Erdogan: "nincs már olyan, hogy civil vagy katona"

Publikálás dátuma
2018.07.11 20:37

Fotó: Anadolu Agency/ Kayhan Ozer
Az új elnöki rendszerében nincs akadálya, hogy a katonai főparancsnokság a védelmi minisztérium irányítása alá kerüljön - jelentette ki az államfő. Törökországban a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem Recep Tayyip Erdogan.
"Nincs már olyan, hogy civil vagy katona, ezt a megközelítést meghaladtuk"
- fogalmazott azerbajdzsáni és észak-ciprusi látogatása alatt a török elnök, írja az MTI. A védelmi miniszter és a haderő közötti kapcsolatok a jövőben még inkább "szolidárisak" lesznek, hangsúlyozta Erdogan.
A június 24-én újraválasztott - és immár a kormányt is irányító - Erdogan államfői eskütétele után néhány órával, hétfőn nevezte ki a hivatalához tartozó minisztereit.
Törökországban a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem az államfő.
A hétfőn életbe lépett alkotmánymódosítással a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény is megszűnt, és az elnökre szállt át a teljes kormányfői jogkör. A minisztériumok, amelyek számát az új rendszerben Erdogan több tárca összevonásával 16-ra csökkentette, ezentúl az elnöki hivatalhoz tartoznak.
A kormányzat jelentősen átalakult, csak a belügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca élén nem történt változás. Erdogan hétfő este bejelentette, hogy egy alelnököt is választ maga mellé, és a Hürriyet beszámolója szerint az újságíróknak a külföldi útján adott nyilatkozatában jelezte: lehet, hogy a jövőben egy második alelnököt is kinevez.
Arra vonatkozóan, hogy az egyesítéssel újonnan létrejött kincstári és pénzügyminisztérium vezetését saját vejére, Berat Albayrakra bízta, Erdogan a friss nyilatkozatban azt mondta: Albayraknak a pénzügyi szektorban megvannak mind a gyakorlati, mind az elméleti tapasztalatai.
Erdogan hozzátette: a hitelminősítő intézetek is mindig egyre lejjebb sorolták Törökországot, miközben az felfelé haladt. Úgyhogy Ankara azokra sem hallgat.
A török államfő rámutatott: az ország új, elnöki rendszerében a központi bank és az állami bankok is gyakorlatilag már összekapcsolódtak a kincstári és pénzügyi tárcával. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a kincstár és a pénzügyminisztérium korábban egy intézmény volt.
Egy hétfőn kiadott törvényerejű rendelet értelmében ezentúl a mindenkori államfő jelöli majd ki a központi bank elnökét, az intézmény alelnökeit és a monetáris tanácstagokat is. Az intézkedéssel az érintett tisztviselők megbízatása egyúttal a korábbi 5 évről 4 évre csökken.
A török líra a kora esti órákban a dollárral szemben 4,76-ról 4,84-ra, az euróval szemben pedig 5,59-ről 5,67-re gyengült.
2018.07.11 20:37

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51