Megoldották: nem közügy Semjén vadászata, különadó vár a menekültek segítőre

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:14
Ez a mosoly még sajtónyilvános. Semjén Zsolt, Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Jogszabály-módosítások sorát fogadta el csütörtökön a parlament törvényalkotási bizottsága, a döntések korlátozzák a sajtó munkáját és a gyülekezési jogot is.
Egyebek között az adótörvényről, a magánélet védelméről, valamint a gyülekezési jogról szóló törvények, a választási törvény és a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabály módosításán is változtatásokat fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén.  Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adóját – az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az áremelések két lépcsőben jöhetnek, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól - írja az MTI.
Egy elfogadott módosítás érinti a bevándorlási különadót is. Az adókötelezettség kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti; a gumiszabály eredményeként szinte minden, legálisan végezhető jogsegély-tevékenységet adóval büntethetnek, és elvileg egy menekülteket pozitív színben feltüntető cikk miatt is különadót vethet majd ki az állam az érintett lap kiadójára.
Ráadásul feltételezik, hogy a különadóval sújtott szervezet hazudni is fog: a módosítás arra is kitér, hogy ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére. 
Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták hiába kérték, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője kapjon felszólalási jogot a testület ülésén. Kordás a cafeteria emelt adóztatásának veszélyeire figyelmeztetett volna - a kormánypárti többség erre nem adott lehetőséget. Az MSZP bizottsági tagjai emiatt elhagyták az ülést; mint lapunk is beszámolt róla, az MSZSZ a h at országos szakszervezeti szövetség álláspontját tolmácsolta volna, a fideszes döntés miatt így gyakorlatilag 2 millió munkavállaló érdekképviseletét utasították vissza. 
A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi, kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel. 
 Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Semjén Zsolt személyesen tehetne ki újabb vadászatokról készült fotót közösségi oldalára – a képet a sajtó nem használhatná fel az ő engedélye nélkül. A miniszterelnök-helyettes pedig már korábban egyértelművé tette, hogy magánemberként vadászik, az ajándékba kapott vadásztúrákat pedig szerinte adóbevallásában sem kell feltüntetnie.   
De lépjünk túl Semjénen: ezentúl, hiába kerülne fel bármilyen kompromittáló fotó a netre valamelyik vezető politikusról, az nem lenne sajtónyilvános, amennyiben a politikus magánéletéhez kapcsolódik.
A törvényalkotási bizottság elfogadta a gyülekezési jogról szóló módosítást is, ami azt részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal. Többek között számít majd szabálysértőnek, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.
A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene.  Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.  A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet - tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben. 
2018.07.12 18:14

A Fideszt a magyarok fele szerint demokratikusan már nem lehet leváltani

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Két, egymással párhuzamos valóság létezik Magyarországon - legalábbis a pártszavazók értékítélete szerint.
A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésnek eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak: mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után?
A kutatás során több tucat kérdést tettek fel, az egyes kérdésekre adott válaszok a kutatókat is meglepték - vallotta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az eredmények csütörtöki ismertetésekor. Különösen abban az esetben, amikor pártpreferenciák szerint értékelték a megkérdezettek válaszait. A magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett, de ha a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint gondok vannak ma a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma.
Ugyanez jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint például a tudomány nem független a politikától (ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet, a kutatás augusztus 10-18. között zajlott), a Fidesz-szavazók az arány fordított, náluk a többség (73 százalék) azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra (Jobbik: 3,5; MSZP: 3,8; DK: 3,2; LMP: 4,0; Momentum: 6,1) értékelték. De nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére, a kormány működését ellenőrizni hivatott intézmények függetlenségére, a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is.
A magyarok többsége ugyan demokráciapárti, a "diktatúrarajongók" csak a társadalom egytizedét teszik ki, a harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után valami mégis eltört a társadalomban, megingott az emberek hite abban, hogy léteznek-e még szabad politikai választások
- vélekedett Bíró-Nagy András. A kutatásvezető szerint egyre nagyobb az apátia és a közömbösség (például 27 százaléknyian válaszolták azt, nekik mindegy, demokráciában vagy diktatúrában élnek-e). Megfigyelhető az is, hogy a fővárostól a vidék felé növekszik a közömbösek aránya: Budapesten 12 százaléknak mindegy, milyen rendszerben él, megyeszékhelyeken átlagosan 29 százalékos az arány (csakúgy, mint a községekben), vidéki városi szinten már 32 százalék azok aránya, akiknek az egyik politikai rendszer olyan, mint a másik. Bíró-Nagy András szerint a közöny minden másnál jobban veszélyezteti a demokrácia leépülését.
A kutatás egyik legfontosabb megállapításán is az apátia érezhető: a magyarok fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választásokon. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezik a Fidesz-szavazók és az ellenzékiek véleménye: még a fideszesek 42 százaléka is ugyanezt gondolja, és csak 41 százalék hiszi, hogy az Orbán-kormány leváltható.
Egy fideszes keménymagon kívül lényegében mindenki tisztában van azzal, hogy gondok vannak a magyar demokráciával
- vonta le következtetéseit Bíró-Nagy András. Mint mondta, az ellenzéki pártokat komoly feladat elé állítja az egyre növekvő választói közöny: már nemcsak azt kell kitalálniuk, milyen témákkal támadható a Fidesz, hanem azt is, hogyan győzzék meg a kiábrándult és bizonytalan szavazókat: van értelme elmenni szavazni. És van értelme rájuk szavazni. A kutatásvezető szerint a következő időszak (már csak a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel is) fontos kérdése lesz, hogy az emberek elégedetlensége fokozódó állampolgári aktivitáshoz, vagy további apátiához, lemondáshoz vezet-e.
2018.09.20 14:30
Frissítve: 2018.09.20 14:46

Ahmed H.-per - Itt a jogerős ítélet

Publikálás dátuma
2018.09.20 12:48

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla.
A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit. A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést. Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során azt mondta, az ügyben első fokon eljáró törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, döntését pedig példásan indokolta. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült - írja tudósításában az MTI. Az indoklás szerint a családjával a lezárt határhoz érkező vádlott elmondta a rendőröknek, hogy Magyarországon keresztül Németországba kívánnak jutni. A férfi a tömeget türelemre intette, de mások határidőt szabtak a rendőröknek az átkelő megnyitására. A rendőrök megdobálásában a vádlott is részt vett, majd az első adandó alkalommal a mások által megrongált kerítésen keresztül átlépett Magyarországra. A bíró közölte: a tömeg - köztük a vádlott - célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy ők a határt átlépjék. Erről nem a kerítésénél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak - mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás - és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között - fogalmazott. A táblabíróság a törvényszékhez képest további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és a férfi hosszú ideje letartóztatásban van. Az ítélőtábla vizsgálta az ugyanilyen minősítéssel elkövetett bűncselekmények miatt más ügyekben kiszabott büntetéseket is. Ezekkel összevetve a büntetlen előéletű vádlott esetében lehetőséget látott - az enyhítőszakaszt alkalmazva - a legalacsonyabb időtartamú, ötéves szabadságvesztés kiszabására - mondta Mezőlaki Erik.

AI: 5 év egy bűncselekményért, amit nem követett el

"Három rács mögött töltött év után a mai döntés Ahmed H., a felesége és két kislánya számára nem szolgáltat igazságot." – mondta Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője. "Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt a bizonyítékok világosan alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte, a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik." "Ahmed H-t soha nem lett volna szabad terrorcselekmény elkövetésével megvádolni, sajnos ma sem sikerült számára és családja számára igazságot szolgáltatni."

Szerző
2018.09.20 12:48
Frissítve: 2018.09.20 13:05