Jótékony célra költik béremelésüket a Párbeszéd képviselői

Publikálás dátuma
2018.07.18. 17:14
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd parlamenti képviselője (középen)
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatása – Kovács-Cake Olivio szerint ezekre fordítanák béremelésüket a Párbeszéd parlamenti képviselői, akik állításuk szerint Burány Sándor kivételével nemmel szavaztak a plusz pénzre.
Jótékonykodna a Párbeszéd parlamenti frakciója azzal a plusz pénzzel, amit nem kértek és állításuk szerint meg sem szavaztak, de a parlamenti többség döntés nekik is megítélte a mintegy 200 ezer forintos béremelést. 
Kocsis-Cake Olivio frakciótag erről a Zoom-nak adott interjúban beszélt: „Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország száz legfontosabb kérdése között jelenleg nincs ott a képviselők fizetése, ehelyett például az otthonápolók díját kellett volna emelni, ezért nem tudtuk támogatni (az otthonápolási díj emelését minden ellenzéki párt támogatta, az ellenzékben még szintén támogatóként fellépő Fidesz viszont lesöpörte az asztalról a tervet – a szerk). Tisztában vagyunk vele, hogy Fidesz hogyan zsarolta ki az ellenzéki szavazatokat, ezért mi nem törünk pálcát senki felett” - mondta a Párbeszéd politikusa.
A felajánlás azt jelenti, hogy a frakció 4 tagja biztosítana havonta 800 ezer forintot valamilyen jótékony célra – Kocsis-Cake az autonóm vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatását jelölte ki lehetséges területként. Úgy tudni, a Párbeszéd parlamenti csoportjából csak Burány Sándor szavazta meg a béremelést, aki egyben az MSZP tagja is. 
A béremelésről az ellenzéken belül megosztott volt az álláspont. Bár elvileg nem tartottak igényt fizetésük növelésére,  hogy mégis megszavazták, az a kormánypárt nyomásának tudható be. A Fidesz ugyanis egy olyan javaslatot nyújtott be a béremelés mellett, ami drasztikusan megnyirbálta volna a frakciótámogatásokat. Tervük megduplázta az „egyéni honatyák” szakértői keretét, ez – tekintve, hogy a képviselői tiszteletdíj kétszerese – majdnem két millió forintra kerekedett volna. A listás honatyák viszont ugyanúgy csak az alapfizetésükkel egyező summát költhettek volna, mint most.
Az RTL Klub megkeresésére a Fidesz elismerte, a frakciótámogatások csökkentéséből finanszírozták volna a képviselők fizetésemelését – ám ehelyett végül „kompromisszumos megoldás” született.
A béremelést a Fidesz és a Jobbik teljes frakciója megszavazta, az MSZP-ből pedig igennel voksolt Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László. Az LMP, a DK és a Párbeszéd (Burányt leszámítva) nemmel voksolt; ettől függetlenül a parlament 163 igen szavazattal, 23 nem szavazattal, és a független Bősz Anett tartózkodásával végül elfogadta az indítványt.
Szerző

Küzdelemre készülnek a nyugdíjfolyósítónál

Publikálás dátuma
2018.07.18. 16:55
Szakemberhiány miatt lassulnak le a kifizetések. FOTÓ: Molnár Ádám
Átverte a kormány az Államkincstár dolgozóit az 50 százalékos fizetésemelés ígéretével, jó, ha jövőre emelkedik a bérük. A szakemberek menekülnek vagy szakszervezetet alapítanak.
Ismét forró a hangulat a Magyar Államkincstárnál egy évvel azután, hogy egy kedélycsillapítónak szánt 50 százalékos béremelési ígéret hatására leállították a szerveződő sztrájkot. Különösen a többi területhez képest hátrányos helyzetben lévő nyugdíjfolyósítós munkatársaknál kezd elszakadni a cérna. A tavaly nyári ígéretek szerint egy azonnali 25 százalékos béremelés után 2018 januárjától újabb 25 százalékos emelésnek kellett volna következnie, de már a bérrendezés első üteme sem teljesült. Áprilisban számolt be róla a 24.hu, hogy a budapesti központban a felsőfokú végzettségű dolgozók 17 900 forintos bruttó többletet kaptak, ami senkinél nem érte el a 25 százalékos emelést, a középfokú végzettségűek illetményalapját pedig 20 százalékkal toldották meg. Aztán a februári bérpapírok fehéren-feketén elárulták, a második emelési kört egyszerűen elfelejtette odaadni a MÁK a dolgozóinak.  Eltelt fél év és újabb ígérethalmazt ismerhettünk meg Varga Mihály előadásában, amikor három év után nemrég hajlandó volt leülni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagjaival. A pénzügyminiszter a központi apparátusban dolgozó köztisztviselők 25-30 százalékos bérrendezéséről beszélt 2019-ben, az azonban csak a költségvetés sorainak bogarászásakor vált világossá, hogy ezt csak az év felétől tervezik. Egy dolog biztos: a kormány nem emeli a bértáblák 38 650 forintos alapját, a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) javaslatát pedig, miszerint a mindenkori minimálbér legyen a közszféra valamennyi béremelésének az alapja, még átgondolni sem volt hajlandó a pénzügyi tárca. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy minden kincstári dolgozó keresi a menekülési utat ebből a kiszolgáltatott helyzetből. Informátoraink szerint folyamatos a régi dolgozók távozása, de a nyugdíjfolyósítónál egy csapat úgy döntött, nem nyugszik bele mindenbe, felveszi a kesztyűt és új szakszervezeti alapszervezetet hoz létre. Így kezdte meg a napokban a működését az MKKSZ Kincstári Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa NYUFIG alapszervezete, Somogyi Ilona vezetésével.  A nyugdíjfolyósító Váci úti, kívül-belül lepukkant szocreál épületében intézik valamennyi magyar nyugdíjas és ellátott, közel hárommillió ember járandóságának folyósítását és minden kapcsolódó ügyét. Címváltozás, nyugdíjemelés, gyerektartás, hiteltartozás, adóhátralék, külföldi folyósítás; tehát a fontos ügyek itt rendeződnek. A nyugdíjfolyósítónál lévők munkakörülményeire, bérhelyzetére és az ottani elvándorlás mértékére vonatkozó kérdéseinkre a MÁK semmit nem válaszolt. Az új alapszervezet alakuló ülésén a hivatalban járt az MKKSZ-elnök is, és elmondása szerint meglepték a lehetetlen munkakörülmények. Boros Péterné szerint ránézésre utoljára az előző században festették le a falakat, a túlzsúfolt szobákban kivénhedt Dexion-Salgó polcokon mindenütt dossziék tornyosulnak, az alkalmazottak pedig elvétve működő ócska légkondik, traktorként berregő öreg ventillátorok és patronért kiáltó nyomtatók között dolgoznak. A szakszervezeti vezető azt tapasztalta, olyan meleg van a poros, kicsi irodákban, hogy nem ásványvizet, hanem szódásballont adnak a munkavédelmisek, mint a meleg-hengerműben.  Tavaly a Népszava is megírta, hogy hányféle bér jellegű és béren kívüli juttatást vontak meg fokozatosan a nyugdíjfolyósító dolgozóitól az utóbbi években. A megalázó munkakörülmények és bérek miatt azóta is folytatódott az elvándorlás, 20-30 éve a kollektívához tartozó szakemberek távoztak, mert nem bírták tovább – egészítette ki a helyzetjelentést az új szakszervezeti vezető.  

Orbán választ magának oligarchákat, és Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba

Publikálás dátuma
2018.07.18. 15:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A távozó szlovák nagykövet a magyar demokráciai állapotáról és a "fényhordozó" miniszterelnökről.
"Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről, azt is hiszi magáról, hogy egy próféta, egy fényhordozó,", idézi a napi.hu, mit mondott a miniszterelnökről a Budapestről és a diplomáciából saját kérésére távozó Rastislav Kácer szlovák nagykövet.
A magyar miniszterelnök Kácer szerint teljesen centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha, kiből nem, így a hazai berendezkedésben Orbántól függenek az oligarchák. A távozó diplomata nincs meggyőzve arról, hogy a magyar demokrácia ma megfelelne az Európai Unióhoz való csatlakozás jogállami feltételeinek, a koppenhágai kritériumoknak, épp úgy, ahogy szerinte Szlovákia sem felelt meg Vladimir Meciar kormányzásakor. Arra a kérdésre, hogy Orbán erős orosz kötődése csak egy mítosz-e, azt nyilatkozta, hogy nem, ez egy valós jelenség. Kácer szerint ez annak köszönhető, hogy míg az Európai Unió vagy az Egyesült Államok kritizálja a kormányzást, ha az távolodik a demokratikus értékektől, Moszkva nem tesz ilyet.
  Míg Orbán azt állítja, hogy a V4 országok mentik meg Európát az erkölcsi hanyatlástól, addig a most már lassan volt-nagykövet azt mondja, szerinte nem vagyunk jobbak a nyugatnál, hogy erre alkalmasak legyünk. Nem látja, honnan származhatna ez az erkölcsi felsőbbrendűség.
A térség gazdasági teljesítményét se látja annyira pozitívan Kácer, mint amennyire a magyar kormány. Szerinte a kilencvenes évek utáni időszakban a legjobban a csehek álltak, majd a magyarok, jóval lemaradva pedig a lengyelek, miközben annyi változott, hogy a csehek kilőttek, a lengyelek elképesztő módon bővültek, Szlovákia pedig lehagyta Magyarországot.
 A leköszönő nagykövet a magyar kormány Soros György milliárdos elleni hangulatkeltésre alapozott kommunikációjáról is beszélt. "A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának - még ha gazdag is - bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz" - összegezte a saját véleményét, de hangsúlyozta, hogy a propagandában működött ez az üzenet.
Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 16:26