Quaestor - Nyoma sincs az eltűnt 220 milliárdnak

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:42

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A nemzetközi közösség segítségét kérik a Quaestor-károsultak, hogy az állami kártalanításon túl a felszámolási eljárásban is érvényesíthessék kártérítési igényüket – közölte az MSZP elnökhelyettese csütörtöki, a Parlament déli bejáratánál tartott sajtótájékoztatóján.
Szakács László - közel ötven, tiltakozó táblákkal összesereglett károsult jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a felszámolás sorsára jutott brókercégnél 220 milliárd forint eltűnt, miközben a pórul járt ügyfelek száma elérte a 32 ezret. A politikus a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy az állam a kártalanítási alapból a kisbefektetők kárának 17, illetve 25 százalékát fizette ki, majd elvették tőlük annak jogát, hogy saját követelésük után menjenek.
Olyan jogszabály született az ügyben, amelynek révén a károsultak az állami kártalanításon túl nem érvényesíthetik követelésüket a felszámolási eljárásban, vagy ha a felszámoló csalárdul járt el, akkor a felszámoló ellen sem. Erről küldenek a helyzetet ismertető levelet az Európai Parlament valamennyi képviselőjének, valamint a Budapesten akkreditált uniós és NATO-tag országok külképviseleteinek. Kérik, hogy adják vissza a károsultaktól elvett jogokat - mondta Szakács László.  A sajtótájékoztatón ugyancsak részt vevő Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak képviselője lapunknak elmondta, hogy a levelet azért írták meg, mert az úgynevezett Sargentini-jelentésben „egy félmondat erejéig” szerepel a Quaestor-ügy is, és az a szándékuk, hogy a képviselők ennek a három esztendeje húzódó ügynek a részleteit is megismerjék. A károsultak képviselője azt állította, hogy az eltűnt Quaestor-vagyon már régen kormányközeli vállalkozóknál van, de ennek bizonyítékáról nem beszélt. Az már eddig is ismert volt, hogy egyes minisztériumokat, önkormányzatokat és a VIP-listán szereplőket olyan időpontban is kifizették, amikor a kisbefektetők előtt már zárva voltak a brókercég pénztárai. A károsultak képviselője szerinte ez is a jogállamiság magyarországi helyzetét illusztrálja.  Szakács Lászlótól érdeklődtünk a ferencvárosi Duna-parton, a Csepel-szigettel szemben fekvő, egykori Quaestor-tulajdonú Duna City Projekt sorsa iránt. A 33 hektáros területet a felszámolás alól kivonták és a valós érték 10 százalékáért értékesítették a magyar államnak, pedig ennek reális értéke fedezetet nyújthatott volna a károsultak követelésének kielégítésére. A károsultak azt is sérelmezték, hogy a Quaestor-csoport vezetői közül senki nincs előzetes letartóztatásban, házi őrizetben vannak, illetve szabad lábon védekeznek.  (E sorok írója is találkozott a nagykörúti villamoson az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával, illetve a másodrendű vádlott feleségével.) Ennek kapcsán megkérdeztük Pap Gábor ügyvédet, Tarsoly Csaba védőjét, hogy mit szól ahhoz, hogy egy ilyen nagy értékre elkövetett bűncselekmény kapcsán nem alkalmazzák az előzetes letartóztatást. Az ügyvéd a házi őrizetet is túlzottnak tartotta. A per állásáról elmondta, hogy  rendkívül lassan haladnak, a szép számú tanú közül még mindig az első kettő, legfontosabb tanú meghallgatásánál tartanak. Eközben a nem megfelelő nyomozati munka miatt a bíróságnak kell újabb és újabb  bizonyítékokat begyűjtenie. A peranyag óriási, több millió oldal terjedelmű. Ami az utóbbi időben újabb vádipontokkal egészült ki - így lehetetlen pillanatnyilag megmondani, hogy mikorra várható első fokú ítélet a brókerperben.
2018.07.12 18:42

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39

Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

Publikálás dátuma
2019.01.16 10:30
Európai Bizottság - Shutterstock
Fotó: /
A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.
“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor. A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát. Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra. Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában. 
2019.01.16 10:30
Frissítve: 2019.01.16 10:30