Amire nincsenek szavak

Publikálás dátuma
2018.07.23 15:59

Fotó: / Takács Attila
Terror gyerekszemmel, megrázó, katartikus pillanatokkal. Carly Wijs kétszereplős darabja, melyet Szentendrén mutattak be, megtörtént esetet dolgoz fel.
A terror mostanában visszatérő téma a hazai színpadokon. A Katona József Színház Ferdinand von Schirach darabját játssza ezzel a címmel. A Hatszín Teátrum pedig Dainel Kehlmann Szenteste című drámáját, amely szintén ezzel a témával foglalkozik. Bátor drámaíró gesztus nekimenni ennek a jelenségnek. Nagyon is jelen idejű, nagyon is köztünk van. Nehéz rálátni, miközben itt állunk ma is gyakorlatilag tehetetlenül ezzel a szörnyűséggel szemben. De elhallgatni sem szabad, beszélni kell róla. Sikítani, kiáltani!  Carly Wijs egy megtörtént esetet, a 2004-ben bekövetkezett beszláni túszdrámát dolgozta fel. Az iskola tanévnyitóján csaptak le a terroristák, a három napos kegyetlen véres ütközet több száz áldozatot követelt, közöttük sok volt a gyerek. A Szentendrei Teátrumban bemutatott Mi és ők című darabban a szerző két gyerek, egy fiú és lány szemszögéből meséli el a történetet. Az alapötlet önmagában felkavaró. Vajon mit gondolhattak, mit érezhettek a megtámadott gyerekek ebben a helyzetben? A dráma ennek a szituációnak a feldolgozhatatlanságát, a sokkszerűségét, ugyanakkor az életben, a jövőben vetett hittel szembeni abszurditását bontja ki. 
Miközben az évnyitón a gyerekek az újrakezdésről, a boldogabb jövőről énekelnek, egy pillanat alatt ennek vége lesz, a csecsen terroristák noha a követeléseik szerint a szabadságért harcolnak épp ezt veszik el másoktól, sőt a legfontosabb dolgot az életüket. Egészen elképesztő azzal szembesülni, mit is érezhet ebből az egészből egy gyerek. Elsősorban azt, hogy mit nem szabad! Játszani, labdázni, a kezet letenni, pisilni, kakilni…. A Fiú (Vilmányi Benett) és a Lány (László Lili) az elején mindent aprólékosan elmesél. Hányan vannak az évnyitón, milyen a város. Teszik ezt sok számmal, amelyek előbb-utóbb elkezdenek dominálni, a sok szám beleég a tudatunkba. Fehér Balázs Benő rendezése remekül ívet ad a drámának. Az eszközök is találóak, szikszalag, grafiti, a bombákat összekötő drótokat fonalak hálója helyettesíti. Ezek között ugrál a két főszereplő. A nézők két oldalt ülnek. Szemben egy színpad, de a főjátéktér a Ferenczy Múzeum udvara (látvány: Fehér Balázs Benő). Közöttünk szaladgál a Fiú és a Lány. Mindketten már az elejétől kizökkent lelkiállapotban vannak. Érezzük a vihar, a szörnyűség előszelét. Aztán, amikor bekövetkezik, végig azt gondolhatjuk, hogy ez nem lehet igaz. Ez így nem fordulhat elő. A Fiú és Lány is megoldaná a helyzetet, egyikük felajánlaná a terroristáknak a malacperselybe gyűjtött öt rubeljét. Persze mi van, ha a terroristák nem is a pénzért csinálják. Igen, nekik politikai és más követeléseik vannak. De mi közük ehhez a gyerekeknek? Egyszer csak eszközökké, áldozatokká válnak egy olyan harcban, amelynek igazából nem is a szereplői. Ez a terrorizmus megmagyarázhatatlan, feldolgozhatatlan lényege. Az előadás végén egy katartikus monológgal megy a Lány a halálba. Lefényképezik, lefilmezik. Bekerül a világ hírfolyamába, hirtelen. Mindig az volt a vágya, hogy bekerüljön a tévébe. Teljesült, igaz a média is eszközként használta, akárcsak a terroristák. A Mi és ők katartikus módon mesél arról, amiről nem is lehet, mert nincsenek rá szavak, legfeljebb egy előadás erejéig. Info: Carly Wijs: Mi és Ők Szentendrei Teátrum Ferenczy Múzeum udvara Rendező: Fehér Balázs Benő Az előadást ősztől a Jurányiban játsszák  
2018.07.23 15:59
Frissítve: 2018.07.23 18:00

Fertőzött őssajtot találtak egy egyiptomi előkelőség sírjában

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:45
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány évvel később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - írta az MTI az Amerikai Kémiai Társaság közleménye alapján.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt. 
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség – ismertebb nevén a száj- és körömfájás – állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
2018.08.17 18:45

Davis Kupa: csak a név nem változik

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:04
Azért a trófea is marad
Fotó: AFP/
Száztizennyolc év után megváltoztatják a férfi teniszcsapatok vetélkedésének lebonyolítását, erről döntött Orlandóban a nemzetközi szövetség (ITF) közgyűlése. A Davis Kupát 2019-től két hét alatt rendezik meg. Februárban lesz egy selejtezőtorna, míg a döntőt 18 válogatott részvételével novemberben rendezik, szintén hét nap alatt.
„Nagyon csalódottak vagyunk – mondta a Népszavának a helyszínről Richter Attila, a magyar szövetség főtitkára. - Négy napig nagyon komoly lobbitevékenységet folytatott a változtatást szorgalmazó Kosmos-csoport. Rendkívül szoros volt a szavazás, a kisebb nemzetek voksai döntöttek, kétharmad kellett a változtatáshoz, végül a jelenlévők 71 százaléka támogatta a módosítást. Ezek az országok elhitték a szép ígéreteket, hogy az új rendszerben nagyobb mértékű anyagi támogatásban lesz részük.”
A jogokat huszonöt évre megszerző Kosmos – amelynek tulajdonosa Gerard Piquet, a Barcelona labdarúgója – az ígéretek szerint hárommilliárd dollárt fizet a jogokért. „Egyrészt a cég jelenleg nyolcvanmillió dollárt tud felmutatni, másrészt a hárommilliárd óriási összegnek hangzik, de huszonöt év alatt pénzügyi szakértők szerint, a különböző jogdíjakból visszajöhet akár ötmilliárd dollár is.”
Bár az új sorozat már jövőre indul, a versenykiírás kivételével minden más kérdéses. Azt lehet tudni, hogy a korábbi négy egyes és egy páros helyett csak két egyes és egy páros meccset rendeznek, illetve a mérkőzések az eddigi három helyett csak két nyert játszmáig tartanak majd. 
„Bizonyos változásokra szükség volt, ezt senki sem vitatja, de a közgyűlés döntésével gyakorlatilag megszüntette a Davis Kupát, hiába maradt a név, ennek az új tornának semmi köze sem lesz a világszerte kedvelt sorozathoz – jelentette ki a főtitkár. - Jövőre az ATP-vb után három héttel lesz a döntő, ami megzavarja a játékosok pihenését, felkészülését. Egyelőre nincs helyszín sem. A Davis Kupában az volt a jó, hogy a játékosok saját országukban játszhattak a hazájukért. Most eltűnik ez a varázs. Szinte minden elvész, ami miatt a Davis Kupa annyira népszerű volt az egész világon.”
A magyar csapat szeptember 14-én még a régi Davis Kupában Csehországot fogadja, a tét a Világcsoportban, azaz a legjobb tizenhat között maradás.
Szerző
Témák
tenisz
2018.08.17 18:04
Frissítve: 2018.08.17 18:23