Amerikai nagykövet: jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el a jó viszonyt

Publikálás dátuma
2018.07.11. 19:16
David B. Cornstein
Fotó: foreign.senate.gov
Az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt időkben "nem olyanok voltak, mint amilyennek lenniük kellett volna", az Egyesült Államok új budapesti nagykövete szerint.
David B. Cornstein nagykövetet szerdán debreceni látogatása során kapták el az újságírók. Mint kérdéseikre mondta: a két ország kapcsolata már megváltozott. Szavai alátámasztására felidézte: alig egy órával azután, hogy letette nagyköveti esküjét, hármasban folytattak megbeszélést Szijjártó Péter magyar és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter részvételével, s egy nappal azt követően, hogy a Fehér Házban fogadta őt és feleségét az amerikai elnök, Donald Trump telefonon gratulált Orbán Viktor újraválasztásához.
Kérdésre válaszolva David B. Cornstein kitért a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyére, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "nagy veszteség lenne Magyarországnak, ha elmenne a CEU" Budapestről. "A CEU-nak nem az amerikai kormány kedvéért, nem az amerikai szenátus kedvéért kellene itt maradnia, hanem Magyarország, a magyar emberek kedvéért" - mondta.
"Ugyanis a helyzet az, hogy most Magyarország élvezi az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és az amerikai nagykövet támogatását. Nagyon jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el ezt a jó viszonyt"

- fűzte hozzá a nagykövet.

David B. Cornstein szerint a CEU teljesítette mindazt, amit a magyar kormány kért az egyetemtől, megfelel minden elvárásnak. Hangsúlyozta, ha ez az ügy végre rendeződne, a két ország kapcsolata "betonszilárdságú" lehetne.
Szerző
Témák
David Cornstein

Csak hergelik a közszférát

Publikálás dátuma
2018.07.11. 18:56
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés.
Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. (Az ötlet szinte szó szerint megegyezik Lázár János volt kancelláriaminiszter előző ciklusban megbukott elképzeléseivel.)  Az MGYOSZ alelnöke szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban. Rolek alapos elemzést sürgetett, amelynek azt is tisztázni kellene, milyen technikai megoldások segíthetik, hogy kevesebb dolgozó is képes legyen jobb színvonalú szolgáltatást nyújtani. Tisztában van vele, hogy ennyi ember átirányítása a versenyszféra vállalataihoz komoly politikai döntés – hangsúlyozta –, ami csak akkor lehetne sikeres, ha pontos átképzési programot dolgoznának ki mellé. Eredetileg a Pénzügyminisztériumban érdeklődtünk, hogy milyen minisztériumokkal és szervezetekkel tárgyalnak a leépítés menetéről, mert Varga Mihály a Versenyképességi Tanács keddi ülése után ilyen egyeztetéseket említett, de választ a Miniszterelnökségi Sajtóirodától kaptunk. Nem mentünk vele sokra:
„Hatékony, olcsó államra törekszünk, és évek óta a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés a kormány célja” - írták, hozzátéve, hogy ezért hirdettek létszámstopot június 20-án.

Vagyis elismerték, hogy tárgyalás valójában nincs, és megint nem kapkodják el a leépítéseket.  Erre utal a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az is, hogy a jövő évi költségvetésben a közszféra mindössze 0,3 százalékos leépítésével számol a kormány. Az országos szakszervezeti konföderációk tegnapi egyeztetésén minden tömörülés elnöke megalapozatlan ötletnek nevezte a kérdés felvetését – tette hozzá Földiák András. A köztisztviselők és közalkalmazottak 690 ezres létszáma szerinte egyáltalán nem magas, de az államosított vállalatok munkavállalói megdobják a létszámot. Nem tette hozzá, de tény:
a folyton előkerülő leépítési ötletek ellenére az állam valóban egyre többet költ – saját magára. Egyetlen példa: az előző ciklusban a 13 miniszter munkáját 54 államtitkár segítette, idén már 64.

Tíz kilométer utat 50 milliárdért építhet Orbán kedvenc vállalkozója

Publikálás dátuma
2018.07.11. 18:01
Az M44.es út egyik szakasza. Képünk illusztráció
Fotó: Ujvári Sándor / Népszava
Elképesztő értékű tendert nyert el a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, kilométerenként mintegy 5 milliárd forintért építhetik az M44-es út egy szakaszát.
A Duna Aszfalt Kft. tervezheti és építheti az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát, ez a cég nyerte ugyanis a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatát – vette észre a HVG a Közbeszerzési Értesítőben publikált eredmén yt. 
dokumentumból az is  kiderül, hogy a Duna Aszfalt az előzetesen becsültnél drágábban, nettó 50 milliárd 366 millió forintért dolgozhat. Korábban 46 milliárd 747 millió forintra becsülték a munkát.
Az M44-es gyorsforgalmi útnak ez a szakasza 9,9 kilométeres és kétszer kétsávos lesz. A nyertesnek építenie kell egy 152 méter nyílású Tisza-hidat is. Az útszakaszon lesz két külön szintű csomópont, két vadátjáró és egy mérnökségi telep. A szerződést már alá is írták,  a Duna Aszfalton kívül egy nagyvállalat és egy konzorcium is indult a pályázaton. 
A beruházás azért érdekes, mert az egy kilométerre vetített költsége messze ennek a legmagasabb. Az M44-es korábbi szakaszai 2,1-2,8 milliárd forintba kerültek kilométerenként, a Lakitelek és Tiszakürt közötti szűk 10 kilométernél azonban 5 milliárd feletti az egységár. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik a már említett híd, ami egész biztosan jelentősen megdobja a költségeket - írja a lap.
Szerző