Cafeteria: a parlamentben meg sem hallgatták a dolgozók véleményét

Publikálás dátuma
2018.07.12 13:03
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kordás László szakszervezeti vezető is véleményezte volna a kormány cafeteriaelemeket sújtó adócsomagját, de nem hallgatták meg a törvényalkotási bizottság ülésén. Kordás ellenállást ígér, az MSZP támogatja.
Megalázó körülmények között utasították vissza a parlamentben a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét: Kordás László törvényalkotási bizottság előtt mondta volna el, hogy miért látja veszélyesnek a cafeteriaelemekre kirótt, emelt adóterheket – beszámolóját hiába támogatták a bizottság MSZP-s tagjai, a kormánypárti többség nem szavazta meg, hogy a szakszervezeti vezető is szót kapjon az eseményen.
Kordás Tóth Bertalannal, a szocialisták pártelnökével tartott sajtótájékoztatót, amit a Facebookon is közvetítettek: az MSZSZ elnöke szerint a cafeteriára tervezett magasabb adóterhek miatt egy átlagos munkavállaló évi 90 ezer forinttól esik el, az adócsomag növelése pedig 20 ezer céget, és kétmillió dolgozót, illetve családjaikat is érinti.
Nem értjük, hogy miért veszik el az öngondoskodás lehetőségét a nyugdíjpénztári befizetések magasabb adóteherrel, és hogy miért sújtják plusz adóval az albérleti és iskolakezdési támogatást – mondta Kordás László.
Arra is emlékeztetett, hogy a parlamenti beszámolójával nem csak Magyar Szakszervezeti Szövetség, de az ország hat legnagyobb szakszervezetének közös álláspontját szerette volna tolmácsolni -  sikertelenül. „Támogattak minket a munkáltatók és az országos közszolgálati érdekegyeztetésen az önkormányzat is mellénk állt, csak a kormány nem segít” - jegyezte meg.
Tóth Bertalan szerint egyértelmű, hogy a kormány a megszorítások útjára lépett, és ezt a magyar családokkal, dolgozókkal kezdik, nem pedig az olyan presztízsberuházásokkal, mint a stadionépítés vagy a Pénzügyminisztérium Budai Várba költöztetése. 
„Nonszensz, hogy meg sem hallgatják a 2 millió magyar dolgozót képviselő szakszervezetek álláspontját”
mondta az MSZP elnöke; hangsúlyozta azt is, hogy a szocialisták támogatják a későbbi szakszervezeti akciókat. Ilyen pedig hamarosan jöhet, hiszen Kordás László egyéb eszköz híján nyomásgyakorlást ígért a kormány felé.
Mint emlékezetes, a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány átformálná a cafeteria-rendszert: a kormányzati javaslat szerint több kedvezményes vagy adómentes juttatási forma adókedvezményét is megszüntetik – például az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, vagy a nyugdíj-, illetve egészségpénztári hozzájárulás kedvezményét, valamint a lakáscélú, az albérlet vagy a diákhitel támogatásra nyújtott kedvezményt.
A tervek csak az óvodai, bölcsődei térítés adómentessége maradna meg. Így viszont se a munkaadóknak, se a munkavállalóknak nem lenne érdeke ezeket a cafeteriaelemeket választani, hiszen ugyanannyi, 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene fizetni utánuk, mint a bér után 
A változás csak a Szép-kártya-zsebeit nem érinti, ami felveti annak gyanúját, hogy a belföldi vendéglátásba és turizmusba egyre erősebben bekapcsolódó NER-arisztokrácia a saját haszon érdekében dolgozta át az adócsomagot.  
2018.07.12 13:03
Frissítve: 2018.07.12 14:36

A vasutasok nem sztrájkolnak

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:45

Fotó: / Kertész Gábor
Kétszámjegyű bérfejlesztést akarnak elérni idén a vasutasok, postások és más közszolgáltatást végző állami vállalatok szakszervezetei és vezetői. A közlekedési ágazatban azonban akkor sincs értelme a munkabeszüntetésnek, ha nem érik el az elvárt emelést – mondta lapunknak a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Ha nem kapnak több pénzt a bérekre, az állami cégek nem tudják elvégezni közszolgáltatási feladataikat, akkora az elvándorlás, a létszámhiány. Ezért azt várják a terület munkavállalóinak szervezetei és a STRATOSZ, azaz a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége is, hogy a kormány mélyebben nyúljon a zsebébe és adjon érezhető béremelést saját embereinek. Erről szerda délelőtt a tavaly februárban alakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülésén állapodtak meg, ahogy arról is, hogy a követelést külön-külön megküldik az innovációs és technológiai miniszternek, hogy jelölje ki a tárca tárgyalóit, akikkel legalább két évre megállapodhatnak a magasabb bérekről. A Népszava érdeklődésére a Vasutas Szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy ebben a körben él az a 2017-ben megkötött bérmegállapodás, amely három év alatt átlagosan 30 százalékos béremelést tartalmaz az állami cégek munkatársainak, ebből 2019-re azonban csak 5 százalékot. Meleg János a többi szakszervezet nevében is azt hangsúlyozta, hogy mára olyan mértékű munkaerőhiány alakult ki a vasúttól a postáig, a Volán vállalatoktól a villamos energia iparig és a vízügyi cégekig, hogy ha nem javítják érezhetően a dolgozók keresetét, az elvándorlás negatív hatását már a lakosság is megérzi. Ezért döntöttek úgy, hogy az 5 százalék felett további kiegészítő emelésre kérik a kormányt. Erre egyébként a minimálbér és a garantált bérminimum december végén elfogadott 8 százalékos emelése miatt is szükség van, mert egyre jobban összecsúszik az állami vállalatok alkalmazotti bértáblájának alsó szintje, ezért a magasan képzett szakemberek a piaci szférában keresnek maguknak munkát. Nem akarnak ugyanannyit keresni, mint szakképzetlen vagy alacsonyabban képzett kollégáik. Meleg János hozzátette, hogy a MÁV-nál 15 százalékos emelést kérnek és olyan juttatások reálértékének megőrzését várják el, mint a vállalat önkéntes pénztári befizetései a dolgozók javára. A Vasutas Szakszervezet elnöke az elégedetlenségről és a tervezett országos sztrájkhoz való csatlakozásról kijelentette, hogy ők is rengeteg gonddal küzdenek, de a 2012-ben elfogadott személyszállítási törvény értelmében a járatok 66 százalékát sztrájk idején is el kell indítaniuk a még elégséges szolgáltatások jegyében. Nincs értelme a munkabeszüntetés meghirdetésének, mert a leállást alig vennék észre az utasok, hiszen a felújítások sorozatos elmaradása miatt egyre romló technikai körülmények és a létszámhiány miatt már most rengeteg járat késik, vagy nem is tud elindulni. Meleg János szerint ráadásul lesz ennél rosszabb is a helyzet. A szakszervezetek által szervezett demonstrációkon azonban ott vannak és jövőben is ott lesznek – tette hozzá.
2019.01.16 15:45

A KDNP-s Hollik Istváné lesz a Fidesz megüresedett parlamenti helye

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:35
Fotó: Facebook / Hollik István
Fotó: /
A decemberben elhunyt Hirt Ferenc helyét a kormányszóvivő veszi át az Országgyűlésben.
„A Fidesz Elnökségének döntése alapján a párt Hollik Istvánt jelöli a Hirt Ferenc halála miatt megüresedett országgyűlési képviselői helyre. A döntésről a Nemzeti Választási Bizottságot hivatalosan is értesíteni fogjuk” – idézi a Fidesz közleményét a 444.hu.

A kormányszóvivőként is dolgozó Hollik 2015 és 2018 között már bent ült a parlamentben (akkor a KDNP-frakcióban), a tavaly áprilisi választásokon viszont nem jutott mandátumhoz: országos listáról eleve esélye sem volt, hiszen csak a 132. helyen szerepelt, míg egyéni körzetében (Budapest 1. választókörzet) az ellenzék nagy részének támogatását élvező LMP-s Csárdi Antal legyőzte.

A december 6-án elhunyt Hirt Ferenc mandátuma az országos lista alapján automatikusan Csizi Péternek járt volna, azonban ő nem vállalta a képviselőséget.
2019.01.16 15:35