világörökség;

2018-07-23 08:00:00

Még a garázsokra is rárepül az állam

Eddig „csak” nagy értékű belvárosi székházakat kebelezett be a kormány, világörökségi védettségre hivatkozva, de ez gyorsan megváltozhat.

– Megrendítő, hogy az Orbán-rezsim, amely eddig megelégedett az állami források gátlástalan lenyúlásával, most az Alkotmány által védett magántulajdont is célba vette - ezek Bárdos Péter ügyvéd szavai, akinek érdekeltségében lévő garázsokra „vetett szemet” az állam. Persze nem csak az övéire, hanem elvileg még több, mint 80 ezer másik ingatlanra, amelyekre az elmúlt hónapokban elővásárlási jogot jegyeztettek be.

A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében - a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve - elővásárlási jog illeti meg. Az ügyvéd szerint az erre jogosító törvénynek eddig nem volt gyakorlati jelentősége, mert az korábban nem határozta meg, hogy melyek e tekintetben a világörökségi helyszínek. A „hiányt” egy tavaly életbe lépett kormányrendelettel pótolták, amelynek melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolta az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 ezer 147-et.

A Népszava elsőként írta meg, hogy ez a felsorolás mekkora riadalmat keltett például Tokaj-hegyalján, ahol pincetulajdonosok úgy értelmezték az elővásárlási jogot bejegyző határozatot, hogy „megkezdődött a rekvirálás”. Latorcai Csaba a Miniszterelnökség akkori helyettes államtitkára ezt követően egy, a lapunknak adott interjúban azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az intézkedés pusztán a világörökségi területek összképének megőrzésére szolgál, és egyik, nem titkolt célja, hogy a külföldiek ingatlanszerzését megakadályozza.

A kedélyek azonban cseppet sem nyugodtak meg. Sőt. A Budapest frekventált részének számító I. kerületben sokan az illetékes kormányhivatalhoz fellebbeztek, amikor az elmúlt hónapokban megkapták a tárolóhelyiségekre, garázsokra, üzlethelyiségekre bejegyzett elővásárlási jogról szóló határozatot. Így tett többedmagával Bárdos Péter is, akinek számításai szerint csak ebben az egy kerületben 11847 ingatlant érint a szerinte hátrányos intézkedés. A kormányhivatal azonban elutasította a kérelmüket, így mostantól egyetlen lehetőségük maradt: perelnek, hogy a bíróság törölje el az állami „szignót” a tulajdoni lapokról.

– Nagyon sok ingatlantulajdonos jogi helyzetét befolyásoló ügyről van szó, ezért fontos rámutatni, hogy miért beszélünk a magántulajdon elleni támadásról – mondta Bárdos Péter. Szavai szerint, kihasználva a törvény homályos megfogalmazását, az illetékes kormányszerv minden, nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra – garázsra, üzlethelyiségre – elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek? Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen „terhelt” ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza.

Azt, hogy az állam milyen ingatlanok esetében él – vagy élt eddig - az elővásárlási joggal, nem tudni pontosan. Eddig két nagy értékű épület kapcsán derült ki, hogy megtette ezt. A Népszava is közölte a G7 gazdasági hírportál értesülését, miszerint az állam bejelentkezett a volt Malév-székházra, amelynek vételára 8,2 millió euró, azaz több mint 2,5 milliárd forint volt. Néhány nappal ezelőtt pedig a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 4 milliárd forintot különített el, a világörökség védelmével összefüggésben, az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására. Szerettük volna megtudni a Miniszterelnökségen, hogy konkrétan mire szánják ezt a 4 milliárdot, eddig hány ingatlan került ilyen módon állami tulajdonba, illetve hogy a törvény hatályba lépése óta mennyi pénzt költöttek ilyen célra, ám többszöri megkeresésünkre sem reagáltak. A kormánypárti Magyar Idők a Miniszterelnökség tájékoztatására hivatkozva azt írta: a magyar állam az Andrássy út 70. alatti irodaház, a korábbi Lukács cukrászda épülete esetében élt az elővásárlási jogával, s ennek feltétele a kötelezettségvállaláshoz szükséges fedezet rendelkezésre állása. A kormány pedig határozatban engedélyezte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a szabad előirányzatot meghaladóan, legfeljebb négymilliárd forint összegben kötelezettséget vállaljon.