Kommunikációs viharban a Jobbik

Publikálás dátuma
2018.07.11 20:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem tartozunk sem a múlt évi, sem pedig az idei plakátkampányból kifolyólag cégeknek – hangsúlyozta lapunknak Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója.
Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője előzőleg az ATV-ben arról beszélt: bár a részleteket nem ismeri, tudomása szerint úgy szerződtek Simicska Lajos cégeivel, hogy a kampány után kell kifizetni a hirdetéseket. Nyilván bekalkulálták az állami támogatást, ami „most nem érkezik” a számvevőszéki büntetés miatt.
Ebből adódott a következtetés, hogy a Jobbik tartozik, méghozzá annak a Nyerges Zsoltnak, akinek Simicska nemrég az összes üzleti érdekeltségét eladta. A Jobbik azonban közleményben is tévedésnek minősítette azt a sajtóban megjelent állítást, hogy tartozásai lennének hirdetőcégek felé. A párt ezzel közvetve saját szóvivőjét is helyreigazította.
Schön Péter kérdésünkre közölte, hogy a Jobbik állami támogatása az idei parlamenti választás eredménye alapján mintegy 510 millió forint évente. Ennek most a negyede érkezett volna meg, de ezt a Magyar Államkincstár már nem folyósította. Így ezzel az összeggel csökkent az Állami Számvevőszék által kiszabott összesen 663,2 millió forintos bírság. A Magyar Postának a párt mintegy 58,5 millió forinttal tartozik – vont mérleget a gazdasági igazgató.
Tavaly nyáron a Jobbik szeretett volna 150 millió forintos kölcsönhöz jutni. A megkeresett bankoktól nem sikerült hitelt felvenni, pedig akkor a Jobbik akkor még bőven az ÁSZ vizsgálat és bírság előtt volt. „Így jelenleg nincs bankhitelünk” – tájékoztatott Schön Péter.
A kormánypárti Magyar Idők közben azt kifogásolta, a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban nincs nyoma annak a százmillió forintos adománynak, amit eredetileg a számvevőszék által kiszabott büntetésre gyűjtöttek össze, ám a párt vezetői szerint végül kampányra fordítottak. A június elején közzétett elszámolás alapján a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál – írta a lap.
A Jobbik szerint a kormánypárti sajtó megint „tévedett”. A Jobbik a kampánybeszámolójában a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntette fel, ahogyan azt a törvény előírja – idézzük a párt nyilatkozatát. A kampányidőszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Az ÁSZ „alaptalanul és jogtalanul kiszabott büntetése kapcsán kialakult helyzet miatt” a Jobbik a gyűjtést még a kampányidőszak előtt kezdte meg és fejezte be, ezen időszakban beérkezett adományokat nem a kampánybeszámolóban kell feltüntetni.
Sneider Tamás korábbi állítását, hogy az összegyűjtött 100 millió felhasználásáról Szabó Gábor pártigazgató döntött, ATV-s szereplésekor Mirkóczki Ádám is megerősítette. Sneider utólag helytelenítette az eljárást, míg Mirkóczki ebben nem látott különösebb kivetnivalót. Indoklása szerint Szabó Gábor kampányfőnök is volt, sokan pedig azzal az instrukcióval utalták át a támogatást, hogy a pénzt a Fidesz legyőzésére kell fordítani.
Némi szépséghiba, hogy a pénz sorsáról nem a Jobbik, hanem a Jobbikból kilépő és új párt szervezésébe fogó Novák Előd számolt be a nyilvánosságnak. Ő tette szóvá, hogy a Jobbik másra költötte a pénzt, mint amire kérte – a számvevőszéki büntetés mérséklése helyett kampányra. Előtte az utolsó információ az volt, hogy Szabó Gábor hálás köszönetét fejezte ki, amiért az adományok révén több mint 100 millió forintot kapott a Jobbik a „bírság kifizetésére indított gyűjtés során”.
Szerző
Témák
Jobbik
2018.07.11 20:10

A kormány ad pénzt a Lánchídra, de cserébe mindent átvariálna

Publikálás dátuma
2018.09.18 20:37
FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Hétmilliárd forintot biztosít az Orbán-kabinet a Lánchíd és a Váralagút egyidejű felújítására. A munkát másfél év alatt be kell fejezni – és ez még csak egy a támogatói elvárások közül. Eltűnhetnek a helyi körforgalmak is.
Meghallgatta a kormány Tarlós István kérését, hétmilliárdos pluszforrást küldött a Lánchíd és a Váralagút felújítására – derül ki a keddi Magyar Közlönyből; ezzel megvalósulhat az óriás beruházás, amire a fővárosnak eddig csak 16,3 milliárd forintja volt, miközben a munkaköltségeket 20 milliárd körülire becsülték.
Csakhogy – mert az ilyen rábólintásoknál mindig van csakhogy – az Orbán-kabinet feltételekhez kötötte a támogatást: a munkálatokat 18 hónap alatt kell befejezni, a forgalom lehető legkisebb akadályozásával, ami erőltetett menet lesz az eredetileg tervezett, három éves időszakhoz képest. Ráadásul, a kormány jogi következményeket vár el, ha a megbízó vagy a kivitelező kifutna a 18 hónapos határidőből.  A rendelet a 2020-as büdzséből biztosítana forrást a felújításokra, míg a fővárosi tervek szerint jövő évben látnának neki a munkának.
A kormány azt is előírta, hogy Tarlós István Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve találja ki, hogyan lehetne növelni a híd körüli zöldfelületeket, pihenőhelyeket – akár a helyi körforgalmak felszámolásának árán is.
Ez azt jelenti, hogy megszűnhet a Clark Ádám téri, a Széchenyi téri körforgalom, és átalakul a József Attila utca közlekedése is, ami komoly forgalmi változást okozna, autósok tízezreit érintené naponta.
A kormányrendeletből továbbá kiderül, hogy egy nagy teraszt is építenének a Vigadó tér alsó rakparti szakasza felé, a beruházást pedig összekötnék a Földalatti nyomvonalának tervezett Vigadó téri meghosszabbításával, és a 2-es villamos vonalának felújításával. A témafelelős Gulyás Gergelynek november végéig kell javaslatokat bemutatnia arról, hogyan is képzelik a Lánchíd-környéki zöldfelületek helyi növelését, na és a Vigadó téri terasz felépítését.  
Témák
Láncíd
2018.09.18 20:37

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek, válaszát keretes írásunkban olvashatják.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Oltyán: Bács-Kiskunban úgy hívtak, a „helyi Index”

Oltyán József kedden este írásban válaszolt kérdéseinkre. - Mi motiválta, hogy bevásárolja magát az Index mögött álló cégbe, cégekbe, amelyek a portál hirdetési felületei felett is rendelkeznek?    - Amennyiben az NP Nanga Parbat 17. Zrt.-re gondol a társaság semmilyen módon nem áll az Index.hu hírportál mögött. Az Index kiadójának tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány. Az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeinek megszerzését tegnap kiadott közleményünkben részletesen megindokoltuk, amelyet a Népszava szerkesztőségéhez is eljuttattunk.    - Miből finanszírozta a tranzakciót?  - Kisebb részben saját tőkéből, nagyobb részben pedig hitelből.    - Melyik banktól vett fel hitelt?  - Az adásvétel részleteit a felek üzleti titokként kezelik, így erről nem kívánok nyilatkozni.    - Veszteséges vagy nyereséges jelenleg a két CEMP-cég, valamint NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t?  - A cemp-x online Zrt. tulajdonában lévő cégek nyereséggel működnek, az NP Nanga Parbat 17. Zrt. nem végez gazdasági tevékenységet.    - Veszteség esetén ön rak bele pénzt a saját vagyonából?  - A gazdasági társaságok finanszírozása tulajdonosi feladat, természetesen meg fogok felelni tulajdonosi kötelezettségeimnek.     - Nem gondolja furcsának, hogy KDNP-s politikusként egy olyan hírportál mögött álló cégben lett társtulajdonos, amely számos alkalommal bírálta a jelenlegi kormányt?  - Én inkább azt gondolom furcsának, hogy annak ellenére, hogy világosan fogalmaztunk az adásvételről szóló közleményben, és az ügyletek minden részletét nyilvánosságra hoztuk, Ön azt állítja kérdéseiben, hogy az index mögött állunk. Ez nincs így, határozottan szeretném cáfolni. Az Index.hu részvényeit az MFA Alapítvány birtokolja.    - A Facebookon egy Pesti Srácok-cikkhez írt kommentjében, úgy fogalmazott, hogy „legalább 2 éve tiltólistára tette az Indexet”. Mi változott?  - A kontextusra nem emlékszem, fogalmam sincs, mikor volt ez. Biztos volt egy tartalom, amin felhúztam magam. Ebből kár összeesküvés-elméletet gyártani. Ez nem tendencia, hanem egy adott cikkre „adott" düh. Bennem egyébként is van egy érzelmi kapcsolódás az Indexhez, hiszen 12-13 évig úgy hívtak Bács-Kiskun megyében, hogy a „helyi Index".    - A Népszabadság bezáratásakor azt mondta: „A Népszabinál pedig mindenki gondolkodjon el, hogy mennyire érdekelte eddigi munkája során, hogy mennyi értéket teremt a vállalatának! És ha ezt jól végig rágták, akkor az utolsó kapcsolja le a villanyt, mert most már késő!” Kérem pontosítson: milyen értékekre gondolt, amelyeket ön szerint nem valósítottak meg a Népszabadság volt munkatársai?  - Ezt a cikket a Bácsmegye.hu oldalon jegyeztem a téma kapcsán. A kiadó adósságát ellentételező értékre gondoltam, ami valamiért nem termelődött meg, így laptulajdonosként és médiavállalkozóként azt gondolom, hogy már sokkal korábban, az első veszteségek idején be kellett volna zárni. Ha jól emlékszem talán 5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a kiadó az újsághírek szerint, ez egy elképesztően nagy összeg. (A veszteségre vonatkozó állítás nem fedi a valóságot. A Népszabadságot egyébként sem gazdasági, hanem politikai okok miatt zárták be – a szerk.)    - „Mint megyei laptulajdonos eldöntöttem, hogy alapvetően át fogom alakítani az akkoriban Bács-Kiskun megye egyik legolvasottabb hírportálját a Hírös.index.hu-t. Ez annyira jól sikerült, hogy fel is számoltam 2013-ban a lapot és ezzel együtt kiszálltam az értelmetlen számok bűvöletében zsibongó netes újságok versenyéből. Mert abban a percben a gyerekeim kérdő tekintetének a kereszttüzében rájöttem, hogy ha nem változtatok, akkor elveszítem a tiszteletüket.” Most visszaszáll a netes újságok versenyébe?  - A tulajdonomban lévő Regon Média számos megyei online portált működtet, csak a gyűlölködésnek teret adó hiros.index.hu-t zártam be.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40
Frissítve: 2018.09.18 20:19