Trump állítólag az USA kilépésével fenyegetett a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2018.07.12 11:50
Donald Trump
Fotó: AFP/ Alexey Vitvitsky
Ellentmondásos hírek keringenek arról, mi hangzott el a zárt ajtók mögött. Az amerikai elnök azt mondta, a tagállamok lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket, Macron cáfolta a kijelentést.
Az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket – írta diplomáciai forrásokra hivatkozva az MTI. A beszámoló szerint az illetékesek azt mondták, Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát. Felszólalásában Trump határozottan kikelt az európai szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. A délelőtti ülésen részt vett Ukrajna és Georgia elnöke is, akiket ezután a terem elhagyására kértek, és az eredeti tervektől eltérően szűkebb, tagállami körben – rendkívüli ülés keretében – folytatták a zárt ajtók mögötti tanácskozást. Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna. Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők azt mondták, Trumpot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. A Politico azt írta, források szerint Trump „súlyos következményeket” helyezett kilátásba, ha a tagországok nem emelik a védelmi kiadásokat.

Macron cáfolta a hírt

A Reuters kérdésére két NATO-forrás is cáfolta, hogy Trump az Egyesült Államok kiléptetésével fenyegetett volna. Később Emmanuel Macron francia államfő is azt mondta: sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem mondott ilyet az amerikai elnök. Szavai szerint Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. A francia államfő visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél nagyobb vállalásokat tettek a védelmi költségeik növelésében. Hozzátette: nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne a GDP 4 százalékát katonai célokra fordítani. Leszögezte ugyanakkor, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. 

Megszólalt Trump

Maga Trump később sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd. „Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket.     Azt mondta, a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. A német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. A Guardian tudósítása szerint Trump nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy fenyegetett-e az USA kiléptetésével. Kérdésre válaszolva csak annyit mondott, hogy megteheti ezt a kongresszus hozzájárulása nélkül is, de szerinte ez nem fog felvetődni. Kitért arra is, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, az amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Jó találkozóra készül Putyinnal, akivel „jól kijönnek”, és sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt. Elsősorban olyan „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli – tette hozzá.

Kirohanás és közös közlemény

Mint megírtuk, az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött. A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat.  „Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha” – szögezte le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata. Az amerikai elnök viszont azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el, „Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez.
2018.07.12 11:50
Frissítve: 2018.07.12 20:29

Esedékes fizetését várja 800 ezer ember, úgy tűnik hiába

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:51

Fotó: DPA/ RON SACHS / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS
Kedden meg kellett volna kezdeni az amerikai szövetségi kormányalkalmazottak következő fizetésének a bérszámfejtését, de erre egyelőre nincs költségvetési fedezet.  Ötödik hetében jár a szövetségi kormányhivatalok részleges zárva tartása, és az a mintegy 800 ezer ember, aki már az előző esedékes fizetését sem kapta meg, most sem számíthat semmi jóra.  A leállás oka az, hogy Donald Trump elnök nem hajlandó aláírni olyan büdzsét, amelyben nem szerepel a mexikói határ mentén végig létrehozandó védmű – fal vagy kerítés – építésének a finanszírozása, mert az ellenzéki demokraták azt nem támogatják.  A képviselőházban demokrata párti többség van, de a szenátusban sem elég az 53-47 arányú republikánus többség az építkezés költségeit is tartalmazó tervezet elfogadtatásához, mert ilyen kérdésekben legkevesebb 60 igenlő voksra lenne szükség. A republikánusok legutóbbi tervezete mindenesetre teljesítene egyes korábbi demokrata párti követeléseket, így több pénzt szánna a hurrikánok, erdőtüzek és a más természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére.  Eközben az elnök magánjogásza sorra adja egymásnak ellentmondó nyilatkozatait Trumppal kapcsolatban. Az egyik ilyen, a médiában élénken tárgyalt téma az, hogy Trump, még 2016-os elnökké választása előtt mennyire haladt előre egy tervezett moszkvai ingatlan-nagyberuházásra vonatkozó tárgyalásaival.  Rudy Giuliani a minap még azt mondta, hogy azok a megbeszélések tudomása szerint 2016 októberéig, sőt novemberéig is folytak. Ez utóbbi időpont azért lenne furcsa, mert merőben szokatlan lenne, hogy egy megválasztott amerikai elnök saját üzleti befektetéseiről tárgyaljon Oroszországgal. Utóbb Giuliani módosította szavait, és úgy fogalmazott, hogy korábbi közlése nem volt pontos az időzítést illetően, az „hipotetikus” megjegyzés volt a részéről, és nem az elnökkel folytatott eszmecseréjén elhangzottakon alapult.    Az ügyvéd nem sokkal korábban olyan kijelentést tett, hogy maga Donald Trump nem játszott ugyan össze az oroszokkal az elnökválasztási folyamat során – Hillary Clinton demokrata párti ellenjelölt lejáratása érdekében -, de arra nem venne mérget, hogy kampánystábjának tagjai közül senki nem tett ilyesmit.
2019.01.22 18:51

Véget érhet az orosz-japán háború

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:18

Fotó: SPUTNIK/ ALEXEI DRUZHININ
74 évvel a II. világháború vége után Japán és Oroszország még nem kötött békét
"a Krím félsziget elfoglalása után az orosz elnököt nehezen lehetne azzal vádolni, hogy hazafiatlanul idegen kézre ad orosz területeket."
2019.01.22 18:18
Frissítve: 2019.01.22 18:20