától a művész 1953-ban bekövetkezett haláláig. A történelmi múlt különösen lényeges Kahlo esetében, mivel képein a népi hagyományok és a hódítás előtti, prekolumbiánus agyagszobrok, álarcok fontos szerepet játszanak, őserőt kölcsönözve a műveknek. Az ábrázolásban azonban nemcsak az erős szimbólumok nyújtanak zsigeri élményt, de a művész életének tragikussága is. Már egészen fiatalkorában kiderült, hogy jobb lábát meg kell műteni, majd 1925-ben buszbalesetet szenvedett, mely során gerince több helyen is eltört, és hosszú hónapokra kórházba kényszerült. Édesanyja ekkor vásárolta meg neki azt a speciális festőállványt, mellyel a fiatal Frida ágyban fekve is tudott festeni. A lányt viszont életében – saját szavaival élve – egy még súlyosabb baleset is érte: felépülve megismerkedett a nála húsz évvel idősebb festőnagysággal, Diego Riverával, akivel később összeházasodott. A mexikói népművészetért rajongó Rivera segített Kahlónak elindítani a karrierjét, de feleségét három ízben csalta meg, az egyik alkalommal ráadásul Frida kedvenc húgával, Cristinával.
A két tragédia a művész életét végigkísérő toposszá vált. Kahlo a buszbalesetét követően nemcsak gerincbántalmakkal élt, de medencecsontja is megrepedt, így képtelen volt gyermeket szülni, az élete során háromszor vetélt el. A gyermektelenség érzését szürreális, víziószerű képekben jelenítette meg, melyek közül a kiállításon is megtekinthetünk párat. Az egyik legerősebb alkotás a Henry Ford Kórház című kép, melyen a művész meztelenül fekszik egy, a sivatagi tájban látható kórházi ágyon, mellette pedig vörös fonálon vagy köldökzsinóron jelennek meg lebegő motívumok: a magzat, a terhességet szemléltető anatómia bábu, egy Diegótól kapott kék orchidea és egy csiga, utalva a kórházi beavatkozás lassúságára. Férjével való ambivalens kapcsolatára is utal a képeken: a Diego és én című képen a férfi és Frida arca összeolvad, de az illeszkedés nem pontos, ezzel is jelezve a harmónia hiányát. Ennél explicitebb azonban a Csak néhány apró késszúrás című kép, melyen egy nő megszurkált testtel, vérben fekszik egy ágyon, mellette a férje áll. 
A tárlathoz kapcsolódik egy Fridamania című kiegészítő kiállítás is, amely a művésznek a popkultúrára, a női identitásra és a női alkotókra gyakorolt hatását mutatja be. Az egyik falat olyan hírességek portréi borítják, akik a festő látásmódját vagy kinézetét tették magukévá, míg egy másikból kiderül, Kahlo hogyan vált fogyasztási cikké, kulturális ikonná. Láthatunk róla készült graffitiket és tetoválásokat, egy falszövegből pedig kiderül, hogy a mexikói ötszáz pesós bankjegyen is az ő portréja szerepel.  Leegyszerűsítő lenne viszont Frida Kahlo művészetét csak a nőiségre és a popkultúrára vonatkoztatni, hiszen képei univerzálisan tárják fel az emberi lelket a maga tisztaságában. Ugyanis, bár művein keresztül saját életeseményeit mutatja be, Kahlo szubjektív víziói mégis felmutatják az emberi magány és fájdalom általános érzetét. A képeket személve mégsem egy reményveszett embert ismerünk meg, hanem olyasvalakit, aki mert erős lenni, és a végsőkig kitartani – még akkor is, amikor tudta, hogy már közeleg a vég. Ezért is írta fel piros betűkkel utolsó, dinnyéket ábrázoló csendéletére: „Viva la Vida”, avagy „Éljen az élet”.

Magyar kapcsolat

Frida Kahlót férje mellett viszony fűzte a magyar származású fotógráfushoz, Muray Miklóshoz vagyis Nicholas Ray-hez is. A kiállításon felnagyítva látható a festőnek egy rövidke levele, melyet a férfinek írt. Emellett kiderül, hogy Kahlo édesapjáról is azt hitte, magyar-német származású, de utóbb két német kutató bebizonyította, hogy felmenői németek voltak.

2018.07.11 15:31

Hofit csak saját magához lehet hasonlítani

Publikálás dátuma
2018.10.21 12:23

Fotó: Népszava/ Vajda József
Jézus is csak beszélt, meg Lao Ce is, ideje volt leírni Hofi szövegeit is - dobta fel a labdát Bödőcs Tibor a Hofi megmondja című kötet bemutatójának kezdetén. A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretében megrendezett beszélgetésen Winkler Nóra kérdezte a humoristát, Malek Miklós zeneszerzőt, valamint a jól ismert nevettető idézeteit, poénjait felsorakoztató kötet szerkesztőjét, Király Leventét. A résztvevők a beszélgetés során végig hangsúlyozták, Hofi színészi készségei és abszolút hallása is kiemelkedő volt, az azonban egészen egyedülálló, hogy bármiről tudott beszélni, s egyszemélyben bárkit el tudott játszani. Szolidaritással és toleranciával fordult a néphez, s emiatt szinte mindenki szerette; a kétezres évek elejére több mint ötmillió hanghordozót adtak el felvételeiből. Hofi egészen kivételes memóriával rendelkezett: egyszerre öt dologról tudott beszélni, s amikor már mindenki azt hitte, elfelejtette az előző gondolatmeneteket, szépen lezárta azokat – hangsúlyozta Malek Miklós, aki Hofi jó barátja is volt –, s olyankor a tomboló közönség már szinte könyörgött: “Géza, hadd pihenjünk!” Kérdés azonban sokak számára, hogy a Kádár-korszakban, miként maradhatott fenn rendszert kritizáló és karikírozó előadásaival – emelte ki Winkler Nóra. Malek szerint, Hofi mindig tudta, meddig mehet el, s hogy kik ülnek épp a közönség soraiban, vagy fent a lelátón. Mindig megtalálta azt a pontot, amit csak egy milliméter választott el attól, amit már nem volt szabad – tette hozzá a zeneszerző. Nekem azt mondta a Sándor Gyuri, 42,5 évente születik ekkora tehetség, mint ő meg én – szúrta közbe frappánsan Bödőcs. Majd Király Levente is hozzáfűzte: ő volt a huszadik század humoristája. A szerkesztő felidézte Nádas György szavait: úgy néztem rá, mint olyan valakire, akiről tudtam, hogy csak egy születik egy évszázadban. Színészileg a nemzetközi porondon is nagyon kiemelkedő – hangsúlyozta továbbá Bödőcs, hozzátéve: komplex tehetség volt, nem csak jót mondott, jól is mondta, jó volt nézni, jó olvasni. 
Malek Miklós szerint Hofit csak saját magához lehet hasonlítani. - Ezt kitermelte magából Kőbányától elindulva Debrecenig, sok rúgáson, csapáson keresztül. Meg lehetett tőle tanulni, hogy ki lehet mászni a gödörből; hiába rúgtak belém hármat, menni kell előre - részletezte a zeneszerző. Bödőcs sajnálatának is hangot adott, amiért Hofi Németh Szilárdot és Lőrincet már nem érte meg. A humorista hangsúlyozta gyakran ma is előkerül az előadó neve, s az életmű lényege, hogy nem csak lemezeken vagy CD-ken van igazán, hanem az emberek között – nem telik el kocsmai eszmecsere egy Hofi-poén nélkül. A beszélgetés végére mindennél világosabban értették meg a jelenlévő húszévesek is (akik valószínűleg csak felvételekről ismerhetik a humoristát), hogy ki is volt Hofi igazán, amikor Malek Miklós kérésére a közönség együtt kezdte el – előbb óvatosan, halkan, majd közös hangon, bátran – énekelni: lazítani, próbálj meg lazítani, nem győzlek tanítani, hogyan csináld. Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek, és aztán megint mehet, minden tovább.

Infó: Hofi megmondja (szerk. Király Levente), Corvina Kiadó, 2018

2018.10.21 12:23
Frissítve: 2018.10.21 12:45

Festmények, csak tiszta forrásból

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:00
A jobbra látható, eredeti Aba-Novák-képet a könnyebb eladhatóság és a magasabb ár kedvéért a múltban kicsit felturbózták
Fotó: KIESELBACH GALÉRIA/
A hazai műkereskedelemben a galériáknak felajánlott művek 15-20 százalékáról derül ki, hogy másolatok. A Kieselbach Galéria és a Vatera a jövőben együtt lépnek fel a műtárgy hamisítás ellen.
Az online kereskedelem a műtárgy piacra is betört, s ahogy más ágazatokban, itt is előfordul, hogy „selejtes” árut kap a vevő. Csakhogy míg egy ruházati, vagy elektronikai eszköz esetén a legrosszabb esetben is „csak” néhány tíz, esetleg százezer forint lehet a kár, egy keresett festőművész hamisított képén milliókat bukhat az óvatlan gyűjtő. Az online piac kihívásai közé tartozik, a biztonságos felület megteremtése. Nem titok, hogy ebben a speciális kereskedelmi szegmensben is történnek csalások, s a festmények olyan nagy értékű műtárgyak, amelyeknél különösen fontos a biztonság és a bizalom megteremtése. Az online-ra feltett képből roppant nehéz megállapítani egy kép eredetiségét. Ezért is döntött úgy Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa és Szanitter Áron a Vatera tulajdonosa, hogy együtt lépnek fel a műtárgy hamisítás ellen. A Vatera forgalmának 20 százaléka antikvitás, illetve gyűjtemény kategória, s ebben szerepelnek a festmények is. A galéria kezdetben 900 festményt kínál megvételre a Vatera egy külön felületén - jelentették be a minapi sajtótájékoztatón. A galéria web shop oldalára feltöltött kínálat valamennyi darabját művészettörténészek és becsüs szakértők vizsgálják meg és garanciával adja el az aukciósház. Az érdeklődő a kiválasztott képet a galériában veheti át. A Vaterán vételre felajánlott műveknél az eladó kérheti a Kieselbach galéria segítségét a festmény eredetiségének az igazolására. Így idejekorán kiderülhet, ha a kép hamisítvány.   Nem kötelező igénybe venni a galéria szolgáltatását, de ha olyan ismert festő képét tölti fel valaki a Vaterára, akinek az esetében előfordulhat a hamisítás kockázata, akkor a feltöltés során megjelenő adatlapon kötelező arról nyilatkoznia az eladónak, hogy a festményt bevizsgálták-e szakértők, vállal-e az eladó garanciát arra, hogy ha kiderül a képről, hogy hamis, visszafizeti a vételárat a vevőnek. A hazai műkereskedelemben a galériáknak felajánlott művek 15-20 százalékáról derül ki, hogy hamisítványok. Olykor múzeumoknál, jelentős gyűjteményeknél is előfordul. Molnos Péter művészettörténész példaként említette, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeumban egy hagyatékban két, egyébként korabeli nívós hamis Aba-Novák Vilmos képet talált, amit azután le is vettek a falról. A hamisítók természetesen az eladható festők képeit másolják – mondta Kieselbach Tamás. Mostanában például a sokáig 200-400 ezer forintért eladható Balázs János festmények ára alaposan emelkedett, s ez a hamisítók figyelmét is felkeltette, de ilyen művész Czene Béla is.  Óriási károkat okoz a magyar festészetnek és műkereskedelemnek, ha gyenge hamisítványokhoz kötik a nemzetközi piacokon a legnevesebb magyar festőművész nevét. Kieselbach példaként említette, hogy egy barátja fotókat küldött egy németországi Michelin csillagos étterem belsőről, és javasolta, ha arra jár, mindenképpen látogasson el oda, mert a falakon kizárólag magyar festők képei láthatók. Mint kiderült, a fotókon szereplő két tucat Kádár Béla és Scheiber Hugó festmény egytől egyig hamisítvány volt.
2018.10.21 10:00
Frissítve: 2018.10.21 10:00