Gulyás Gergely: meg kell határozni, hány embert rúgnak ki a közszférából

Publikálás dátuma
2018.07.12 09:22
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Azt is megmondta, hogy mikorra. A miniszter szerint nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni. A Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárkózott el a felvetéstől. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: nem tartja reálisnak a százezres számot. A miniszter szerint nem is innen kell kiindulni. „Mindenki abban érdekelt, hogy erős, hatékony állam legyen, de ne egy felduzzasztott, túl sok közszolgával működő magyar állam. Ennek van egy optimális létszáma, amit fel kell mérni minden területen” - közölte, hozzátéve, hogy összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre. Azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet konkrét számokat hallani a leépítésről, Gulyás közölte, hogy
azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.
Gulyás szerint nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. Példaként hozta fel az osztrák modellt, ahol 3 nyugdíjba vonuló közszolga helyére csak egy embert vesznek fel. Azt mondta: ha arra jutnak, hogy bizonyos területeken létszámot kell csökkenteni, az humánus módon fog megvalósulni.

Nincs terv

Mint megírtuk, sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés. Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. Az MGYOSZ alelnöke egyébként szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban.  
Frissítve: 2018.07.12 09:24

Elmúlóban a magyar gazdaság kegyelmi állapota, csökkennek az uniós források

Publikálás dátuma
2019.03.21 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén megtörik a hazai gazdasági növekedés lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP a tavalyi 4,9 százalékkal szemben – közölte előrejelzésük fő megállapítását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. (PK Zrt.) tudományos tanácsadója. A múlt évben kedvezőek voltak a külső feltételek, bőséggel áramlott az országa az uniós forrás, és a lakossági fogyasztás növekedése az 5 százalékot is meghaladta. Ez utóbbit a több mint 8 százalékos reálkereset növekedés is serkentette, amiből a kormányzat mellett a versenyszféra is kivette részét. A Pénzügykutató előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése idén várhatóan 4,5 százalékra esik vissza. Idén lanyhul a külső konjunktúra, a világgazdaságban nőnek a feszültségek. Növekedési gondokkal küzd a magyar  gazdaság exportpiacának 80 százalékát adó Európa is. Az eurózóna motorjának számító Németország növekedési üteme valószínűleg legföljebb 1 százalék közelében lesz. Nagy kérdés, mi lesz európai autóexport sorsa, ha Donald Trump amerikai elnök mégis bevezeti-e a 25 százalékos vámtarifát.  A kutatók szerint 2019-ben 3,2 százalék lesz az átlagos infláció, ami az év végén felkúszhat 3,3 százalékra is. A forint árfolyama a legfőbb valutákkal szemben az utóbbi időben erősödött, nem függetlenül a nagy hitelminősítő intézetek kedvező döntéseiről. A forint-euró árfolyam például tavaly átlagosan 320 forint volt, de előfordult, hogy a 330 forintos sávba is ellátogatott. Ebben az évben várhatóan a 318-as szint lesz a mérvadó. A bérnövekedés már így is megelőzte a termelékenység bővülését, s ez gátat szabhat a kormány belföldi keresletnövelő lehetőségeinek. Ezt egyébként a jegybanki inflációs cél és az államháztartás 3 százalékos hiánykorlátja is visszafogja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a második félévben már szigoríthat a monetáris politikáján, de az egyre súlytalanabbá váló alapkamat valószínűleg marad a 0,9 százalékos szinten. Szűkítheti a kamatfolyosót, az egynapos betéti kamatot pedig a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nullára emelheti. Várhegyi Éva úgy vélte, erősen túlfűtött a magyar gazdaság. Az egyre drámaibb szakemberhiány, a munkaerőpiac helyzete is ezt bizonyítja. A nagyjából 60 százalékos foglalkoztatási rátán már nem igen lehet tovább erősíteni. A munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben nehezíti a beruházásokat és a gazdaság fejlődését. Sokatmondó, hogy mindegyik program azzal indul, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem fenntartható, a versenyképesség növelésére erre meg erre van még szükség - tette hozzá Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató kutatója. Ehhez képest a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB egymástól független, összehangolatlan versenyképességjavító programcsomagot készített. Ráadásul Lengyel László, a PK Zrt. vezérigazgatója szerint a végső döntés Orbán Viktor kezében van, a szakmai szempontokat felülírhatják a politikai megfontolások. A hatástanulmányok, háttérelemzések között szemezgetni pedig kockázatos. Arról nem is szólva, hogy ha újra szükség lesz kormányzati élénkítő lépésekre, arra nem lesz költségvetési mozgástér. A sikeres Audi-sztrájk fontos üzenet: a nagy béremelés szokássá válhat - fogalmazott Herczog László kutató. Új jelenség, hogy mind több multinacionális cégnél egyre inkább az országok közti bérkülönbségeket nézik, s ez további béremeléseket jelenthet. A növekedés dinamikája azonban kissé lassulhat. Ami a multiknak még nem okoz gondot, a hazai, főleg kis és közepes vállalkozásokat (kkv) nehéz helyzetbe hozhatja. Ahogy a foglalkoztatás már nemigen növekedhet, úgy a munkanélküliségi viszont elindulhat fölfelé. A kutató szerint a külföldön dolgozó, magyarok a hazai foglalkoztatottak legalább 10-15 százalékát adják, ráadásul elsősorban éppen a legképzettebbek hagyták el az országot. A munkaerőpiacról hiányzó 400-600 ezer ember jelentős gondot okoz, s a munkanélküliek ezt a hiányt nem képesek pótolni, mindez további bérfelhajtó hatású lehet. Az elvileg a szakember utánpótlást adó szakoktatás „rángatása”, néhány éven belüli újabb jelentős átalakítása sem segíti a versenyképességet. Egy oktatási reform hatása legkevesebb 5-6, de inkább még hosszabb idő után lesz érezhető, rövid távon a bizonytalanság inkább elriasztja a fiatalokat a szakiskoláktól – mondta a Népszava kérdésére válaszolva Herzog László. 
Frissítve: 2019.03.21 09:30

A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait

Publikálás dátuma
2019.03.21 08:15
A létesítési engedélyek kiadása előtt megépülhetnek a felvonulási épületek a kormány szerint
Fotó: PAKS2.HU
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek áll a zászló a háromezermilliárdos paksi blokkok első érdemi beruházására, az építkezéshez szükséges úgynevezett felvonulási épületek kivitelezésére kiírt pályázaton – bányászható ki az orosz Roszatom kiírási oldalának mélyéről. A beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. oldala szerint a Roszatom fővállalkozást végző leányvállalata, a JSC ASE szeptemberben írt ki pályázatot egy 300, illetve egy 360 fős iroda, valamint egy százfős étterem-főzőkonyha kivitelezésére. Ezek azok az ingatlanok, amiket az orosz fél a teljes beruházásból elsőként igyekezett engedélyeztetni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH), ám tavalyelőtti beadványukat – Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szavai szerint - „kisebb-nagyobb kérdések” miatt átdolgozásra visszadobták. Mint azóta kiderült, az orosz fél terveiben kevéssé veszi figyelembe a magyar előírásokat és – vélhetőleg erőforráshiány miatt - alapvetően mindent a Paks 2-es fejlesztés Oroszországban már megépített „mintaerőművének” irataiból emel át. Ugyanakkor a tavaly újra beadott kérvényt az OAH már engedélyezte. A felvonulási épületek több ezer iratból álló, nyilvános pályázati anyagának legutolsó, március 1-i dokumentuma a leendő nyertesre is erőteljesen utal. Eszerint eredetileg négy társaság jelentkezett a munkára. A KÉSZ 9,5 millió eurót (3 milliárd forintot), a török Pasifik Gayrimenkul 11,4 millió eurót (3,6 milliárd forintot), az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közel álló Paár Attila tulajdonolta West Hungária Bau 19,7 millió eurót (6,2 milliárd forintot), az orosz OES pedig 23,6 millió eurót (7,4 milliárd forintot) kért. Ám a KÉSZ versenytársai lassan kiszóródtak. A legutolsó körben a török céget győzte le, magasabb megbízhatósági pontszámmal. Így a kiíró döntőbizottsága a KÉSZ-t javasolja szerződéskötésre. A KÉSZ Csoport valóban indult a Paks 2-es fejlesztés felvonulási épületeire kiírt pályázaton, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tette – közölte megkeresésünkre Pintyőke Marcell szóvivő. Jelenleg további értékelés és műszaki egyeztetés zajlik – fűzte hozzá. A Kod Média-HG Média keddi energetikai konferenciájáról távozóban alkalmunk adódott Süli Jánost, a Paks 2-es fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert is megkérdezni a felvonulási épületekről. Habár korábban lapunknak márciusra tette a munkálatok megkezdését, erre ezúttal már nem kívánt határidőt megadni. Ám rögzítette: a szerződés további egyeztetéseket követően, hamarosan aláírásra kerülhet a leendő kivitelezővel. Azt követően pedig már vélhetőleg semmi se hátráltatja a munkálatok megkezdését. (Pedig tavalyelőtt még 2018 év eleji "első kapavágást” se zártak ki.) Süli János a parlamentben is rendszeresen védi a felvonulási terület kialakítását. Többen észlelték ugyanis, hogy már megindultak a tereprendezési munkálatok. A miniszter szerint ugyanakkor ez pusztán a felvonulási épületek megvalósítását készíti elő, aminek építészetileg nincs köze magához a nukleáris erőműhöz. Így, bár a blokkok kivitelezéséhez alapvetően szükséges úgynevezett létesítési engedélykérelmet még be sem adták, a felvonulási épületek ettől függetlenül is megépülhetnek – érvel a kormányzat. Tavaly már megépült a területen egy, a munkálatokhoz szükséges transzformátorállomás, de nem az oroszok, hanem a Paks II Zrt. saját beruházásában.

Az alapítvány is Varga Mihályé

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. áttételes gazdája, a Priori Zrt. közvetlen részvényese tavaly június óta nem a csoport tulajdonosaként ismert Varga Mihály vállalkozó, hanem az osztrák Vitalis Privatstiftung elnevezésű alapítvány – derül ki a cégbírósági adatokból. Bár a váltásról a társaság mindeddig nem adott hírt, Pintyőke Marcell szóvivő lapunknak úgy fogalmazott, hogy Varga Mihály a KÉSZ Csoport alapítója. Ugyanakkor kérdésünkre rögzítette: a Vitalis mögött szintén Varga Mihály áll alapítóként. (Offshore-ügyekkel foglalkozó oldalak tanúsága szerint ilyen alapítványokat elsősorban adómérséklési okokból hoznak létre, Európán belül főképp Ausztriában és Lichtensteinben. A Piac és Profit korábbi anyaga szerint ezen keresztül a vagyonadó elkerülésével pontosabban megtervezhető az örökhagyás, adómentessé tehető a vagyontárgyak eladása, de alkalmas családi tulajdonváltozások lebonyolítására, a céges tulajdonrész családon belüli adómentes átruházására, illetve az esetleges örökösödési viták megelőzésére. A legfontosabb döntésekre az alapító jogosult. Az építőipari profilú KÉSZ Csoportot 40 milliárd forint körüli tavalyelőtti árbevételével Magyarországon a 200 legnagyobb forgalmú vállalkozás között tartották számon. A HVG tavalyi Top 500-as kiadványa szerint a társaság hárommilliárdos csoportszintű eredménye a 14. legmagasabbnak számított a hazai szakvállalatok körében.

Frissítve: 2019.03.21 08:15