A kis létszámú önkormányzati hivatalokban terjed az erőszak – erősítette meg a Népszavának egybehangzóan a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke és a legnagyobb közszolgálati szakszervezet vezetője. Schmidt Jenő azt tapasztalja, hogy a közmunka elosztása és a segélyek megítélése az a két terület, ami miatt a kimaradók egyre durvábban lépnek fel. Szerinte ugyanakkor ezeket a támadásokat 90 százalékban ki lehetne védeni az ügyintézők megfelelő felkészítésével. Ezt hangsúlyozta Boros Péterné is, amikor az Inárcson meggyilkolt családsegítő tragédiájának következményeiről beszélgettünk vele.
Mindketten folytatnák a Norvég Alap támogatásával egyszer már kipróbált „Harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten” elnevezésű projektet, amelynek keretében 2012 decemberétől két éven át hat hazai településen már megvalósult a hivatali munkatársak képzése. A programban a TÖOSZ és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkáját norvég társszervezeteik támogatták az ottani tapasztalatok átadásával.
Ez is jelzi, hogy súlyos országos bajról van szó, fel kell készíteni a tisztviselőket ezeknek az eseteknek a kezelésére. Ilyen válaszokat küldtek: „Az ügyfél bejött a hivatalba, és ordítva, késsel fenyegetőzve követelte, hogy segélyt fizessek ki részére.” „Az ügyfél emelt hangon szidta az ügyintézőt és megfenyegette, hogy ráborítja az asztalt.”
A kétéves projekt keretében végül hat különböző nagyságú és típusú önkormányzat vehetett részt a kísérletben: Budapest XVI. kerülete, Berhida, Alsóörs, Pápa, Kisújszállás és Törökbálint önkormányzata. Öt tréningen 95 embert készítettek fel az erőszak elleni konkrét fellépésre, elkészült egy kézikönyv is arról, hogy lehet megelőzni az ügyfelek erőszakos fellépését, és mit kell tenni az inárcsihoz hasonló támadás esetén. Az anyagok elérhetők a TÖOSZ honlapján, de az eheti tragédia is azt mutatja, nagyon nagy szükség lenne hasonló felkészítések szervezésére folyamatosan. Csakhogy az utóbbi években nem írtak ki olyan pályázatokat, ahol pénzt szerezhettek volna a szervezetek a program folytatására.
Az MKKSZ segítséget nyújt a megölt ügyintéző családjának: a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítványuk is küld pénzt a magukra maradt gyermekeknek és országos gyűjtést is szerveznek a szociális intézményekben. A szakszervezet Szociális Országos Szakmai Tanácsának elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a családsegítők túlterheltsége miatt érezhetik időnként az ügyfelek, hogy nincs elég figyelem az ő esetükre. Ferenc Norbert szerint Pest megye fővárostól távolabb eső települései ebből a szempontból különösen veszélyesek, mert a félresiklott életüket olcsó vidéki ingatlan vásárlásával megoldani próbálók tömege jelent meg ezekben a községekben az utóbbi években. Egy részük azonban itt sem tud megkapaszkodni, könnyen elszabadulnak az indulatok. A szakmai követelmény alapján egy családsegítő általában 15 ügyet képes megfelelő szinten intézni egyszerre, de valójában sokan ennek a dupláját kapják, olyan kevés a szakember – hívta fel a rendszerhibára a figyelmet az érdekvédő. Ferenc Norbert nehéz időszakot jósol, amikor emlékeztet a kilakoltatási moratórium feloldására, ami megsokszorozza a veszélyt, hogy a végsőkig elkeseredett, utcára kerülő emberek azokon vezetik le feszültségeiket, akikkel naponta találkoznak. A bankigazgatót ugyanis, ahol bedőlt a hitelük, nem ismerik.
