Kommunikációs viharban a Jobbik

Publikálás dátuma
2018.07.11 20:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem tartozunk sem a múlt évi, sem pedig az idei plakátkampányból kifolyólag cégeknek – hangsúlyozta lapunknak Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója.
Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője előzőleg az ATV-ben arról beszélt: bár a részleteket nem ismeri, tudomása szerint úgy szerződtek Simicska Lajos cégeivel, hogy a kampány után kell kifizetni a hirdetéseket. Nyilván bekalkulálták az állami támogatást, ami „most nem érkezik” a számvevőszéki büntetés miatt.
Ebből adódott a következtetés, hogy a Jobbik tartozik, méghozzá annak a Nyerges Zsoltnak, akinek Simicska nemrég az összes üzleti érdekeltségét eladta. A Jobbik azonban közleményben is tévedésnek minősítette azt a sajtóban megjelent állítást, hogy tartozásai lennének hirdetőcégek felé. A párt ezzel közvetve saját szóvivőjét is helyreigazította.
Schön Péter kérdésünkre közölte, hogy a Jobbik állami támogatása az idei parlamenti választás eredménye alapján mintegy 510 millió forint évente. Ennek most a negyede érkezett volna meg, de ezt a Magyar Államkincstár már nem folyósította. Így ezzel az összeggel csökkent az Állami Számvevőszék által kiszabott összesen 663,2 millió forintos bírság. A Magyar Postának a párt mintegy 58,5 millió forinttal tartozik – vont mérleget a gazdasági igazgató.
Tavaly nyáron a Jobbik szeretett volna 150 millió forintos kölcsönhöz jutni. A megkeresett bankoktól nem sikerült hitelt felvenni, pedig akkor a Jobbik akkor még bőven az ÁSZ vizsgálat és bírság előtt volt. „Így jelenleg nincs bankhitelünk” – tájékoztatott Schön Péter.
A kormánypárti Magyar Idők közben azt kifogásolta, a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban nincs nyoma annak a százmillió forintos adománynak, amit eredetileg a számvevőszék által kiszabott büntetésre gyűjtöttek össze, ám a párt vezetői szerint végül kampányra fordítottak. A június elején közzétett elszámolás alapján a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál – írta a lap.
A Jobbik szerint a kormánypárti sajtó megint „tévedett”. A Jobbik a kampánybeszámolójában a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntette fel, ahogyan azt a törvény előírja – idézzük a párt nyilatkozatát. A kampányidőszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Az ÁSZ „alaptalanul és jogtalanul kiszabott büntetése kapcsán kialakult helyzet miatt” a Jobbik a gyűjtést még a kampányidőszak előtt kezdte meg és fejezte be, ezen időszakban beérkezett adományokat nem a kampánybeszámolóban kell feltüntetni.
Sneider Tamás korábbi állítását, hogy az összegyűjtött 100 millió felhasználásáról Szabó Gábor pártigazgató döntött, ATV-s szereplésekor Mirkóczki Ádám is megerősítette. Sneider utólag helytelenítette az eljárást, míg Mirkóczki ebben nem látott különösebb kivetnivalót. Indoklása szerint Szabó Gábor kampányfőnök is volt, sokan pedig azzal az instrukcióval utalták át a támogatást, hogy a pénzt a Fidesz legyőzésére kell fordítani.
Némi szépséghiba, hogy a pénz sorsáról nem a Jobbik, hanem a Jobbikból kilépő és új párt szervezésébe fogó Novák Előd számolt be a nyilvánosságnak. Ő tette szóvá, hogy a Jobbik másra költötte a pénzt, mint amire kérte – a számvevőszéki büntetés mérséklése helyett kampányra. Előtte az utolsó információ az volt, hogy Szabó Gábor hálás köszönetét fejezte ki, amiért az adományok révén több mint 100 millió forintot kapott a Jobbik a „bírság kifizetésére indított gyűjtés során”.
Szerző
Témák
Jobbik
2018.07.11 20:10

Így hekkelné meg az MSZP a Fidesz tervét, amelyik eltitkolná a rabszolgatörvény vitáját

Publikálás dátuma
2018.12.11 11:10

Fotó: / Tóth Gergő
A kormánypárt éjszakára időzítette annak az embertelen törvényjavaslatnak a tárgyalását, ami dolgozók millióinak keseríti meg az életét.
A mai parlamenti vita legutolsó napirendi pontjaként tárazta be a rabszolgatörvényt. praktikusan azért, mert így előtt még 21 egyéb javaslatról tárgyalhat. És ebben az esetben a fideszesek nem sajnálták volna úgy az időt, mint tegnap, amikor egy csomagban szavaztak 2925 módosító javaslatról, aminek zömét Tóth Bertalan az MSZP elnöke nyújtotta be, a többit pedig a párbeszédes Szabó Tímea, illetve a DK-s Arató Gergely jegyzete.
A cél egyértelmű: a Tisztelt Ház az éjszakában vitatkozzon a rabszolgatörvényről - a lehető legszűkebb nyilvánosság előtt. Azonban az időhúzó trükk hatástalanítható. A megoldás, hogy az ellenzék egyetlen napirendi ponthoz sem szól hozzá. Információink szerint a szocialisták ki is vonulnak, és csak a rabszolgatörvény vitájára térnek vissza. Ha a többi ellenzéki formáció is így cselekszik, akkor már délután sor kerül a rabszolgatörvényre.
2018.12.11 11:10

Magyar kórházat nyitna Beregszászon a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:24
Beregszász
Fotó: / Németh András Péter
Kétszer is leállították már a projektet, de mindkétszer újraindult. Részleteket azonban senki nem hajlandó elárulni róla.
Már megvan a helye a kárpátaljai Beregszászon annak a vadonatúj, világszínvonalú kórháznak, amit a kárpátaljai reformátusok neve alatt, de a magyar kormányzat által biztosított pénzből hoznának létre, írja a 24.hu.
Beregszász polgármestere néhány hete a közösségi oldalán jelentette be, hogy a város elindította a beruházáshoz szükséges előkészületeket. Babják Zoltán azt írta: a városi tanácsban megszavazták annak az ingatlannak az értékesítését, amelyet a református egyházkerület kinézett a leendő egészségügyi intézmény számára. A tanács jóváhagyta, hogy a város egyik főútvonalán, a Hmelnickij úton adjanak bérbe egy nagyobb területet, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) egy „keresztény kórházat” létesítsen ott.
Az egyházkerületnek azonban valójában sem pénze, sem szakértőgárdája nincs ahhoz, hogy belekezdjen egy több milliárd forintos építkezésbe, majd pedig felszereljen és működtessen egy modern kórházat. Jellemző, hogy a reformátusok helyi iskolahálózatát is nagyrészt a magyar állam finanszírozza hosszabb ideje. Ezt 2015-ben az Orbán-kormány akkori szociális és felzárkózási ügyekért felelős államtitkára, Czibere Károly mondta el. Czibere egyúttal azt hangoztatta, hogy a kormány az egész kárpátaljai térség felzárkóztatásában partnerként tekint a KRE-re.
A kórházprojekt hátteréről sem Zán Fábián Sándor beregszászi püspök, sem Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nem árult el semmit a 24.hu kérdésére - utóbbi válaszra sem méltatta a megkeresést. Vejkey György, a Kórházszövetség elnöke azt mondta el, hogy tanácsadóként működik közre a terv kimunkálásban, de ő sincs felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzon róla.
A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították az áprilisi országgyűlési választás kampánya és az ukrajnai magyarellenes megmozdulások miatt. A jelek szerint azonban a kormányzat nem tett le a terv megvalósításáról.
2018.12.11 10:24