Gulyás Gergely: meg kell határozni, hány embert rúgnak ki a közszférából

Publikálás dátuma
2018.07.12 09:22
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Azt is megmondta, hogy mikorra. A miniszter szerint nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni. A Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárkózott el a felvetéstől. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: nem tartja reálisnak a százezres számot. A miniszter szerint nem is innen kell kiindulni. „Mindenki abban érdekelt, hogy erős, hatékony állam legyen, de ne egy felduzzasztott, túl sok közszolgával működő magyar állam. Ennek van egy optimális létszáma, amit fel kell mérni minden területen” - közölte, hozzátéve, hogy összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre. Azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet konkrét számokat hallani a leépítésről, Gulyás közölte, hogy
azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.
Gulyás szerint nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. Példaként hozta fel az osztrák modellt, ahol 3 nyugdíjba vonuló közszolga helyére csak egy embert vesznek fel. Azt mondta: ha arra jutnak, hogy bizonyos területeken létszámot kell csökkenteni, az humánus módon fog megvalósulni.

Nincs terv

Mint megírtuk, sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés. Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. Az MGYOSZ alelnöke egyébként szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban.  
2018.07.12 09:22
Frissítve: 2018.07.12 09:24

Patthelyzet az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.22 19:39
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a sikertelen bértárgyalások miatt január 18-án.
Fotó: MTI/ Krizsán Csaba
Bár az egyeztetési kötelezettség végső határideje kedden éjfélkor jár le, eddig nem született meg az Audinál az idei évre vonatkozó bérmegállapodás. A helyi szakszervezet továbbra is ragaszkodik eredeti, 18 százalékos béremelési igényéhez és a cafeteriakeret növeléséhez, a cégvezetés viszont nem mozdul el a két évre vonatkozó 10+10 százalékos bérfejlesztési ajánlatától. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) már sokadszorra utasította el a munkáltatói ajánlatot, a legutóbbi, keddi tárgyaláson pedig változatlan bérkövetelést adott át a cégvezetésnek. Utóbbi viszont jelezte: béremelési ajánlata elérte a maximumot, a szakszervezet követelése pedig veszélyeztetheti a cég motorgyártásának jövőbeni darabszámait. A cégvezetés arról is beszélt: a szakszervezet által követelt béremelési csomag elfogadása esetén nem érkezhetne a járműgyártásban jelenleg futó modellek mellé újabb modell. - Ezzel lényegében már a munkavállalókat is presszionálják a kínált béremelés elfogadása érdekében, de az elhangzottak nem valós veszélyek, a cégvezetés nem is támasztotta alá azokat adatokkal – mondta lapunknak Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese. Ha a cseh vagy a lengyel egységek gazdaságosan tudnak működni az ottani magasabb bérek ellenére is, akkor miért lenne ez másként Győrben? – vetette fel. Szerinte ráadásul a győri üzem nagy vonzerejét jelenti a 25 éves tapasztalat, és a munkaidőkeret rendkívüli rugalmasságot biztosító egy éves elszámolása is. Egy újabb sztrájkkal kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a további lépésekről szerdán dönt a sztrájkbizottság. Mint arról beszámoltunk: múlt pénteken az Audi győri gyárában a dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben mintegy 4 ezren – lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló – vettek részt. A szakszervezet és a vállalat vezetése ugyanis hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelés mértékéről. A munkabeszüntetést több külföldi szakszervezet is közleményben támogatta: a csehországi Skoda Mladá Boleslav-i telephelye, és a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall érdekvédői is szolidaritásukról biztosították a győri dolgozókat. Utóbbiak bajorországi vezetője, Johann Horn azt írta: az országhatárok nem számítanak, a dolgozók érdeke mindenütt ugyanaz - a jó bérek -, a nemzetközi vállalatoknál pedig csak nemzetközi összefogással lehet eredményt elérni. Bár a győri audis munkavállalók hazai viszonylatban nem keresnek rosszul - az itt dolgozók havi bruttó 444 ezer forintos átlagbére az országos átlagbér másfélszeresére rúg -, az AHFSZ szerint a cégcsoport más európai gyáraiban jóval magasabbak a fizetések. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint a győriek. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a magyarországinak. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekéhez képest. A magyarországi cég adatait 100 százaléknak véve a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a négyszer-ötször akkora németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát, hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért. A G7 portálon nemrég megjelent elemzés szerint, ha az Audi a munkások által előállított hozzáadott értékből ugyanakkora részt fizetne ki a magyar dolgozóinak, mint a németeknek, akkor a győri gyárban legalább havi 1,2 millió forintot kellene keresniük a munkavállalóknak. Ehhez képest, miközben a magyar munkavállalók 45-35 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket termeltek a németországiaknál, bérük ennél jóval többel, 78 százalékkal volt alacsonyabb. Németországban egyébként az országos átlagbér 216 százalékát fizeti meg az Audi a dolgozóinak, így ez alapján is bruttó 526 ezer forintot kellene keresniük a magyar munkásoknak.     

A magyar dolgozó továbbra is olcsó

Magyarország továbbra is az egyik legolcsóbb ország az Európai Unióban a nominális bérköltségek tekintetében - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) nemrég bemutatott bérezési tanulmányából. A hazai átlagos munkaóraköltség 9 euró, ami alig több mint a negyede a németországi 34 eurónak. A négyszeres bérkülönbség 5 év távlatában akkor sem csökkenne, ha a magyar béreket rendre évi 10, a németekét évi 2 százalékkal emelnék – mondta korábban lapunknak Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Arról is beszélt: a hazánkban működő német autóipari cégek a bérek meghatározásakor arra is tekintettel vannak, hogy ne szívják el teljes mértékben a munkaerőt a régió kis és középvállalkozásaitól (kkv), ezért regionális egyeztetéseket tartanak. Magyarán: azért nem emelik jobban a béreket a hazai autógyárak, mert azzal a magyar kkv-k nem tudnának lépést tartani, a multik pedig maguk alatt vágnák a fát, ha tönkretennék saját beszállítóikat. Az érvelés kissé sántít: attól, hogy a régióból mindenki az autógyárhoz jelentkezik munkára a magasabb bérek miatt, a vállalatnak még nem kellene mindenkit fel is vennie.   

2019.01.22 19:39
Frissítve: 2019.01.22 19:56

Félmilliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság a Mastercardot

Publikálás dátuma
2019.01.22 17:00

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkárosította a fogyasztókat és korlátozta az unió egységes piacát a kártyaszolgáltató.
570 566 000 eurós (kb. 180 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Mastercardnak, amiért a cég mesterségesen megemelte a kártyahasználati díjait - írja az Európai Bizottság közleményét kiszúró Index.hu. A Mastercard ezzel az uniós szerv szerint megakadályozta hogy kiskereskedők más tagállamokban kedvezőbb ajánlatokat választhassanak, vagyis
megsértette az EU trösztellenes szabályait.
Amikor valaki bankkártyával fizet - és az EU fogyasztóinak  több mint fele így intézi a nem készpénzes tranzakcióit -, a kiskereskedő bankja díjat fizet a kártyatulajdonos bankjának. A boltok ezt a díjat beépítik az árazásukba. Viszont a Mastercard az ügyfeleitől elvárta, hogy azt a díjat alkalmazzák, ami az eladó országában helyileg érvényes. Így mikor valaki egy alacsonyabb díjszabású uniós ország bankjával került kapcsolatba, ugyanúgy a magasabb díjat kellett fizetnie, és elvesztek az egységes piacból származó előnyök.
A Mastercard végeredményben megkárosította a kártyahasználókat, és korlátozta az EU-s piacot.
A 2013-ban kezdődő vizsgálat most bírsággal zárult, amiből azonban az Európai Bizottság 10 százalékot engedett, mert a kártyaszolgáltató együttműködő volt a vizsgálatok során.
2019.01.22 17:00