Quaestor - Nyoma sincs az eltűnt 220 milliárdnak

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:42

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A nemzetközi közösség segítségét kérik a Quaestor-károsultak, hogy az állami kártalanításon túl a felszámolási eljárásban is érvényesíthessék kártérítési igényüket – közölte az MSZP elnökhelyettese csütörtöki, a Parlament déli bejáratánál tartott sajtótájékoztatóján.
Szakács László - közel ötven, tiltakozó táblákkal összesereglett károsult jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a felszámolás sorsára jutott brókercégnél 220 milliárd forint eltűnt, miközben a pórul járt ügyfelek száma elérte a 32 ezret. A politikus a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy az állam a kártalanítási alapból a kisbefektetők kárának 17, illetve 25 százalékát fizette ki, majd elvették tőlük annak jogát, hogy saját követelésük után menjenek.
Olyan jogszabály született az ügyben, amelynek révén a károsultak az állami kártalanításon túl nem érvényesíthetik követelésüket a felszámolási eljárásban, vagy ha a felszámoló csalárdul járt el, akkor a felszámoló ellen sem. Erről küldenek a helyzetet ismertető levelet az Európai Parlament valamennyi képviselőjének, valamint a Budapesten akkreditált uniós és NATO-tag országok külképviseleteinek. Kérik, hogy adják vissza a károsultaktól elvett jogokat - mondta Szakács László.  A sajtótájékoztatón ugyancsak részt vevő Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak képviselője lapunknak elmondta, hogy a levelet azért írták meg, mert az úgynevezett Sargentini-jelentésben „egy félmondat erejéig” szerepel a Quaestor-ügy is, és az a szándékuk, hogy a képviselők ennek a három esztendeje húzódó ügynek a részleteit is megismerjék. A károsultak képviselője azt állította, hogy az eltűnt Quaestor-vagyon már régen kormányközeli vállalkozóknál van, de ennek bizonyítékáról nem beszélt. Az már eddig is ismert volt, hogy egyes minisztériumokat, önkormányzatokat és a VIP-listán szereplőket olyan időpontban is kifizették, amikor a kisbefektetők előtt már zárva voltak a brókercég pénztárai. A károsultak képviselője szerinte ez is a jogállamiság magyarországi helyzetét illusztrálja.  Szakács Lászlótól érdeklődtünk a ferencvárosi Duna-parton, a Csepel-szigettel szemben fekvő, egykori Quaestor-tulajdonú Duna City Projekt sorsa iránt. A 33 hektáros területet a felszámolás alól kivonták és a valós érték 10 százalékáért értékesítették a magyar államnak, pedig ennek reális értéke fedezetet nyújthatott volna a károsultak követelésének kielégítésére. A károsultak azt is sérelmezték, hogy a Quaestor-csoport vezetői közül senki nincs előzetes letartóztatásban, házi őrizetben vannak, illetve szabad lábon védekeznek.  (E sorok írója is találkozott a nagykörúti villamoson az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával, illetve a másodrendű vádlott feleségével.) Ennek kapcsán megkérdeztük Pap Gábor ügyvédet, Tarsoly Csaba védőjét, hogy mit szól ahhoz, hogy egy ilyen nagy értékre elkövetett bűncselekmény kapcsán nem alkalmazzák az előzetes letartóztatást. Az ügyvéd a házi őrizetet is túlzottnak tartotta. A per állásáról elmondta, hogy  rendkívül lassan haladnak, a szép számú tanú közül még mindig az első kettő, legfontosabb tanú meghallgatásánál tartanak. Eközben a nem megfelelő nyomozati munka miatt a bíróságnak kell újabb és újabb  bizonyítékokat begyűjtenie. A peranyag óriási, több millió oldal terjedelmű. Ami az utóbbi időben újabb vádipontokkal egészült ki - így lehetetlen pillanatnyilag megmondani, hogy mikorra várható első fokú ítélet a brókerperben.
2018.07.12 18:42

Egyre többet keresünk - a KSH szerint

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31

Sokba kerülhet a Facebook-nak, hogy nem törődik az EU-s fogyasztóvédelmi előírásokkal

Publikálás dátuma
2018.09.20 13:31
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen csütörtökön az Európai Bizottság (EB), amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz végre eleget az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
"Elfogyott a türelmem. Túl régóta húzódik ez, miközben a Facebook korábban biztosított afelől, hogy decemberig átírják a felhasználási feltételeik még fennmaradt félrevezető elemeit" - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, írja az MTI.
"Eljött a cselekvés ideje, elég volt az ígéretekből"
 - tette hozzá Jourová. Mint mondta, ha az év végéig nem hajtják végre teljeskörűen a szükséges változtatásokat, akkor gyors lépésekre és szankciókra számíthat az uniós fogyasztóvédelem részéről a Facebook.
A közösségi platform által elvégzett eddigi módosítások "nagyon korlátozottak"
- áll a bizottság tájékoztatásában. A brüsszeli testület arról számolt be februárban, hogy ugyan történtek előrelépések, de a Facebook és a Twitter működése továbbra sem felel meg a közösségi fogyasztóvédelmi szabályoknak. Mint írták, a jogellenes tartalmak bejelentésére és törlésének kérésére használt eljárást érintő változtatások nem elegendőek.
Ennek előzménye, hogy a bizottság tavaly márciusban felszólította a Facebookot, a Twittert és a Google+-t működtető Alphabetet, hogy mihamarabb hozzák összhangba működésüket az uniós előírásokkal a felhasználók megtévesztésének visszaszorítása érdekében.

Az Airbnb összekapta magát

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel - közölte Vera Jourová szintén csütörtökön. Tájékoztatása szerint a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végére
  • honlapján minden esetben a foglalás teljes árát tünteti fel, amely magában foglalja a fizetendő egyéb díjakat. Ha ezt nem lehet előre kiszámolni, a fogyasztó arról is tájékoztatást kell kapjon.
  • Az Airbnb vállalta továbbá, egyértelműen jelzi, hogy egy adott ajánlatot magán- vagy profi vendéglátós nyújtja-e, mivel eltérő fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
  • A vállalat arról is tájékoztat, ha úgy dönt, hogy felmondja a szerződést vagy töröl egy tartalmat, és ilyen esetben lehetőséget biztosít az esetleges jogorvoslatra és a kártérítésre.
2018.09.20 13:31