Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18. 09:00

Fotó: Németh András Péter / Népszava
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
Szerző

Pannonhalmi főapát: a jövő tétje az, hogy az egyházak megszólalhatnak-e kritikusan, vagy az állami finanszírozás miatt csendben maradnak

Publikálás dátuma
2018.07.18. 08:53

Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Kérdés, hogy zárójelbe teszik-e a prófétai szerepüket.
Pénzügyi értelemben függővé teszi az egyházakat a beruházások, és fejlesztések finanszírozása – mondta a Portfolionak adott interjújában Hortobágyi T. Cirill, Pannonhalma februárban kinevezett főapátja. „Mivel az egyháznak nincs meg a régi, államosítás előtti vagyona, saját erőből nem képes ezeket végrehajtani. Időről időre beszáll az állam, akár saját forrásból, akár az EU-pályázatok megnyitásával” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mekkora veszélynek tartja az államtól, kormánytól való függőséget, közölte: az a kérdés, hogy egy szerzetesi közösség vagy egyház miként tudja megőrizni a prófétai jellegét, amiben az is benne van, hogy ha valami visszaélést érez a társadalomban, akkor azt nyíltan szóvá teszi.
„Kulcskérdés, hogy ha kritikusan szólal meg, ne érezze azt, hogy nem jut hozzá a forrásokhoz, és lehetetlen helyzetbe kerül. A jövőnek egy kicsit ez a tétje: megmarad-e ez a lehetőség, vagy az egyházak egyre inkább abba a helyzetbe szorulnak, hogy a finanszírozás miatt zárójelbe teszik a prófétai szerepüket”

– jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy már itt tartunk-e, közölte, hogy nehéz megítélni, részben most kezd e téren tájékozódni. „Az biztos, hogy az éberségünkre nagy szükség van. Az igazságtalanságokat megértéssel, a prófétai szerepünket nem elfeledve, emberi módon igyekszünk észrevenni, szóvá tenni és orvosolni” – mondta. Kitért arra is: az egyházakat tartsák el a híveik, de ez nyilván nem vonatkozhat az állam által átadott közfeladatokra. Az egyház által átvállalt közfeladat, például az oktatás nem olyan, amit a hívek összességének kellene finanszíroznia. Ha legális az, hogy létezik egyházi iskola, amelyik állami tanrend szerint közfeladatot lát el, és nem hitéleti funkciót tölt be, akkor nem lehet elvárni, hogy a hívek tartsák fenn. Az állam a közoktatást az adókból oldja meg, ebből ad egy részt az egyházi intézményeknek is a normatívával – tette hozzá.   A főapát a hitélet és az üzlet párhuzamosságairól, a fejlesztési tervekről és saját menedzsment-elképzeléseiről is beszélt, a teljes interjút itt olvashatja.
Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 09:10

Túlterjeszkedő vagyonbevallás: a fideszes politikust nem érdekli a bíróság, a sajátjának nyilvánította testvére jussát

Publikálás dátuma
2018.07.18. 08:21
Korábbi felvétel
Fotó: Molnár Ádám
Vesztesként jött ki a birtokmegosztási perből, de szerepeltette az ingatlanokat a képviselői bevallásában. Öccse Orbán Viktorhoz fordult.
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből, a bíróság tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik – írja a 24.hu. L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. A 31 ingatlan között viszont felsorolt számos olyan birtokelemet is, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia az öccsének. A portál felidézi, hogy az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor. A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés. A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon viszont júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket, pedig a vagyonnyilatkozatnak elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.

Orbánhoz fordult L. Simon öccse

A portál szerint L. Simon öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól: „Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?” A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától. A 24.hu megkereste L. Simon Lászlót, hogy megtudja, miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”. „Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban” – állította. A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 08:45