Fel kell készülni, hogy embert ölnek az irodában

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:42

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Egyre gyakoribb, hogy kétségbeesett emberek rátámadnak a hivatalnokra, már halálos áldozatot is követelt a növekvő feszültség. Lenne felkészítő csomag az inárcsihoz hasonló támadások megelőzésére és kivédésére, de az állam még pályázatokon keresztül sem ad pénzt a képzésekre.
A kis létszámú önkormányzati hivatalokban terjed az erőszak – erősítette meg a Népszavának egybehangzóan a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke és a legnagyobb közszolgálati szakszervezet vezetője. Schmidt Jenő azt tapasztalja, hogy a közmunka elosztása és a segélyek megítélése az a két terület, ami miatt a kimaradók egyre durvábban lépnek fel. Szerinte ugyanakkor ezeket a támadásokat 90 százalékban ki lehetne védeni az ügyintézők megfelelő felkészítésével. Ezt hangsúlyozta Boros Péterné is, amikor az Inárcson meggyilkolt családsegítő tragédiájának következményeiről beszélgettünk vele.
Mindketten folytatnák a Norvég Alap támogatásával egyszer már kipróbált „Harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten” elnevezésű projektet, amelynek keretében 2012 decemberétől két éven át hat hazai településen már megvalósult a hivatali munkatársak képzése. A programban a TÖOSZ és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkáját norvég társszervezeteik támogatták az ottani tapasztalatok átadásával.
A tervezés elején szétküldött kérdőívet kitöltő polgármesterek 89 százaléka válaszolta azt, hogy településén az elmúlt egy évben történt erőszakos esemény a hivatali munkatársakkal szemben.
Ez is jelzi, hogy súlyos országos bajról van szó, fel kell készíteni a tisztviselőket ezeknek az eseteknek a kezelésére. Ilyen válaszokat küldtek: „Az ügyfél bejött a hivatalba, és ordítva, késsel fenyegetőzve követelte, hogy segélyt fizessek ki részére.” „Az ügyfél emelt hangon szidta az ügyintézőt és megfenyegette, hogy ráborítja az asztalt.” 
A kétéves projekt keretében végül hat különböző nagyságú és típusú önkormányzat vehetett részt a kísérletben: Budapest XVI. kerülete, Berhida, Alsóörs, Pápa, Kisújszállás és Törökbálint önkormányzata. Öt tréningen 95 embert készítettek fel az erőszak elleni konkrét fellépésre, elkészült egy kézikönyv is arról, hogy lehet megelőzni az ügyfelek erőszakos fellépését, és mit kell tenni az inárcsihoz hasonló támadás esetén. Az anyagok elérhetők a TÖOSZ honlapján, de az eheti tragédia is azt mutatja, nagyon nagy szükség lenne hasonló felkészítések szervezésére folyamatosan. Csakhogy az utóbbi években nem írtak ki olyan pályázatokat, ahol pénzt szerezhettek volna a szervezetek a program folytatására.

A kisemmizés félelme ölt

Amint az már ismert, a 61 éves egykori inárcsi rendőr, majd biztonsági őr azért ölhette meg szerdán a 43 éves családsegítőt, mert nem tudta törleszteni az adósságait, a házukat el akarták árverezni, és félt, hogy elveszítheti négy  gyermekét, köztük legkisebb, mozgássérült kislányát. A halálra késelt, főiskolát végzett, három gyermekes szociális szakemberről az a vélemény a településen, hogy minden hozzá kerülő esettel alaposan és nagy odaadással, együttérzéssel foglalkozott, így ennek a családnak a megsegítéséért is mindent megtett. 

Az MKKSZ segítséget nyújt a megölt ügyintéző családjának: a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítványuk is küld pénzt a magukra maradt gyermekeknek és országos gyűjtést is szerveznek a szociális intézményekben. A szakszervezet Szociális Országos Szakmai Tanácsának elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a családsegítők túlterheltsége miatt érezhetik időnként az ügyfelek, hogy nincs elég figyelem az ő esetükre. Ferenc Norbert szerint Pest megye fővárostól távolabb eső települései ebből a szempontból különösen veszélyesek, mert a félresiklott életüket olcsó vidéki ingatlan vásárlásával megoldani próbálók tömege jelent meg ezekben a községekben az utóbbi években. Egy részük azonban itt sem tud megkapaszkodni, könnyen elszabadulnak az indulatok. A szakmai követelmény alapján egy családsegítő általában 15 ügyet képes megfelelő szinten intézni egyszerre, de valójában sokan ennek a dupláját kapják, olyan kevés a szakember – hívta fel a rendszerhibára a figyelmet az érdekvédő. Ferenc Norbert nehéz időszakot jósol, amikor emlékeztet a kilakoltatási moratórium feloldására, ami megsokszorozza a veszélyt, hogy a végsőkig elkeseredett, utcára kerülő emberek azokon vezetik le feszültségeiket, akikkel naponta találkoznak. A bankigazgatót ugyanis, ahol bedőlt a hitelük, nem ismerik.
2018.07.12 15:42

Tessék panaszt tenni: hírhamisítóhoz illő választ küldött az ellenzéknek Papp Dániel

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:15

Fotó: Népszava/
Személyeskedő, kioktató hangvételű levélben reagált a kritikus kérdésekre az MTVA vezérigazgatója.
Levélben fordult Papp Dániel MTVA-vezérhez Hadházy Ákos és Szél Bernadett ellenzéki képviselő, 11 kérdésükben pedig a közmédia hírtorzító, manipuláló gyakorlatára próbálta felhívni a figyelmet.  
jogerősen is hírhamisítónak nevezhető Papp-ot többek között saját helyzetéről is kérdezték: „Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?”
Papp nem tiltakozott, ehelyett annyit írt, hogy „Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.” Hadházyék arra is rákérdeztek, „hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?”
Innentől kezdve az MTVA vezére többször is ugyanazt a fordulatot ismételgette a kérdések kapcsán: ha a levélíróknak problémájuk van egy műsorral, forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt-hez. Ez volt a válasza arra, hogy a köztévé híradójában egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tettek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta – de arra is, ha az MTVA-nál úgy vágják meg és közlik módosítva a Pukli Istvánról készült videójukat, hogy az a vágás miatt teljesen új jelentést kap.
A levélváltásnak vannak kifejezetten vicces momentumai is, például az, amikor 
a kérdésre – „belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?” – Papp kioktatja a képviselőket, hogy nincs joguk számon kérni egy riporter vagy szerkesztő döntéseit.
Papp arra is frappáns választ adott, hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy a köztévé híradójában szereplő bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol? „Úgy, hogy az egyik nap még békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik” - válaszolta az MTVA vezére. 
A helyzet az, hogy ez konkrétan nem igaz: a Comment.com olvasója ugyanis egymás mellé illesztette a köztévé két említett felvételét, és látszik, hogy a megszólaltatott bangladesi férfi ugyanabban a beszédhelyzetben van, a hangalámondásos narrációt viszont egyszerűen megváltoztatták.
2019.01.16 21:15

Tamás Ervin: Andrassew sámlija

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:08

Fotó: /
Az Andrassew Iván emlékesten, a budapesti Spinoza színpadon január 14-én elhangzott, a Népszava négy éve elhunyt publicisztikai rovatvezetőjéről elnevezett díj idei nyerteseit méltató beszéd.
A Fekete doboz volt egykoron a gyűjtőhelye azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek rendszerszintű kritikát fogalmaztak meg, ezért a nyilvánosság szűk szegleteiben vetíthették csak őket. Alkotóik közül az egyik ikonikus figura ma a legvérmesebben védi az egyre autokratikusabb Orbán-kormányt, mintha nem venné észre, hogy bizonyos elemei kísértetiesen hasonlítanak a Kádár János fémjelezte kor világához, igaz, ott a korrupció tétjei sokkalta pitibbek voltak. Ráadásul akkoriban a valóságnak volt még valami helyi értéke, bemutatása közérdeklődésre tarthatott számot. A legális tájékoztatás is többrétű volt, folyóiratok sora jelentetett meg komoly szociográfiákat, az Élet és Irodalom utolsó oldalán riporttal szerepelni az újságírónak felért egy lovaggá ütéssel, s ne feledjük: a Magyarország felfedezése sorozat kötetei olyan példányszámban találtak olvasóra, amely ma elképzelhetetlen lenne. A valóságnak nincs sok becsülete. Kiment a divatból. Persze vannak bátor oknyomozók, akik jobbára anyagi visszaélések után erednek, a vagyonnyilatkozatokban meg nem említett lakások, földek, ki tudja honnan és hogyan származott pénzek tulajdonosai pedig még csak nem is magyarázkodnak – minek? Legtöbbjük mindent megúszik. Hogy a nagypályásokról ne is beszéljünk. A hatalmi gúla tetején mintha teljesen elvesztették volna valóságérzéküket, a propagandahadtáp maga teszi közzé a várbeli Gundel-menza étlapját, hogy igazolja a főnök puritánságát a puritánsággal nem jellemezhető, frissen felszentelt munkahelyén. A valóság megismerésének igénye társadalmi méretekben is alábbhagyott, ki-ki fanatikus táborokba gyömöszölődve ugrik kliséknek, elmeháborodott hírek, képtelenségek regimentje cibálja rettegéssé, gyűlöletté, demagóg egyoldalúsággá ítéletalkotásunkat. A józanságot, az értelmes diskurzust a cselédszobába szorítják, mert csak a hatalom megőrzésének művészete a fontos – az igazságkeresők munkái hatástalanok, a semmibe vesznek, jobban, mint eddig bármikor. És most itt állunk Andrassew Iván két sámlijával, mert a nagy tekintetű kuratórium idén úgy döntött – juszt is divatba hozza a valóságot, s nem a szokásos eggyel, hanem kettővel jutalmazza azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a valóság kendőzetlen nyomon követéséért. Csillag Ádám és Kácsor Zsolt a két végén fogta meg ezt a munkát. Csillag Ádám évtizedek óta kánikulában, hóban és fagyban viszi kameráját azokra a helyszínekre, ahol történik valami – anno a Dunaszaurusz, mint a rendszerváltás egyik jelképes témája fogta meg őt, ma nincs olyan tüntetés, megmozdulás, ahonnan hiányozna. A jövő szomorú és tanulságos dokumentumtára lehet az anyag, amelynek szerzője. Kácsor Zsolt szépírói eszközökkel, szelídebben harap. Tárcái történetei mélyen emberiek, mindennaposak, mégis lebegnek, úgy képes maróan kritikus, ironikus lenni, hogy közben megértő, egy utcán szerzett ismerős kalandjai tágabb bepillantást engednek a morális elsivatagosodásba, mint némelyik leleplező, ezer káefté szálait kibogozni próbáló akta. Ami ehhez a laudációhoz sajnos még hozzátartozik: ők, ketten, sok-sok pályatársukkal egyetemben jelenleg az egzisztenciális fenyegetettség állapotában élnek és akkor még finoman fogalmaztam. Az ő helyzetük nem a rendszerváltás szégyene, hanem a rendszeré. És még sajnálatosabb, hogy a néhány jeles halott emlékét őrző díjak ápolói messze nincsenek abban a helyzetben,hogy ezen változtassanak. Nincsenek állami pénzen felújított ingatlanjaink, nem oszthatunk járadékot, nem tarthatunk fényes ünneplést. A méltatás, a szerény jutalom, ez az este leginkább az erkölcsi megbecsülésé. Ennyit tehetünk. A sámli egyébként nem azért van, hogy leüljetek, pihenjetek. Álljatok rá nyugodtan. Lássatok és lássanak.
2019.01.16 21:08