Megoldották: nem közügy Semjén vadászata, különadó vár a menekültek segítőre

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:14
Ez a mosoly még sajtónyilvános. Semjén Zsolt, Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Jogszabály-módosítások sorát fogadta el csütörtökön a parlament törvényalkotási bizottsága, a döntések korlátozzák a sajtó munkáját és a gyülekezési jogot is.
Egyebek között az adótörvényről, a magánélet védelméről, valamint a gyülekezési jogról szóló törvények, a választási törvény és a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabály módosításán is változtatásokat fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén.  Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adóját – az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az áremelések két lépcsőben jöhetnek, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól - írja az MTI.
Egy elfogadott módosítás érinti a bevándorlási különadót is. Az adókötelezettség kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti; a gumiszabály eredményeként szinte minden, legálisan végezhető jogsegély-tevékenységet adóval büntethetnek, és elvileg egy menekülteket pozitív színben feltüntető cikk miatt is különadót vethet majd ki az állam az érintett lap kiadójára.
Ráadásul feltételezik, hogy a különadóval sújtott szervezet hazudni is fog: a módosítás arra is kitér, hogy ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére. 
Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták hiába kérték, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője kapjon felszólalási jogot a testület ülésén. Kordás a cafeteria emelt adóztatásának veszélyeire figyelmeztetett volna - a kormánypárti többség erre nem adott lehetőséget. Az MSZP bizottsági tagjai emiatt elhagyták az ülést; mint lapunk is beszámolt róla, az MSZSZ a h at országos szakszervezeti szövetség álláspontját tolmácsolta volna, a fideszes döntés miatt így gyakorlatilag 2 millió munkavállaló érdekképviseletét utasították vissza. 
A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi, kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel. 
 Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Semjén Zsolt személyesen tehetne ki újabb vadászatokról készült fotót közösségi oldalára – a képet a sajtó nem használhatná fel az ő engedélye nélkül. A miniszterelnök-helyettes pedig már korábban egyértelművé tette, hogy magánemberként vadászik, az ajándékba kapott vadásztúrákat pedig szerinte adóbevallásában sem kell feltüntetnie.   
De lépjünk túl Semjénen: ezentúl, hiába kerülne fel bármilyen kompromittáló fotó a netre valamelyik vezető politikusról, az nem lenne sajtónyilvános, amennyiben a politikus magánéletéhez kapcsolódik.
A törvényalkotási bizottság elfogadta a gyülekezési jogról szóló módosítást is, ami azt részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal. Többek között számít majd szabálysértőnek, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.
A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene.  Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.  A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet - tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben. 
2018.07.12 18:14

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01