Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00

Bezárják a felújított pszichiátriát, ahol régebben a radiátorhoz kötözték a betegeket

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:00

Fotó: / Molnár Ádám
Szakemberhiányra hivatkozva számolják fel azt a részleget, amire a két éve 69 millió forintot költöttek.
A tervek szerint a közeljövőben a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet veszi át a Dél-Pesti Centrum Kórházhoz tartozó Merényi pszichiátria betegeit, dolgozóit. Információink szerint a Merényi – két éve mintegy 69 millió forintért felújított – pszichiátriai részlegének munkatársai eddig csak informálisan kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről, és arra kérték őket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, ne meneküljenek pánikszerűen a kórházból. Az érintettek viszont aggódnak az év végére, legkésőbb kora tavaszra tervezett áttelepítés miatt: mint azt lapunknak többen is elmondták, egyelőre semmilyen konkrét felvilágosítást nem kaptak a kórház vezetésétől, miközben azt hallják, december végén megszűnik az osztályuk. Arról lapunk már januárban írt: a Dél-Pesti Centrum Kórház főigazgatója, Vályi Nagy István 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt maga kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást.
2017-ben a kórház menedzsmentje még azt mondta: "rendben működnek", a betegek biztonságban vannak.
Csakhogy azóta mindössze néhány orvos maradt az osztályon. Információink szerint a szakemberhiányt az intézmény vezetői extra juttatásokkal próbálták enyhíteni. Úgy tudjuk, az ügyeletet ellátóknak a béren kívül óránként plusz 2500 forintot fizettek. Az új helyen, a Nyírő Gyula kórházban nem fizetnek ennyit. A Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. Mindehhez a 40 milliós rendkívüli segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra.
Az ombudsman látogatásáról készült jelentésben sokkoló körülményekről írtak: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Elbukott lélegeztetőgép-per

Pert vesztett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Közbeszerzési Hatósággal szemben, vagyis jogos volt a nagy összegű bírság, amit egy súlyosan szabálytalan közbeszerzés miatt kapott az állami intézmény – szúrta ki az Index. A Népszava írt elsőként a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt ÁEEK-pályázat visszásságairól. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.
Ezután újabb 30 milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem 10 milliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Később újabb – altatógépekre és egyéb eszközökre kiírt – közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.
Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Mint emlékezetese 2011-ben a kórházak államosításától egyebek mellett az hatékonyabb, átláthatóbb közbeszerzéseket reméltek.

Szerző
2018.11.20 06:00
Frissítve: 2018.11.20 06:00

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38