Bizalmat kapott Babis második cseh kormánya

Publikálás dátuma
2018.07.12. 07:19
Andrej Babis
Fotó: Michal Cizek / AFP
Az ülésteremben jelenlévő 196 képviselő közül a kormányprogramot 105-en támogatták, 91 képviselő pedig ellene szavazott.
Bizalmat kapott csütörtökre virradóra a prágai parlamenti alsóházban az Andrej Babis vezette új cseh koalíciós kormány – írja az MTI. A bizalmi szavazásra a szerdai egész napos éles, rendkívül indulatos, helyenként nagyon személyeskedő és durva vitát követően csak jóval éjfél után került sor. A 200 tagú parlamenti alsóházban a szavazáskor az ülésteremben jelenlévő 196 képviselő közül a kormányprogramot 105 képviselő támogatta, 91 pedig ellene szavazott. A kilenc parlamenti párt közül az ANO Mozgalom, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) képviselői mondtak igent a kormányra, míg a Polgári Demokratikus Párt (ODS), a Cseh Kalózpárt, a bevándorlás ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), a jobboldali TOP 09 párt, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) párt képviselői ellene voksoltak. A kormányoldalnak összesen 108 képviselője van, de az ülésről hárman hiányoztak. Jirí Masek, az ANO képviselője családi okokból éppen Ausztráliában tartózkodik, míg Milan Chovanec, volt szociáldemokrata belügyminiszter közölte: azért hiányzik, mert nem ért egyet a kommunisták bevonásával a kormányzatba. Zdenek Ondrácek, kommunista képviselő távolléte meglepetésnek számít, az oka nem ismeretes. A hatályos szabályok szerint a kormánynak a bizalom megszerzéséhez a szavazáson résztvevő képviselők több mint felének a támogatására volt szüksége, ami ezúttal 99 igent jelentett.

Tüntettek a parlament közelében

Csehországnak ezzel a tavaly októberi képviselőházi választás óta eltelt majdnem kilenc hónap után újra teljes értékű kormánya van. A kormányalakítás elhúzódásának legfőbb oka, hogy a pártok többsége nem volt hajlandó együttműködni Andrej Babissal, aki ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárás folyik és neve szerepel a volt csehszlovák kommunista állambiztonság (StB) ügynöklistáján. A délutáni órákban a parlament közelében több száz ember tüntetett az új kormány, a kommunisták bevonása ellen a kormányzásba, valamint Andrej Babis és Milos Zeman államfő ellen. Este a tüntetők a parlament épülete elé nyomultak, s amikor Andrej Babis kiment az épület elé, különböző tárgyakat, műanyag palackokat dobáltak felé. A választáson győztes Andrej Babis vezette ANO a Cseh Szociáldemokrata Párttal együtt alakított kisebbségi koalíciós kormányt. Miután a két politikai erőnek a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezhette meg. Ennek érdekében az ANO úgynevezett türelmi megállapodást írt alá a 15 mandátummal rendelkező Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával. A KSCM vállalta, hogy a bizalmi szavazáskor támogatni fogja a kormánykoalíciót és a megállapodás érvényessége alatt nem kezdeményez bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A miniszterelnökkel együtt 15 tagú kormányban a kormányfőt és kilenc tárcavezetőt az ANO jelölt, ötöt pedig a CSSD. A külügyminisztériumot ideiglenesen Jan Hamácek, szociáldemokrata kormányalelnök, belügyminiszter vezeti. A CSSD jelöltjét, Miroslav Pochét ugyanis Milos Zeman államfő nem volt hajlandó kinevezni külügyminiszternek. Hamácek szerint, aki egyben a CSSD elnöke is, már keresik a kialakult helyzet megoldását. A párt továbbra is az európai parlamenti képviselő Miroslav Pochét tartja jelöltjének.
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 09:54

Erdogan: "nincs már olyan, hogy civil vagy katona"

Publikálás dátuma
2018.07.11. 20:37

Fotó: Kayhan Ozer / Anadolu Agency
Az új elnöki rendszerében nincs akadálya, hogy a katonai főparancsnokság a védelmi minisztérium irányítása alá kerüljön - jelentette ki az államfő. Törökországban a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem Recep Tayyip Erdogan.

"Nincs már olyan, hogy civil vagy katona, ezt a megközelítést meghaladtuk"

- fogalmazott azerbajdzsáni és észak-ciprusi látogatása alatt a török elnök, írja az MTI. A védelmi miniszter és a haderő közötti kapcsolatok a jövőben még inkább "szolidárisak" lesznek, hangsúlyozta Erdogan.
A június 24-én újraválasztott - és immár a kormányt is irányító - Erdogan államfői eskütétele után néhány órával, hétfőn nevezte ki a hivatalához tartozó minisztereit.

Törökországban a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem az államfő.

A hétfőn életbe lépett alkotmánymódosítással a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény is megszűnt, és az elnökre szállt át a teljes kormányfői jogkör. A minisztériumok, amelyek számát az új rendszerben Erdogan több tárca összevonásával 16-ra csökkentette, ezentúl az elnöki hivatalhoz tartoznak.
A kormányzat jelentősen átalakult, csak a belügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca élén nem történt változás. Erdogan hétfő este bejelentette, hogy egy alelnököt is választ maga mellé, és a Hürriyet beszámolója szerint az újságíróknak a külföldi útján adott nyilatkozatában jelezte: lehet, hogy a jövőben egy második alelnököt is kinevez.
Arra vonatkozóan, hogy az egyesítéssel újonnan létrejött kincstári és pénzügyminisztérium vezetését saját vejére, Berat Albayrakra bízta, Erdogan a friss nyilatkozatban azt mondta: Albayraknak a pénzügyi szektorban megvannak mind a gyakorlati, mind az elméleti tapasztalatai.

Erdogan hozzátette: a hitelminősítő intézetek is mindig egyre lejjebb sorolták Törökországot, miközben az felfelé haladt. Úgyhogy Ankara azokra sem hallgat.

A török államfő rámutatott: az ország új, elnöki rendszerében a központi bank és az állami bankok is gyakorlatilag már összekapcsolódtak a kincstári és pénzügyi tárcával. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a kincstár és a pénzügyminisztérium korábban egy intézmény volt.
Egy hétfőn kiadott törvényerejű rendelet értelmében ezentúl a mindenkori államfő jelöli majd ki a központi bank elnökét, az intézmény alelnökeit és a monetáris tanácstagokat is. Az intézkedéssel az érintett tisztviselők megbízatása egyúttal a korábbi 5 évről 4 évre csökken.
A török líra a kora esti órákban a dollárral szemben 4,76-ról 4,84-ra, az euróval szemben pedig 5,59-ről 5,67-re gyengült.
Szerző

Irán beárnyékolja Putyin és Netanjahu barátságát

Publikálás dátuma
2018.07.11. 20:01

Fotó: Sergey Guneev / Sputnik
Oroszországban tárgyalt szerdán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a szíriai helyzetről valamint az izraeli-palesztin viszonyról. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Netanjahu kapcsolata annak ellenére szoros, hogy a két ország a szíriai konfliktusban ellenkező oldalon áll: a két vezető rendszerint egyeztet, a katonai vezetés úgyszintén.
Izrael hivatalosan nem részese a szíriai háborúnak, de évek óta gyakran hajt végre légicsapásokat a libanoni Hezbollahnak címzett fegyverszállítmányok, és iráni támaszpontok ellen, s nyíltan hangsúlyozza, hogy nem tűri meg Irán és megbízottja, azaz a Hezbollah katonai jelenlétét szíriai területen. Oroszország és Putyin mindeddig nem tiltakozott az izraeli légicsapások ellen, noha azok szövetségeseit érik. Az események kronológiája szerint ennél több is lehet a háttérben, hiszen például a legutóbbi, június 15-i moszkvai Putyin-Netanjahu találkozó után közvetlenül izraeli gépek légicsapást mértek egy iráni katonai bázisra Szíriában, Moszkva pedig semmit sem szólt nyilvánosan. 
Most viszont a találkozó előtt, vasárnap történt izraeli légicsapás, ugyancsak iráni támaszpont ellen. Az izraeli médiában megfogalmazódott az a feltevés is, hogy a vasárnapi katonai akció Putyinnak szóló üzenet volt, amellyel Izrael nyomatékosította Iránnal kapcsolatos álláspontját: azt, hogy semmilyen körülmények között nem tűri el az iráni jelenlétet a szomszédos Szíriában, és mindaddig élni fog a katonai beavatkozás lehetőségével, míg az iráni erők teljes mértékben ki nem vonulnak Szíriából. 
Az oroszországi vizit előtt Netanjahu Putyin különmegbízottjával, Alexander Lavrentievvel és Szergej Versinin külügyminiszter-helyettessel egyeztetett Jeruzsálemben Irán szíriai katonai szerepvállalása kapcsán, és minden bizonnyal a hivatalos közlések ellenére is ez a kérdés állt a mostani oroszországi találkozó középpontjában is.

Politikusdömping a foci vb-n

Magasrangú politikusok sora látogatott Oroszországba az utóbbi hetekben. Többek között a szaúdi koronaherceg, Mohammad bin-Szalmán, Kolinda-Grabar Kitarovic horvát államfő és Emmanuel Macron francia államfő. Benjamin Netanjahu sem hagyta ki a foci vb nyújtotta lehetőséget, és részt vett a Horvátország-Anglia elődöntőn. Orbán Viktor is a helyszínen nézi meg a vb zárómeccseit, fia, Gáspár társaságában. 

Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 20:15