Újabb kibertámadás Németországban, az oroszokhoz vezetnek a nyomok

Publikálás dátuma
2018.07.12. 16:12
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
Több német médiavállalat és egy vegyifegyver-kutatással foglalkozó szervezet vált újabb kibertámadás célpontjaivá Németországban. Szerdán Ukrajnában is kibertámadást hiúsítottak meg, szintén felmerült Oroszország felelőssége.
Tavaly nyáron kezdődött a támadási hullám, és valószínűleg jelenleg is folyamatban van - írja a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) információjára hivatkozva az ARD, amit az MTI idéz. A veszély ártatlannak látszó e-maillel érkezik, melynek mellékletében egy Word-file van. A fájl megnyitásakor a Word engedélyt kér, hogy futtassa a dokumentumban található makrókat, és ha a felhasználó ezt jóváhagyja, a támadók máris hozzáfértek a gépével összeköttetésben lévő szervezeti informatikai rendszerhez.
A támadók nem csak bizalmas információkhoz férhetnek így hozzá, hanem teljes informatikai rendszerek fölött is átvehetik az irányítást.

Az elkövetők nyomai Oroszországba vezetnek. A BfV szerint a jelek arra utalnak, hogy a Sandworm nevű orosz hackercsapat áll a támadás mögött. A Sandworm kiberszabotázsra szakosodott, és a BfV szerint a világ egyik legveszélyesebb aktív hackercsoportja. A feltételezések szerint a Sandworm támadott meg 2015-ben egy nyugat-ukrajnai erőművet is, ami miatt 220 ezer ember maradt akkor áram nélkül.
A BfV szerint a Sandworm 2013 óta aktív, és különösen agresszív szervezet. Korábban nyugati kormányok és a NATO ellen is indítottak kémkedési célú kibertámadást, aztán ukrajnai célpontokat vettek célba. A BfV úgy véli, hogy ennek a legutóbbi támadásnak a célja nem csak az, hogy bizalmas információkhoz férjenek hozzá, hanem, hogy informatikai rendszereket bénítsanak meg.

Az ukrán vízellátást is orosz kibertámadás érte

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megakadályozta, hogy az orosz titkosszolgálatok sikeres kibertámadást hajtsanak végre egy stratégiai fontosságú állami vállalat ellen, amely az ország teljes ivóvíz- és csatornarendszerét látja el a tisztításához szükséges folyékony klórral - adta hírül szerdán az SZBU alapján az MTI. A kelet-ukrajnai klórdesztillációs állomást a VPNFilter számítógépes vírussal fertőzték meg Oroszország területéről, a rendszerek néhány percig voltak a fertőzésnek kitéve.

Szerző

Életfogytiglant kaptak a Boszporusz hídon gyilkoló katonák

Publikálás dátuma
2018.07.12. 15:33
Török katonák ellen tüntető civil 2016 július 16-án, a Boszporusz hídon, a török puccskísérlet második napján
Fotó: Gurcan Ozturk / AFP
Súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki egy isztambuli bíróság azon katonák többségére, akik két éve fegyveres puccskísérlet során megöltek 34 embert.
Nagyrészt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki csütörtökön egy isztambuli bíróság annak a 143 volt katonának a perében, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során lezárták a Boszporusz-hidat (azóta Július 15. vértanúinak hídja) és megöltek 34 embert – idézi a Demirören török hírügynökség bejelentését az MTI. A per tavaly októberben kezdődött. A vádlottak közül 133-an voltak előzetes letartóztatásban. A csütörtöki ítélethirdetést az Isztambulhoz közeli Silivri börtönének külterületén tartották meg.  
A Demirören beszámolója szerint a törvényszék 72 vádlottra az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a 72 elítélt között egy alezredes és egy őrnagy is van.  
Tizenkét további vádlott kifejezetten azért kapott súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, mert vétkesnek találták őket a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) akkori kampányfőnökének, Erol Olcoknak és fiának, Abdullah Tayyip Olcoknak a meggyilkolásában.
Az Anadolu azt írta, hogy más vádlottak is kaptak súlyosbított életfogytiglani börtönt szándékos emberölésért, de pontos számukat nem közölte. Huszonkét vádlottat az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéhez nyújtott segítség bűntette miatt egyenként 17 és fél év, míg öt vádlottat ugyanebből az okból 15 év börtönnel sújtottak.  

Civileket küldtek utcára a tankok ellen

2016. július 15. éjszakáján a török haderő puccsista tagjai elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hídon nyitottak először tüzet civilekre. A katonák lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 248 ember életét vesztette, 2193 pedig megsebesült.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a hatalomátvételi kísérletért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.

Az életfogytiglani börtönt is lehet súlyosbítani

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.  Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ilyen büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.  
Szerző

Patkány miatt kellett megszakítani két táncelőadást Ausztráliában

Publikálás dátuma
2018.07.12. 13:44
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az állat kárt tett egy nagyfeszültségű vezetékben.
Egy patkány okozta rövidzárlat miatt teljes sötétségbe borult szerda este az Adelaide-i Fesztiválközpont, félbeszakítva két táncprodukciót, köztük a Csipkerózsika című balett utolsó előadását is – írja az MTI a a The Advertiser című helyi lap online kiadásának beszámolója alapján. A patkány a szakemberek szerint egy 11 ezer voltos nagyfeszültségű vezetékben tett kárt, miután bemászott egy trafóházba és ott rövidzárlatot okozott. A szerelőknek két óra alatt sikerült csak elhárítaniuk a hibát, amely számos üzletet és egy konferenciaközpontot is érintett. Az Adelaide-i Fesztiválközpont mintegy kétezer fős közönsége először azt hitte, hogy a teljes sötétség az előadás része. Miután közölték, hogy az áramszünet miatt félbe kell hagyni az előadást, a nézők telefonok és zseblámpák fényénél tapsolták meg a táncosokat, majd elhagyták az épületet. A The Beginning of Nature című előadásból már csak 9 perc volt hátra, a Csipkerózsikából azonban az utolsó felvonás így elmaradt. A szervezők elnézést kértek a malőrért, és mivel ez volt az utolsó Csipkerózsika-előadás, felajánlották, hogy visszatérítik a jegyek árát és megajándékozzák a nézőket egy a produkcióról készülő felvétellel. 
Szerző